Jeles napok

Augusztus – Kisasszony hava – Nyárutó – Új kenyér hava

Jeles napok

Nagyboldogasszony – Szűz Mária mennybevétele

Nagyboldogasszony
Augusztus 15-e Mária mennybevitele, magyar nevén Nagyboldogasszony, Nagyasszony napja (vö. Kisasszony napjával), egyben Magyarország Mária oltalmába ajánlásának emlékünnepe (ez utóbbit Magyarok Nagyasszonya néven az 1896. évi millennium óta október 8-án külön ünnepként üli meg a katolikus magyarság). Ezért, meg azért is, mert az ünnep nyolcadába Szent István napja is beleesik – nem beszélve arról, hogy az aratás után végre a falusi nép szusszanhatott egyet –, ez volt a magyar egyházi év egyik nagy ünnepi időszaka.
A krónikus hagyomány Szent Gellért püspök érdemének tudja be, hogy Jézus anyja magyar földön a „Boldogasszony” nevet kapta. A kutatók többsége megegyezik abban, hogy a velencei Gellért képviselte idegen egyház az ősvallásunk istenasszonya iránti hódolatot aknázta ki ezzel a gesztussal a keresztény eszmék gyorsabb elfogadtatása érdekében. Azt azonban, hogy első királyunk ajánlotta volna országát az égi királynő oltalmába, amint az a köztudatban él, nem tarthatjuk elfogadhatónak. István, aki a pápától kapott koronát, Szent Péter kegyelmébe ajánlotta Magyarországot. Amikor azonban a pápák erre való hivatkozással akarták érvényesíteni hűbérúri jogaikat István utódaival szemben, azok igazítottak valamelyest a tényeken. Úgy íratták újra az államalapító legendáit, mintha nem Péternek, hanem Máriának ajánlotta volna fel az országot. Az Árpád-korban mindenesetre Szűz Mária lett a magyarok legfőbb oltalma, a koronázó templomok, főpapi székesegyházak, számtalan monostor, búcsújáró hely és kisebb templom az ő égisze alatt állottak.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)

A repülők napja

Loretói Boldogságos Szűz Mária a repülősök védőszentje, az ő napján tartjuk A REPÜLŐSÖK NAPJÁt.

Andrasovszky József születésnapja – 1889

ADRASOVSZKY JÓZSEF, (Jekelfalu, 1889. augusztus 15. – Budapest, 1943. március 7.): botanikus, a hazai ampelográfia kiváló művelője. Az egyetemet Budapesten és Bécsben végezte. Még egyetemista korában, 1911-ben részt vett egy kisázsiai expedícióban. 1912-ben a Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézethez került. Munkássága a szőlőfajták tudományos rendszerezése és feldolgozása területén alapvető. A morfológiai bélyegeket illetően tett megállapításainak egy részét ma is alapnak tekintik. Cikkei a Botanikai Közleményekben, Borászati Lapokban, tanulmányai a Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézet évkönyveiben, valamint Jávorka Sándor Magyar Flórájában jelentek meg.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1989. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Farbaky István születésnapja – 1837

Az akkumulátor egyik feltalálója, FARBAKY ISTVÁN (Nyíregyháza, 1837. augusztus 15. – Selmecbánya, 1928. december 3.) a selmecbányai bányászati és erdészeti akadémián tanult, majd annak matematikai és mechanikai tanszékén lett tanár. Kidolgozta az akadémia átszervezésének tervét, és ennek megfelelően 1872-től a gépészet tanáraként működött.
Több jelentős találmánya volt, így például a Sóltz Vilmossal közösen alkotott vízgázfejlesztő készülék, amely a millenniumi kiállításon aranyérmet nyert. Legfontosabb találmánya a Schenek István tanártársával közösen kidolgozott akkumulátor. Ebben az időben még téves nézetek éltek az ólomakkumulátor működéséről. Farbaky és Schenek egyrészt ezt tisztázta, másrészt az elvi kérdések kifejtése mellett egy később jól bevált szerkezeti kialakítást és gyártási eljárást javasoltak az akkumulátor ipari előállításához. A selmeci bányaigazgatóság világítását 60, az akadémiáét 104 akkumulátorral oldották meg. Ezek fajlagos teljesítmény, élettartam, megbízhatóság tekintetében messze meghaladták az akkoriban kapható, neves európai cégek által gyártott berendezéseket.
Farbaky jelentős szakirodalmi munkásságot is kifejtett, írt a szállítókötelek terhelhetőségéről, a fogaskerekek méretezéséről, a fűrészgépek teljesítményének növeléséről. Írásai főleg a Bányászati és Kohászati Lapokban jelentek meg. Számos társadalmi tisztséget is viselt, 9 évig Selmec országgyűlési képviselője volt.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)

Augusztus 15-én történt

Két jelentős egyházi épület évfordulója van ma: 1248-ban ezen a napon rakták le a kölni katedrális alapkövét, 1483-ban pedig IV. Szixtusz pápa felszentelte a Vatikánban a Sixtus-kápolnát (képünkön).

