Jeles napok

Október – Mindszent hava – őszhó – magvető hava

Jeles napok

Avilai Nagy Szent Teréz

Teréz, azaz Nagy Szent Teréz, profán utalásokban Avilai Teréz (1515 – 1582) az Egyház egyik legnagyobb női szentje, a világirodalom legnagyszerűbb nőíróinak egyike, VI. Pál egyházdoktorrá nyilvánította (1970). A hagyomány szerint egy szeráf az isteni szeretet tüzes lándzsájával döfte át a szívét (transverberatio). Ezt a jelenetet örökíti meg Bernini híres szobra a római S. Maria Vittoria-templomban.

Többek között megreformálta a sarutlan karmelita rendet, amely Bécsben, majd a hajdani habsburgi birodalom más városaiban is gyökeret vert. Szakrális hatására több helyen is rámutatunk.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium  (részlet)

A látássérültek nemzetközi napja / a fehér bot napja

A nemzetközi nap célja a közvélemény figyelmének felhívása a vakok és a gyengén látók sajátos helyzetére, keresve gondjaik megoldásának lehetőségeit, a társadalomba való teljesebb értékű beilleszkedésük útját.

Megindult az utasokat is szállító lófogatú postakocsi (delizsánsz) forgalom – 1750

Bécs és Budapest között 1750 október 15-én indult meg a személyszállító postakocsi – a közbeszédben elterjedt nevén: delizsánsz – forgalom. 1752 szeptember 18-tól már menetrendszerűen közlekedett. Az éjszaka is közlekedő delizsánszt gyorskocsinak nevezték. Az országos hálózat csomópontja Budán, a mai Batthyány téri vásárcsarnok helyén álló postaház volt. A menetrend szerinti járatok innen indultak Bécsbe eleinte hetente, majd naponta, később pedig az ország különböző pontjai felé. A vasúti közlekedés csak a XIX. század végén tette fölöslegessé a delizsánszt – 1888-ban állították le. Ma már csak az I. kerületi Gyorskocsi utca neve emlékeztet rá.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források:  Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000, Budapest Lexikon)

Marchart József születésnapja – 1896

MARCHART JÓZSEF, (Debrecen, 1896. október 15. – Debrecen, 1964. szeptember 15.): vízépítő mérnök. Gyakorlati működését az Alsó- szabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulatnál kezdte, előbb mint gátfelügyelő, majd gépészmérnöki diplomájának megszerzése (1933) után mint szakaszmérnök. Korszerűsítette a társulat ármentesítő műveit és fejlesztette belvízlevezető hálózatát. Utóbb részt vett a tiszalöki öntözőrendszer tervezésében is. 1956-tól 1960-ig a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki vezetője volt.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; M

Pantocsek József születésnapja – 1846

PANTOCSEK JÓZSEF (Nagyszombat, 1846. október 15. – Tavarnok, 1916. szeptember 4.): botanikus, mikropaleontológus, orvos, a mikrofotográfia első magyarországi alkalmazója. Egyetemi tanulmányait Göttingenben és Bécsben végezte. Bécsben 1875-ben orvosdoktor, majd Tavarnokon körorvos lett. 1896–1914 között Pozsonyban közkórházi igazgató főorvos. 1866-tól botanizált, 1872-ben fél évig tanulmányozta Hercegovina, Montenegro és Dalmácia flóráját és faunáját. 1880-tól főleg a kovamoszatok kutatásával foglalkozott s ezen a területen világhírű tudós. Széles körű szakirodalmi munkásságot folytatott. Számos új növényt írt le, nevéről több fajt neveztek el. Magyarországon elsőnek ő foglalkozott mikrofotográfiával. Mikroszkópos felvételeit bemutatta az 1885-i országos kiállításon, 1890-ben pedig az amatőrkiállításon, ahol aranyérmet nyert.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

A kézmosás világnapja

A világnap célja, hogy rámutasson a szappannal történő kézmosás jelentőségére, mivel a legtöbb fertőzés kialakulása szorosan összefügg a kézmosás hiányával. A higiéniás helyzet a fejlett országokban sem megnyugtató, pedig ideális higiéniás tudatossággal csökkenthető lenne a fertőző betegségek kialakulása.

 

Október 15-én történt

1619: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem birtokába kerül a pozsonyi várban őrzött Szent Korona. 1750: megindul a menetrendszerű postakocsijárat Bécs és Buda között. A kétnapos utat 15 forintért, azaz két borjú áráért tehette meg az utas. 1982: megkezdte működését az újonnan létrejött budapesti Katona József Színház.

