November 29-én történt
1223 III. Honoriusz pápa elismerte az Assisi Ferenc által 1209-ben megalapított szerzetesrendet és annak reguláját.
1780 Trónra lépett II. József német-római császár, magyar és cseh király, aki tervezett reformjainak könnyebb végrehajtása érdekében nem esküdött fel Magyarország törvényeire és nem koronáztatta meg magát, ezért „kalapos királynak” csúfolták.
1807 A Napóleon csapatai elől menekülő VI. János portugál király és udvara útnak indult Lisszabonból Brazíliába.
1812 Napóleon kudarcba fulladt oroszországi hadjárata végén a visszavonuló Grande Armée katasztrofális veszteségeket szenvedett el a Berezina folyón való átkelés közben.
1830 Felkelés tört ki Varsóban az orosz uralom ellen, a felkelést csak egy évvel később sikerült leverni, Oroszország ezután lényegében bekebelezte Lengyelország általa megszállt részét.
1848 A szabadságharc során Kossuth Lajos a lengyel Bem Józsefet nevezte ki az erdélyi honvédsereg főparancsnokává.
1877 Az amerikai Thomas Alva Edison bemutatta a fonográfot.
1890 Életbe lépett Japán első alkotmánya.
1899 Megalapították a világ egyik legeredményesebb labdarúgó klubját, az FC Barcelonát.
1945 A második világháború után kikiáltották a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot.
1947 Az ENSZ Közgyűlésének 181. számú határozata külön arab és zsidó államra osztotta fel a brit mandátum Palesztinát.
1961 Az Egyesült Államok felbocsátotta a Mercury-Atlas 5 űrhajót, fedélzetén az Enos nevű csimpánzzal; ő volt az első élőlény, aki amerikai űrhajó fedélzetén a világűrben járt.
1988 Grósz Károly, az MSZMP főtitkára a Sportcsarnokban rendezett pártaktíva értekezleten a fehérterror veszélyével riogatott.
1990 Budapesten megnyílt az Európai Közösségek diplomáciai képviselete.
2003 Az ötös lottón megszületett a játék magyarországi történetének addigi legnagyobb, ötmilliárd forintos nyereménye.
2021 Hódmezővásárhely és Szeged között elindult Magyarország első vasút-villamosa, a tram-train.
November 29-én született
1206 IV. Béla Árpád-házi király, az ország tatárjárás utáni újjáépítője, a második honalapító
1797 Gaetano Donizetti olasz zeneszerző, operakomponista
1803 Christian Andreas Doppler osztrák fizikus, a róla elnevezett hullámeffektus felfedezője
1803 Gottfried Semper német építész, a bécsi Burgtheater, a Szépművészeti és Természettudományi Múzeum épületének tervezője
1898 C. S. Lewis ír író, teológus, a Narnia krónikái szerzője
1905 Marcel Lefebvre francia érsek, a Vatikán által kiközösített „hagyományos” katolikus mozgalom vezetője
1932 Jacques Chirac, 1995–2007 között francia köztársasági elnök
1933 Keserü Ilona Kossuth-díjas festőművész, a nemzet művésze
1933 John Mayall angol blues-zenész
1935 Mezei Gábor Kossuth-díjas belsőépítész
1938 Nádler István Kossuth-díjas festőművész
1942 Dunai Lajos olimpiai bajnok labdarúgó
1945 Pléh Csaba Széchenyi-díjas pszichológus, nyelvész
1948 Gáti István Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes művész
1954 Joel David Coen Oscar-díjas amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer
November 29-én halt meg
1314 IV. (Szép) Fülöp francia király
1378 IV. Károly cseh király és német-római császár
1643 Claudio Monteverdi olasz zeneszerző
1780 Mária Terézia Habsburg-házi magyar és cseh királynő, német-római császárné
1852 Nicolae Bălcescu, az 1849-es magyar-román megbékélési tervezet román aláírója
1939 Philipp Scheidemann, a német Weimari Köztársaság első miniszterelnöke
1942 Zipernowsky Károly gépészmérnök, akadémikus
1943 Harsányi Zsolt író, színigazgató
1975 Graham Hill brit Forma–1-es világbajnok
1981 Natalie Wood amerikai filmszínésznő
2001 George Harrison angol gitáros, énekes, a Beatles egykori tagja
2008 Jörn Utzon dán építész, a sydneyi Operaház tervezője
A nyitóképen a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Keserü Ilona, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas festőművész budapesti műtermében 2015. március 18-án. Fotó: MTI Fotó: Czimbal Gyula
