Szent Rozália
Rozália a katolikus barokk népéletnek egyik legjellegzetesebb alakja, az egykorú járványos betegségek kiemelkedő hazai védőszentje. Életéről keveset tudunk, azt is teljesen átszövi a legenda. Az előkelő Sinibaldi grófi család sarjadéka, a szicíliai udvarban nevelkedett, majd visszavonult a világtól. Palermo mellett a Monte Pellegrino egyik barlangjának mélyén húzódott meg és 1166 táján ott is halt meg. A barlang földjére feküdt, bal karját tette vánkosul a feje alá, jobbjával a feszületet tartotta. Legtöbbször így ábrázolják.
[…]
Rozália tiszteletét Eszterházy Pál nádor plántálta Grácon át hazánkba, amikor a Fraknó vára mellett húzódó hegység legmagasabb csúcsára építtetett (1666) Rozáliának szentelt kápolnát. Később aztán az egész hegységet szentünkről nevezték el.
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet)
Horváth Antal születésnapja – 1848
HORVÁTH ANTAL (Pécs, 1848. szeptember 4. – Pécs, 1912. augusztus 30.) Pécsett született 1848-ben. Jogi tanulmányokat folytatott, majd szülővárosában ügyvédi irodát nyitott, amelyet haláláig vezetett. Emellett szenvedélyes és sikeres szőlész lett. Európai szőlőfajták keresztezésével sikerült új fajtákat előállítania. Az elsők között hívta fel a figyelmet az országban a filoxéra veszedelemre. Összegyűjtötte a Krím és Gibraltár közötti európai szőlőfajtákat és azokat fajtahitelesen fenntartotta. Nagy része volt a pécsi szőlőrekonstrukcióban, ezen a téren európai hírnévre tett szert.
Horváth Antal Pécsett hunyt el 1912 augusztus 30-án.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Életrajzi Lexikon, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1998.)
Kerekes József születésnapja – 1924
KEREKES JÓZSEF (Tápé, 1924. szeptember 4. – Bp., 1973. április 11.): kertészmérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1961). A bajai Kertészeti Középfokú Tanintézetben végzett tanulmányai után (1947) a gödöllői Agrártudományi Egyetem kert- és szőlőgazdaság-tudományi karán szerzett oklevelet (1951). Egyetemi tanársegéd, 1957-től egyetemi adjunktus volt. A Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási Főigazgatóságának munkatársa (1954–56), 1957-ben aspiráns a zöldségtermesztési tanszéken. 1961-től egyetemi docens, 1967-től a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Szakoktatási főosztályának helyettes főosztályvezetője, egyben címzetes egyetemi tanár a Kertészeti Egyetem Gyógynövény-termesztési Tanszékén.
Oktatómunkája során a nagyüzemi szemlélet megalapozására törekedett, és irányítója volt a külföldön is elismert hazai gyógynövénytermesztés megteremtésének. A gyógy-, fűszer- és illóolajos növények termesztési módszereinek kidolgozásában ért el jelentős eredményeket, számos tudományos közleménye jelent meg. Tevékenységéért Entz Ferenc-emlékérmet kapott.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Magyar életrajzi lexikon MEK; Évfordulóink 1999. MTESZ)
Sánta Ferenc születésnapja – 1927 – A Digitális Irodalmi Akadémia tagja
Sánta Ferenc (Brassó, 1927. szeptember 4. – Budapest, 2008. június 6.)
Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar író. 1998-tól haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
*
1927. szeptember 4-én született Brassóban (Románia, Erdély). Első életéveit Sepsibikkszádon, majd Marosvásárhelyen töltötte. Innen Kolozsvárra költöztek. Itt a Farkas utcai Katolikus Elemi Iskolában kezdte meg tanulmányait, majd az Unitárius Kollégium Gimnáziumában folytatta 1940 és 1945 között. 1945–1946-ban a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában tanult.
1946. július 30-án házasságot kötött Debrecenben. Négy fiúgyermeke született.
1947 és 1950 között bányász a Dorogi Szénbányászati Tröszt Pilisszentiváni Bányaüzeménél. 1953–1956-ban betanított munkás, marós, fúrós a Kispesti Vörös Csillag Traktorgyárban. 1957-ben a Ganz Daru- és Hajógyár betanított munkása, esztergályos. 1958. szeptember 1-jétől az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa. 1968 óta írói munkásságából élt.
Tagja volt a Magyar Művészeti Akadémiának.
1954 elején egy pestlőrinci író–olvasó találkozón ismerkedett meg Szabó Pállal, aki az Irodalmi Újságban mutatta be a Sokan voltunk című elbeszélés közlésekor 1954 márciusában. A mű nagy feltűnést keltett. Első novelláskötete a Téli virágzás (1956). A Petőfi Kör alapító vezetőségi tagja. Nyílt levelet intézett a miniszterelnökhöz a parasztság jogfosztottságáról 1956 szeptemberében.
További művei: Farkasok a küszöbön (novellák, 1961); Az ötödik pecsét (regény, 1963); Húsz óra (krónika, 1963); Az áruló (regény, 1966); ennek drámaváltozata, az Éjszaka (1968, bemutatta a budapesti Katona József Színház 1968. március 8-án Egri István rendezésében, Őze Lajos, Avar István, Básti Lajos, Sztankay István, Maklári János szereplésével); Isten a szekéren (válogatott novellák, 1970); A szabadság küszöbén (esszék, cikkek, interjúk, 1993).
Több művéből készült film és tévéfilm. A Húsz óra (1965) és Az ötödik pecsét (1975) Fábry Zoltán rendezésében nemzetközi sikert is aratott. A Halálnak halála című tévéfilm forgatókönyvéért az író Arany Nimfa-díjat kapott Monte-Carlóban (1970). Filmre vitték az Éjszaka, A Müller család halála és a Kicsik és nagyok című munkáit is.
A Húsz óra és Az ötödik pecsét című regényei 23 nyelven jelentek meg (angol, cseh, hindi, holland, francia, japán, kínai, lengyel, német, olasz, orosz, román, szerb stb.).
Elhunyt 2008. június 5-én.
