Az Ifjú Zenebarátok Nemzetközi Szövetsége 1968 tavaszán Lisszabonban tartott kongresszusának határozata alapján november 20-án ünneplik AZ IFJÚ ZENEBARÁTOK NAPJÁt.
A gyermekek jogának világnapja
1954-ben ajánlotta először ezt a napot az ENSZ közgyűlése A GYERMEKEK JOGÁNAK VILÁGNAPJA megünneplésére. 1959-ben ezen a napon fogadták el „A gyermeki jogok nyilatkozatát”, majd 1989-ben „A gyermekek jogainak konvencióját”.
Az ajkai timföldgyár és alumíniumkohó működésének kezdete – 1942
A trianoni békekötés utáni időkben a nagy erdélyi bauxitlelőhelyek elvesztése miatt a hazai alumíniumipar fejlődése nyersanyag hiányában megtorpant. Intenzív ásványkutatással sikerült a Dunántúlon új lelőhelyeket fölfedezni, azonban ekkorra a gazdasági válság, a tőkehiány akadályozta a fejlesztések megindítását. Az 1930-as években egy leállított kis németországi timföld-hidrát gyár olcsó megvétele és Magyaróvárra telepítése, majd ugyanitt egy alumínium-kohó megépítése jelentette az első lépést az önálló hazai gyártás újonnan való beindításához. Ez a kis termelő kapacitás azonban nem nyújtott lehetőséget az egyre növekvő hazai és export igények kielégítésére. Az alumínium termékek iránti keresletet a háborús készülődés is fokozta, mivel a felvevő piacot főleg Németország jelentette. Időközben újabb bauxitbányákat is nyitottak, és 1940-ben a Magyar Bauxitbánya Rt. új, korszerű timföldgyár és alumíniumkohó létesítését határozta el. Az építkezés 1941 tavaszán kezdődött Ajkán, a bauxit lelőhelyek közelében és 1942. november 20-án a hidrátszűrés megindításával megkezdődött a termelés az új létesítményben. Még abban az évben 1100 tonna hidrátot szűrtek a körfolyamatban. A kalcináló kemencét december 18-án kezdték felfűteni. A háborús nehézségek miatt a termelés felfutása akadozott, a gyár 1944-ben is csak timföldgyártó kapacitásának 40%-át érte el.
Az időközben elhasználódott, korszerűtlenné vált, nem kellően fejlesztett gyár ma már csak kis részben üzemel, hulladékfeldolgozást folytatnak benne.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1992)
A szegedi Dugonics társaság megalakulása – 1892
A Társaság Szeged irodalmi, művészeti és tudományos éltének művelésére jött létre, nevét a város neves szülöttéről, a tudós szerzetesről és az első magyar regény, az Etelka szerzőjéről, Dugonics Andrásról kapta. A város számos intellektuális kiválósága vett részt évekig aktív szereplőként tevékenységében, tagja volt többek között: Gárdonyi Géza, Pósa Lajos, Móra Ferenc, Juhász Gyula, Tömörkény István, Balassa Ármin, Sík Sándor, Szent-Györgyi Albert, Ortutay Gyula. Az 1892-es megalapítástól 1948. június 6-ig, utolsó közgyűléséig működött folyamatosan, ekkor a kommunista államhatalom felszámolta. A Társaság 1992-ben, lelkes lokálpatrióták kezdeményezésére újjáalakult.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1992. MTESZ)
Sina György születésnapja – 1782
SINA GYÖRGY (Nis, 1782. november 20. – Bécs, 1856. május 18.): görög származású magyar bankár, aki 1832-ben kapott magyar báróságot. A Lánchíd felépítését megtervező pénzügyi csoport aktív tagja volt. Bécsben élt. Fia, Simon (1810–1876) ugyancsak bankár lett, aki korának legnagyobb mecénása volt, s az MTA megalapítását éppúgy támogatta, mint a Bazilika és a Nemzeti Színház építését vagy az árva gyerekek neveltetését. Több görög tudományos intézetet is patronált.
Magyar Tudománytörténeti Intézet
Afrika iparosításának napja
Afrika városai olyan tempóban fejlődnek, hogy 20 év múlva már a lakosság fele városlakó lesz. Ezzel összefüggésben az ENSZ Közgyűlése november 20-át AFRIKA IPAROSÍTÁSÁNAK NAPJÁvá nyilvánította, ezzel is szorgalmazva a további iparosítást, fejlődést.
Kockázatkezelési nap
Az Európai Unió 2007-ben rendezte meg az első kockázatviselési napot. Az ünnepnap szervezői arra hívják fel a figyelmet, hogy a nemzetközi krízisek és a humanitárius vészhelyzetek, a járványok, a természeti és más katasztrófák számos ember megbetegedését vagy halálát idézik elő.
November 20-án történt
Ezen a napon született Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész, a magyar organikus építészet mestere. Művészi indíttatásáról egyszer így nyilatkozott: „Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt.”
