Szent István király – Az alkotmányosság, jogállamiság napja – Az új kenyér ünnepe
Szent Korona Első királyunk a kereszténységben az István nevet kapta. A névválasztás tudatos lehetett az európai keresztény államok közé beilleszkedni vágyó Géza fejedelem részéről: István, görögül Sztephanosz azt jelenti: „koszorú, korona”. Hogy a név jelentőségét felismerték, arról a Kálmán-kori Hartvik püspök-féle István legenda tudósít. Eszerint a szülés előtt álló Sarolt fejedelemasszony előtt álmában megjelent Szent István első vértanú, s így szólt hozzá: „Bízz az Úrban, asszony, s légy biztos, hogy fiút fogsz szülni, akinek e nemzetségben először jár korona és királyság, és az én nevemet ruházd reá”. Hartvik a görög nyelvben járatlanoknak még a szájába is rágja a látomás értelmét: „az István nevet kapta… mert ami «István» a görög nyelvben, «korona» a latin beszédben.” Noha a legfőbb királyi jelvény, a korona általában mindenütt nagy tiszteletben részesült, az a fajta szentség és közjogi méltóság, amit a magyar nemzet tulajdonított a Szent Koronának, másutt ismeretlen volt. A megkülönböztetett tisztelet okai közt első helyen szokás emlegetni, hogy a hagyomány Szent István koronájával azonosította, sőt sokáig még a koronakutatók is úgy hitték, hogy a koronának legalább a felső része Istváné lett volna. Györffy György mindmáig az ő személyéhez köti a felső, úgynevezett latin koronát, amennyiben feltevése szerint az István fejereklyetartójából készült volna. (Koronánk készítésének helye és időpontja ma sem tisztázott egyértelműen.) Magam a korona hagyományok megszentelte közjogi állásának és tiszteletének fő okát abban látom, amit a legenda is a szánkba rág, nevezetesen: Szent István és a korona a nevükben egyek. Hagiosz Sztephanosz „hungarus” magyarra, vagyis latinra fordítva szent koronát jelent, s mint ilyen lett a személy, később az ő nevét viselő tárgy a keresztény magyar államiság megtestesítője. Más szóval, a korona Sztephanoszt, első királyunkat, annak személyén keresztül pedig a mindenkori királyt jelképezte. (A korona megszemélyesítésére a régi katolikus naptárban is találunk példát. A latin Korona, azaz „Koszorú” asszony és katona férje, Viktor, azaz „Győző” ókeresztény vértanúk ünnepét május 14-én ülték meg régen. Jelképes kettősük neve ugyanazt a gondolatot fejezi ki, mint István királyé. A koszorú a győztesnek kijáró diadém, a korona pedig a királynak.) Szent István névünnepe, István király, Szent Király vagy egyszerűen Király napja, 1949 óta az Alkotmány és az Új kenyér ünnepe, a rendszerváltás óta legfőbb állami ünnepünk lett. István szentté avatása, névünnepének naptárba iktatása, amihez VII. Gergely pápa adott felhatalmazást, I. (Szent) László király és a magyar püspöki kar érdeme. (Csak az 1179. évi III. lateráni zsinat óta lett a szentté avatás az Apostoli Szék kizárólagos joga.) A szentté avatási eljárás részeként 1083. augusztus 20-án, a Nagyboldogasszony nyolcadába eső vasárnapon nyitották meg István király sírját. A magyar egyház ezt a napot iktatta a naptárba István névünnepeként.
Az első mikroszkópos technikával foglalkozó magyar orvos, GRUBY DÁVID (Kisbér, 1810. augusztus 20. – Párizs, 1898. november 14.) Pesten és Bécsben folytatott orvosi tanulmányokat. 1840-ben jelent meg első tudományos műve latin nyelven, A kóros elváltozások mikroszkópos megfigyelése címmel. Ez az első magyar munka, amely mikroszkópos vizsgálattal foglalkozik. Ezután Franciaországba költözött, ahol egy állatorvosi főiskolán folytatta kísérleteit. Saját szerkesztésű mikroszkópjával neki sikerült először mikrofotográfiákat készíteni. Felfedezett néhány bőrbetegséget okozó gombát és egy mikroorganizmust, amelyet később mint az álomkór kórokozóját azonosítottak. 1856-ban a párizsi Montmartre-on állította fel laboratóriumát, ahol a természeti jelenségek és a betegségek közötti összefüggések vizsgálata céljából meteorológiai és csillagvizsgáló obszervatóriumot hozott létre. Élete második felében gyakorló orvosként tevékenykedett és számos világhíresség háziorvosa és barátja lett; ezek közé tartozott például Heine, Chopin, Balzac, Liszt Ferenc, Munkácsy Mihály és Zichy Mihály. Az 1870-es német-francia háború idején a maga által berendezett kórházban kezelte a sebesülteket. Foglalkozott sebesültszállító kocsik fejlesztésével is.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Kiss Csongor (szerk): 100 éve hunyt el Gruby Dávid)
Augusztus 20-án történt
Augusztus 20. államalapító Szent István királyunk ünnepe, nemzeti ünnep, az új kenyér napja, az Országgyűlés 1991. március 5-i döntése értelmében Magyarország hivatalos állami ünnepe.
