SZELE MIHÁLY (Körmöcbánya, 1896. november 29. – Budapest, 1972. február 10.): kohómérnök, egyetemi tanár. Tanulmányait Selmecbányán és Sopronban végezte (1922). Pályáját a Diósgyőri Vasgyárnál kezdte, ahol 1944-ig dolgozott. 1945-ben az ideiglenes kormány iparügyi tanácsosa, utóbb az Iparügyi Minisztérium küldöttje volt. A Kohó- és Gépipari Minisztérium megalakulása után 1954-ig annak vaskohászati főosztályát vezette. 1954–1965 között – nyugalomba vonulásáig – a Vasipari Kutató Intézet igazgató-helyettese, 1956-tól egyben a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen a vaskohászati tanszék tanára volt. 1954–60-ban az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület elnöki tisztét töltötte be. Szakmai érdemei elismeréséül elnyerte a Wahlner Aladár- és Fasola Henrik-emlékérmet.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Altenburger Gyula születésnapja – 1866
ALTENBURGER GYULA (Pest, 1866. november 29. – Budapest, 1945.január 25.): biztosítási matematikus. Tanulmányait a műegyetemen és a budapesti egyetem bölcsészkarán végezte, itt szerzett matematikai-fizikai doktori oklevelet. 1888-tól a Magyar–Francia Biztosító Intézet matematikusa volt. Hosszabb külföldi tanulmányút után 1911-től a Hungária Biztosító Rt. vezérigazgatójaként dolgozott. 1923-tól az egyetem közgazdasági karán előadó tanár volt. 1924-től szerkesztette a Cél című folyóiratot. Halandósági táblák kiegyenlítésével, a díjtartalék csoportos számításával és életbiztosítási kötvények visszavásárlásának elméletével foglalkozott.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Kiss Imre születésnapja – 1775
KISS IMRE (Kisújszállás, 1775. november 29. – Debrecen, 1831. augusztus 17.), Debrecen első vegyészeti üzemének vezetője főiskolai tanulmányait a város híres Református Kollégiumában végezte. Amikor Vay Miklós megszervezte Debrecen első ipari vállalkozását, a salétrom előállító üzemet, Kiss Imrét kérte fel annak irányítására. Ő az állás elfoglalása előtt Bécsbe ment mineralógiát (ásványtant), kémiát, fizikát és ökonómiát (gazdaságtant) tanulni. Az új ismeretekkel felvértezve foglalta el az üzem vezetői posztját. Mivel az akkoriban dúló francia háborúk miatt megnövekedett az igény a salétromra, új, az addiginál termelékenyebb eljárást kellett bevezetni. Kiss Imre az akkor legkorszerűbbnek számító „plántás” eljárást honosította meg. Ezzel a módszerrel a salétromot úgynevezett prizmákban állította elő. A prizma 3-4 méter hosszú, 2 méter magas, földből és növényi hamuból összeállított építmény volt, amelynek faláról évente 3-4 alkalommal lehetett lekaparni a kivirágzott salétromsót. Ezt azután bonyolult folyamatban tisztították: lúgozták, kiejtő eljárásnak vetették alá, főzték, kristályosították, mosták. A salétromfőző üzem nevezetességnek számított a városban, a lakosok kijártak hozzá, hogy megcsodálják a hatalmas rézedényeket és a „nitráriusok” látványos, ügyes munkáját. Csokonai Vitéz Mihály, Kiss Imre barátja is gyakran kilátogatott a salétromüzembe; ezt Salétrom inspector Kiss Imre úrhoz című verse is bizonyítja. A költő halála után Kiss Imre gondozta hagyatékát és ő jelentette meg a Lilla-dalok poszthumusz kötetét. A salétromfőző mesternek egyéb irodalmi kapcsolata is volt, Kazinczyval való levelezésének 80 darabja maradt fenn. Ő maga csak egy – befejezetlenül maradt, majd elveszett – szakmunkát írt a Kollégium felkérésére Technológia vagy Mesterség Tudomány címmel.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000)
A palesztin szolidarítás nemzetközi napja
1947. november 29-én az ENSZ Közgyűlése elfogadta a határozatot Palesztina felszabadításáról. 1977 óta ezen a napon ünneplik a tagállamok A PALESZTIN SZOLIDARITÁS NEMZETKÖZI NAPJÁt. 1999-ben az ENSZ Közgyűlése javasolta a tagállamoknak, hogy adjanak nagyobb nyilvánosságot ennek a napnak.
November 29-én történt
Ma ünnepli születésnapját Keserü Ilona festőművész, a neoavantgárd világhírű képviselője „Maga az, aki ezeket festi?” – kérdezte Kassák Lajos egy 1966-os kiállításán a megilletődött Keserütől. – „Jó, tiszta színeket használ, csak fessen ilyeneket” – biztatta.