November 20-án történt
1849 Pest és Buda között felavatták a gróf Széchenyi István kezdeményezésére épült Lánchidat. 1853 Erkel Ferenc vezényletével megrendezték a Budapesti Filharmónia Társaság első hangversenyét. 1926 A Városligetben megnyílt Magyarország első műjégpályája. 1945 A második világháború után Nürnbergben megkezdődött a német háborús bűnösök pere. 1948 Megnyitották a Magyar Munkásmozgalmi Intézetet, a Párttörténeti Intézet jogelődjét, amelynek neve 1990-től Politikatörténeti Intézet. 1980 Pekingben megkezdődött a „négyek bandájának” pere. A négy szélsőséges kommunista vezetőt 1981. január 25-én ítélték el. 1985 Megtartották az amerikai Microsoft számítástechnikai cég Windows operációs rendszerének hivatalos bemutatóját. 1989 A magyar kormány lemondott a Magyar Rádió és a Magyar Televízió felügyeleti jogáról, a feladattal egy 15 tagú felügyelőbizottságot bízott meg. 2005 A Hajabusza (Sólyom) űrszonda leszállt a Földtől 290 millió kilométerre lévő Itokava kisbolygó felszínén, ahol rengeteg közeli felvételt készített és küldött a Földre. 2017 Elindult az első csak nőkből álló expedíció az Antarktisz átszelésére. A brit katonanők egy csoportjának 2018. január 20-ig sikerült megtennie az 1700 kilométeres távot. 2018 Kínában, Sanghajtól 32 kilométerre megnyitotta kapuit a világ első „fordított” hotelje, amely 88 méter mélyen a tengerszint alatt, egy szakadékban épült. 2019 Krasznahorkai László BáróWenckheim hazatér című regényének angol nyelvű kiadása nyerte el az amerikai Nemzeti Könyvdíjat az idegen nyelvről angolra fordított művek kategóriájában.
November 20-án született
1783 Sina György görög származású nagybirtokos, bankár, a Lánchíd építésének legfontosabb finanszírozója 1858 Selma Lagerlöf Nobel-díjas svéd írónő, akadémikus 1893 Ábrahám Ambrus Kossuth-díjas zoológus, akadémikus, az idegszövettan kutatója 1903 Mester Endre orvos, a korszerű epesebészet egyik hazai megteremtője, a lézerfénnyel történő gyógyítás úttörője 1908 Kerényi Jenő Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrász, érdemes és kiváló művész 1923 Nadine Gordimer Nobel-díjas dél-afrikai írónő 1927 Estelle Parsons Oscar-díjas amerikai színésznő, énekes és színpadi rendező 1935 Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész, a magyar organikus építészet iskolateremtő személyisége, a Corvin-lánc kitüntetettje, Prima Primissima díjas 1937 Koós János magyar énekes, humorista, színművész 1939 Bányai János magyar egyetemi tanár, író, irodalomtörténész, műkritikus, szerkesztő 1941 Dr. John hatszoros Grammy-díjas amerikai énekes, billentyűs, gitáros, dalszerző, producer 1942 Fábiánné Rozsnyói Katalin Prima Primissima díjas olimpiai ezüstérmes kajakozó, mesteredző, tizennégyszeres magyar bajnok, az első magyar edző, aki NOB edzői életműdíjat kapott 1942 Felkai Eszter Déryné- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, a Békéscsabai Jókai Színház örökös tagja 1948 Barbara Hendricks afro-amerikai szoprán operaénekes, jazz-előadóművész, a UHNCR jószolgálati nagykövete 1953 Fábry Sándor újságíró, humorista, dizájner, érdemes és kiváló művész 1964 Kim Hong Bin dél-koreai hegymászó, paraatléta, a világ első fogyatékosággal élő embere, aki meghódította a világ 14 legmagasabb hegycsúcsát 1970 Sipos Imre színész 1977 Szabó Rebeka biológus, ökológus és politikus 1980 Hamar Gergely Róbert nívódíjas író, költő 1980 Sipos Csaba magyar színész, színházi titkár 1995 Liu Shaolin Sándor olimpiai, világ- és Európa-bajnok rövidpályás gyorskorcsolyázó, Magyarország első téli olimpiai és világbajnoka
November 20-án halt meg
1764 Christian Goldbach porosz matematikus, a Goldbach-sejtés megfogalmazója 1898 John Fowler angol vasútépítő mérnök, a londoni földalatti vasút építője 1938 Edwin Herbert Hall amerikai fizikus, a Hall-effektus felfedezője 1856 Bolyai Farkas erdélyi magyar matematikus, Bolyai János édesapja 1939 Kun Béla magyar újságíró, kommunista politikus 1947 Georg Kolbe német szobrász, az impresszionizmus utáni statikus szobrászat képviselője 1955 Jób Dániel magyar színházi rendező, író, színigazgató 1963 Melich János nyelvész, akadémikus, nevéhez kötődik a magyar településtörténet filológiai alapvetése 1963 Vaszary János író, színpadi szerző, rendező, színész 1967 Andreánszky Gábor botanikus, paleobotanikus, az MTA tagja 1994 Gönczi Gebhardt Tibor Munkácsy Mihály-díjas festő- és grafikusművész 2004 Pócsik Dénes olimpiai bajnok vízilabdázó 2007 Tabák Lajos magyar szociofotós 2008 Takáts Gyula Kossuth-díjas költő, író, műfordító, kritikus 2018 Aaron Klug litvániai születésű, Angliában élt Nobel-díjas biokémikus 2019 Dömötör Zoltán olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, úszó, edző 2020 Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész, a geometrikus avantgárd képviselője, a nemzet művésze, Prima Primissima díjas
https://kultura.hu/szabadsagra-valtott-kavicsok/
A képen egy kisfiú fényképez a Makovecz Imre életművét bemutató Makovecz – …összekötni az eget és a földet… című kiállításon a Pesti Vigadóban 2014. március 16-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