Clairvaux-i Szent Bernát ünnepe – az 1153-ban ezen a napon elhunyt francia egyházi író, hittudós a keresztény misztika atyja, aki kiváló szónok is volt, kortársai „doctor mellifluusnak”, „mézajkúnak” nevezték.
Augusztus 20-án történt:
1083 I. László király jelenlétében a székesfehérvári Bazilikában szentté avatták államalapító István királyt. 1876 Átadták a forgalomnak a budapesti Sugár utat, a mai Andrássy utat. 1882 Moszkvában bemutatták Csajkovszkij 1812 című nyitányát. 1928 A budapesti Szabadság téren felállították a trianoni békediktátum igazságtalanságára és a magyarság összetartozására emlékeztető Ereklyés Országzászlót. 1942 A szovjet fronton légi baleset áldozata lett Horthy István kormányzóhelyettes. 1946 Budapesten átadták a forgalomnak az újjáépített Szabadság hidat. 1949 Életbe lépett a két nappal korábban elfogadott sztálinista alkotmány, az 1949. évi XX. törvény. 1953 Budapesten átadták a Népstadiont (a Puskás Aréna elődjét), Magyarország legnagyobb sportlétesítményét. Az avatással egy időben kezdték árusítani a Sport szelet elnevezésű csokoládét. 1963 A Szabolcs megyei Aporliget kisközségben is kigyulladt a villany, ezzel befejeződött a falvak villamosítása. 1963 Miskolcon felavatták az Avasi Televízió- és Kilátótornyot. 1968 Augusztus 20-ról 21-re virradó éjszaka a Varsói Szerződés csapatai megszállták Csehszlovákiát, véget vetve az emberarcú szocializmus megvalósítását célul kitűző „prágai tavasznak”. 1980 Reinhold Messner a világon elsőként egyedül, oxigénpalack nélkül mászta meg a világ legmagasabb hegycsúcsát, a Mount Everestet. 1988 Irak és Irán között tűzszünet lépett életbe, véget ért a nyolc évig tartó, egymilliónál több halottat követelő háború. 2006 Az ünnepi tűzijáték alatt lecsapó hatalmas szélvihar és felhőszakadás öt ember halálát okozta. 2010 Életbe lépett a határon túli magyarok kedvezményes honosítását lehetővé tevő, kettős állampolgárságról szóló törvény, amelynek rendelkezéseit 2011. január 1-jétől alkalmazták. 2018 Az euróövezeti állandó mentőalap (ESM) közölte, hogy Görögország nyolc év után visszatérhet a nemzetközi pénzpiacokra. A görög költségvetést 2010 óta nemzetközi hitelek tartották életben, az ország a pénzügyi történelem legnagyobb, 275 milliárd eurós támogatásának fejében szigorú megszorító intézkedéseket hajtott végre.
Augusztus 20-án született:
1779 Jöns Jakob Berzelius svéd kémikus, a ma is használt vegyjelek bevezetője 1873 Eliel Saarinen finn építész 1897 Ascher Oszkár Kossuth-díjas színész 1901 Salvatore Quasimodo Nobel-díjas olasz költő, műfordító 1908 Jánossy Andor agrármérnök, növénynemesítő, akadémikus 1913 Roger Wolcott Sperry Nobel-díjas amerikai neurofiziológus, az agyhasításos műtétek egyik úttörője 1920 id. Szívós István kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó 1937 Andrej Koncsalovszkij orosz rendező 1941 Slobodan Milošević volt szerb, majd jugoszláv elnök, a délszláv háborúk egyik fő felelőse 1943 Halász Péter író, rendező, színész, az alternatív, kísérleti színház jelentős alakja 1948 Robert Plant angol rockzenész, a Led Zeppelin énekese 1958. David O. Russell amerikai rendező, producer, forgatókönyvíró 1974 Amy Adams Golden Globe-díjas amerikai színésznő 1974 Maxim Vengerov Grammy-díjas orosz-izraeli hegedűművész 1976 Gergely István kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó 1979 Jamie Cullum angol énekes, zeneszerző, zongorista
Augusztus 20-án halt meg:
1823 VII. Piusz, a 251. római pápa, ő állította vissza 1814-ben a jezsuita rendet 1823 Friedrich Arnold Brockhaus német könyvkereskedő, könyvkiadó, a róla elnevezett enciklopédia első kiadója 1912 William Booth angol prédikátor, az Üdvhadsereg megalapítója 1914 Szent X. Piusz, a 257. római pápa, a beteg zarándokok védőszentje 1948 Róth Imre magyar-amerikai építész, New York meghatározó épületeinek tervezője 1963 Kellér Andor író, újságíró 1968 Vértes László ősrégész, a félmillió éves vértesszőlősi előember (Samu) maradványainak felfedezője 1981 Radó Sándor Kossuth-díjas földrajztudós, a második világháborúban Dóra fedőnéven szovjet hírszerző 1994 Osváth Júlia Kossuth-díjas operaénekesnő, az Operaház örökös tagja 2001 Fred Hoyle angol csillagász, sci-fi író 2003 Janics Kálmán orvos, közíró, politikus, a szlovákiai magyarság történelmének kutatója 2008 Kuo-feng Hua kínai kommunista politikus, 1976 és 1980 között miniszterelnök 2013 Elmore Leonard amerikai krimiíró 2017 Jerry Lewis amerikai filmkomikus