Október 15-én történt:

1384 Lengyelország királynőjévé koronázták Nagy Lajos király kisebbik lányát, Hedviget (Jadwigát).
1529 Nagy Szulejmán török szultán befejezte Bécs sikertelen ostromát, és seregeivel hazaindult.
1619 Bethlen Gábor erdélyi fejedelem birtokába kerül a pozsonyi várban őrzött Szent Korona.
1750 Megindul a menetrendszerű postakocsijárat Bécs és Buda között. A kétnapos utat 15 forintért, azaz két borjú áráért tehette meg az utas.
1815 A trónjáról lemondott Bonaparte Napóleon francia császár megérkezett száműzetésének színhelyére, a brit gyarmat Szent Ilona szigetére.
1875 Rákosi Jenő igazgatása alatt, a mai Blaha Lujza téren megnyitotta kapuit a budapesti Népszínház.
1880 Kölnben befejeződött az akkor a világ legmagasabb épületének számító dóm 1248-ban megkezdődött építése.
1917 Franciaországban kivégezték a Mata Hari néven ismert holland táncosnőt, minden idők leghíresebb kémnőjét.
1944 Kudarcba fulladt Horthy Miklós kormányzó „kiugrási kísérlete” a második világháborúból.
1949 Budapesten kivégezték a koncepciós Rajk-per fővádlottjait, Rajk Lászlót, Szalai Andrást és Szőnyi Tibort.
1982 Megtartotta első bemutatóját az újonnan létrejött budapesti Katona József Színház. Első bemutatója Csehov drámája, A manó volt.
1990 Mihail Gorbacsov szovjet elnöknek ítélték oda a Nobel-békedíjat.
1990 Megkezdte a kereskedelmi mobilszolgáltatást a Westel Rádiótelefon Kft., a mai T-Mobile.
1997 Andy Green brit autóversenyző a nevadai sivatagban a világon elsőként lépte túl a hangsebességet szárazföldön.
2006 A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Olaszliszkán helybeli romák brutális kegyetlenséggel halálra verték Szögi Lajos tiszavasvári tanárt.
2015 Kigyulladt és leégett a Testnevelési Egyetem atlétikai csarnoka Budapesten, az Alkotás utcában.

Október 15-én született:

i. e. 70 Publius Vergilius Maro római költő
1608 Torricelli Evangelista olasz matematikus és fizikus, a higanyhőmérő feltalálója
1814 Mihail Lermontov orosz költő, író, drámaíró
1833 Bakay Nándor kötélgyáros, közgazdasági szakíró
1844 Friedrich Wilhelm Nietzsche német filozófus
1863 Springer Ferenc, a Ferencvárosi Torna Club alapító elnöke
1917 Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas filmrendező
1920 Mario Puzo amerikai író, A keresztapa című regény írója
1923 Italo Calvino olasz író
1933 Fülöp Géza Balázs Béla-díjas fénymegadó
1935 Bobby Joe Morrow háromszoros olimpiai bajnok amerikai sprinter
1940 Peter Doherty Nobel-díjas ausztrál állatorvos, immunológus
1943 Kiss András Liszt Ferenc-díjas hegedűművész
1944 David Trimble Nobel-békedíjas észak-írországi protestáns politikus
1948 Chris de Burgh brit popénekes, zeneszerző
1959 Rudolf Péter Kossuth-díjas színész, a Vígszínház igazgatója
1969 Kolonits Klára Kossuth-díjas operaénekesnő
1978 Járai Máté Jászai Mari-díjas színész
1980 Ungvári Miklós olimpiai ezüstérmes cselgáncsozó
1984 Chris Olivero amerikai színész
1994 Sebastian Yatra kolumbiai énekes, dalszerző

Október 15-én halt meg:

1243 Szent Hedvig bajor hercegné, Szilézia védőszentje
1564 Andreas Vesalius németalföldi orvos, a modern anatómia atyja
1817 Tadeusz Kosciuszko lengyel szabadsághős
1834 Boráros János, Pest nevezetes alpolgármestere
1873 Riedl Szende nyelvész, lapszerkesztő, akadémikus
1959 Fejér Lipót Kossuth-díjas matematikus, akadémikus
1964 Cole Porter amerikai zeneszerző és szövegíró, musical komponista
1990 Schnitzler József Kossuth-díjas orvosprofesszor
2000 Konrad Emil Bloch orvosi Nobel-díjas német-amerikai biokémikus
2006 Tarnói Gizella magyar újságíró, rádiós szerkesztő, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese, a MÚOSZ alelnöke
2012 Norodom Szihanuk kambodzsai király
2018 Paul Allen, a Microsoft amerikai társalapítója
2018 Arto Paasilinna finn író, A nyúl éve című regény szerzője

A fotón Csomós Mari és Gobbi Hilda jelenete Füst Milán Boldogtalanok című drámájának előadásán a Katona József Színház színpadán 1982-ben. Az előadást Székely Gábor rendezte. Fotó: Benkő Imre / MTI

#eztörténtma