November 29-én történt
1223 III. Honoriusz pápa elismerte az Assisi Ferenc által 1209-ben megalapított szerzetesrendet és annak reguláját. 1780 Trónra lépett II. József német-római császár, magyar és cseh király, aki tervezett reformjainak könnyebb végrehajtása érdekében nem esküdött fel Magyarország törvényeire és nem koronáztatta meg magát, ezért „kalapos királynak” csúfolták. 1807 A Napóleon csapatai elől menekülő VI. János portugál király és udvara útnak indult Lisszabonból Brazíliába. 1812 Napóleon kudarcba fulladt oroszországi hadjárata végén a visszavonuló Grande Armée katasztrofális veszteségeket szenvedett el a Berezina folyón való átkelés közben. 1830 Felkelés tört ki Varsóban az orosz uralom ellen, a felkelést csak egy évvel később sikerült leverni, Oroszország ezután lényegében bekebelezte Lengyelország általa megszállt részét. 1848 A szabadságharc során Kossuth Lajos a lengyel Bem Józsefet nevezte ki az erdélyi honvédsereg főparancsnokává. 1877 Az amerikai Thomas Alva Edison bemutatta a fonográfot. 1890 Életbe lépett Japán első alkotmánya. 1899 Megalapították a világ egyik legeredményesebb labdarúgó klubját, az FC Barcelonát. 1945 A második világháború után kikiáltották a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot. 1947 Az ENSZ Közgyűlésének 181. számú határozata külön arab és zsidó államra osztotta fel a brit mandátum Palesztinát. 1961 Az Egyesült Államok felbocsátotta a Mercury-Atlas 5 űrhajót, fedélzetén az Enos nevű csimpánzzal; ő volt az első élőlény, aki amerikai űrhajó fedélzetén a világűrben járt. 1988 Grósz Károly, az MSZMP főtitkára a Sportcsarnokban rendezett pártaktíva értekezleten a fehérterror veszélyével riogatott. 1990 Budapesten megnyílt az Európai Közösségek diplomáciai képviselete. 2003 Az ötös lottón megszületett a játék magyarországi történetének addigi legnagyobb, ötmilliárd forintos nyereménye. 2021 Hódmezővásárhely és Szeged között elindult Magyarország első vasút-villamosa, a tram-train.
November 29-én született
1206 IV. Béla Árpád-házi király, az ország tatárjárás utáni újjáépítője, a második honalapító 1797 Gaetano Donizetti olasz zeneszerző, operakomponista 1803 Christian Andreas Doppler osztrák fizikus, a róla elnevezett hullámeffektus felfedezője 1803 Gottfried Semper német építész, a bécsi Burgtheater, a Szépművészeti és Természettudományi Múzeum épületének tervezője 1898 C. S. Lewis ír író, teológus, a Narnia krónikái szerzője 1905 Marcel Lefebvre francia érsek, a Vatikán által kiközösített „hagyományos” katolikus mozgalom vezetője 1932 Jacques Chirac, 1995–2007 között francia köztársasági elnök 1933 Keserü Ilona Kossuth-díjas festőművész, a nemzet művésze 1933 John Mayall angol blues-zenész 1935 Mezei Gábor Kossuth-díjas belsőépítész 1938 Nádler István Kossuth-díjas festőművész 1942 Dunai Lajos olimpiai bajnok labdarúgó 1945 Pléh Csaba Széchenyi-díjas pszichológus, nyelvész 1948 Gáti István Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes művész 1954 Joel David Coen Oscar-díjas amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer
November 29-én halt meg
1314 IV. (Szép) Fülöp francia király 1378 IV. Károly cseh király és német-római császár 1643 Claudio Monteverdi olasz zeneszerző 1780 Mária Terézia Habsburg-házi magyar és cseh királynő, német-római császárné 1852 Nicolae Bălcescu, az 1849-es magyar-román megbékélési tervezet román aláírója 1939 Philipp Scheidemann, a német Weimari Köztársaság első miniszterelnöke 1942 Zipernowsky Károly gépészmérnök, akadémikus 1943 Harsányi Zsolt író, színigazgató 1975 Graham Hill brit Forma–1-es világbajnok 1981 Natalie Wood amerikai filmszínésznő 2001 George Harrison angol gitáros, énekes, a Beatles egykori tagja 2008 Jörn Utzon dán építész, a sydneyi Operaház tervezője
A nyitóképen a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Keserü Ilona, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas festőművész budapesti műtermében 2015. március 18-án. Fotó: MTI Fotó: Czimbal Gyula