Ünnepek:

Nagyboldogasszony napja – Szűz Mária halála utáni mennybevételének napja, a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe.
A légierő és a repülő fegyvernem napja Magyarországon – a repülők védőszentje, Nagyboldogasszony ünnepén tartják.

Augusztus 15-én történt:

778 A Pireneusokban, a roncevaux-i szorosban a baszkok ellen vívott csatában elesett Roland frank gróf, akit a hősies helytállásáról született Roland-ének nyomán a középkorban a lovageszmény megtestesüléseként tiszteltek.
1248 Lerakták a kölni katedrális alapkövét, a monumentális gótikus épületet csak 1880-ban fejezték be teljesen.
1483 IV. Szixtusz pápa felszentelte a Vatikánban a Sixtus-kápolnát.
1537 Megalapították Paraguay fővárosát, Asunciónt.
1843 Koppenhágában megnyílt a híres Tivoli, a világ egyik legrégibb vidámparkja.
1896 Vaszary Kolos esztergomi érsek, hercegprímás Nagyboldogasszony ünnepén felszentelte az újjáépített budai Mátyás-templomot.
1914 Átadták a Csendes-óceánt és az Atlanti-óceánt összekötő Panama-csatornát.
1945 A hirosimai és a nagaszaki atombomba ledobása után Japán feltétel nélkül megadta magát, ezzel véget ért a második világháború. A hivatalos kapitulációs okmányokat szeptember 2-án írták alá.
1947 Az indiai szubkontinens brit uralom alatt álló területeinek felosztásával létrejött India, valamint Pakisztán domínium. Ez a nap India nemzeti ünnepe. (Pakisztánban augusztus 14. a függetlenség napja.)
1948 A Koreai-félsziget déli részén kikiáltották a Koreai Köztársaságot, ez a nap az ázsiai ország nemzeti ünnepe.
1969 A New York állambeli Woodstockban 500 ezer fiatal részvételével megkezdődött a híres rockfesztivál.
1998 A katolikus ír ellenállási mozgalom, az IRA szakadár szárnya autóba rejtett pokolgépet robbantott az észak-írországi Omagh városában; az ulsteri konfliktus legvéresebb merénylete 29 halálos áldozatot követelt.
2021 Az afganisztáni szélsőséges iszlamista tálibok bevonultak Kabulba, ezzel teljesen átvették a hatalmat a közép-ázsiai ország fölött.

Augusztus 15-én született:

1589 Báthory Gábor erdélyi fejedelem
1769 I. Napóleon francia császár, hadvezér
1771 Sir Walter Scott skót író, a romantikus történelmi regény műfajának megteremtője
1772 Johann Mälzel Nepomuk, a metronóm feltalálója
1883 Ivan Mestrovic horvát szobrász
1908 Sárkány Miklós kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, edző, szövetségi kapitány
1925 Oscar Peterson kanadai jazz-zongorista
1928 Vajna Zoltán Széchenyi-díjas gépészmérnök, akadémikus
1933 Stanley Milgram amerikai szociálpszichológus, az engedelmességet vizsgáló híres-hírhedt kísérlet vezetője
1948 Kabay Barna Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész
1953 Szűcs Judith popénekesnő
1954 Stieg Larsson a Millennium-krimitrilógia svéd írója
1963 Alejandro González Iñárritu ötszörös Oscar-díjas mexikói filmrendező
1972 Ben Affleck Oscar-díjas amerikai forgatókönyvíró, filmszínész, rendező
1974 Fliegauf Bence Balázs Béla-díjas filmrendező
1977 Nemcsik Zsolt olimpiai ezüstérmes, világbajnok magyar kardvívó
1990 Jennifer Lawrence Oscar-díjas amerikai színésznő

Augusztus 15-én halt meg:

1038 I. Szent István államalapító Árpád-házi királyunk
1118 Alexiosz Komnénosz bizánci császár
1728 Marin Marais francia zeneszerző, gambaművész
1823 Schwartner Márton történész, statisztikus
1852 Johan Gadolin finn kémikus és mineralógus, az ittrium felfedezője
1907 Joachim József hegedűművész, zenepedagógus, zeneszerző
1967 René Magritte belga szürrealista festő
1971 Paul Lukas (Lukács Pál), az egyetlen Oscar-díjas magyar filmszínész
1982 Axel Hugo Theodor Theorell Nobel-díjas svéd biokémikus, az első koenzim felfedezője
1992 Giorgio Perlasca olasz üzletember, a vészkorszakban a magyar zsidóság mentője
1998 Polinszky Károly Kossuth-díjas vegyészmérnök, akadémikus, oktatási miniszter
2002 Balogh János Széchenyi- és Kossuth-díjas zoológus, akadémikus
2013 Slawomir Mrożek lengyel író
2021 Gerd Müller világbajnok német labdarúgó, csatár

Nyitóképen a Sixtus-kápolna részlete. Fotó: Shutterstock

#eztörténtma