December 1-én történt
1630 Az erdélyi országgyűlés Segesváron I. Rákóczi Györgyöt választotta fejedelemmé.
1879 A budapesti Nemzeti Színházban bemutatták Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című színművét.
1906 Megnyitotta kapuit a Szépművészeti Múzeum.
1916 Hetvenegy ember vesztette életét a legsúlyosabb magyarországi vasúti szerencsétlenségben: az I. Ferenc József bécsi temetéséről hazautazókat szállító gyorsvonat Herceghalomnál összeütközött egy másik szerelvénnyel.
1918 A románok gyulafehérvári nagygyűlése határozatban mondta ki Erdély és Románia egyesülését, ez a nap Románia nemzeti ünnepe.
1918 Dánia szuverén államként ismerte el Izlandot, amely a köztársaság 1944-es kikiáltásáig perszonálunióban állt a Dán Királysággal.
1925 Aláírták a locarnói egyezményt, amelyben Németország elismerte a versailles-i békeszerződésben meghatározott nyugati határait.
1934 Leningrádban lelőtték Szergej Kirovot, a legnépszerűbb szovjet politikust, Sztálin a sokak szerint általa szervezett merényletet nagyszabású tisztogatásra használta fel.
1944 Bostonban bemutatták Bartók Béla Concerto zenekarra című, már emigrációban írott művét.
1946 Államosították az öt legfontosabb nehézipari üzemet és a legjelentősebb erőműveket.
1968 Kivégezték a Szolnok megyében négy kéjgyilkosságot elkövető, a martfűi rémként ismertté vált Kovács Pétert.
1988 Hatályba lépett az Európai Közösségek és Magyarország közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás.
1991 A szovjet tagköztársaság Ukrajnában népszavazáson 90,2 százalék voksolt a függetlenség mellett.
2009 Hatályba lépett az immár 27 tagú Európai Unió intézményi reformjait tartalmazó, 2007-ben aláírt Lisszaboni Szerződés.
2020 Leszállt a Holdra a kínai Csang’o–5 űrszonda, amely visszatérésekor 44 év után először hozott kőzetmintát a Földre.
December 1-én született
1743 Martin Heinrich Klaproth német vegyész, az urán felfedezője
1761 Marie Tussaud francia viaszszobrász, a londoni Panoptikum megalapítója
1792 Nyikolaj Lobacsevszkij orosz tudós, Bolyai János mellett a nemeuklideszi geometria megteremtője
1800 Vörösmarty Mihály költő, író, drámaíró, akadémikus, a magyar romantika és a reformkor költészetének egyik legnagyobb alakja
1896 Georgij Zsukov szovjet marsall, honvédelmi miniszter
1898 Kniezsa István Kossuth-díjas nyelvész, akadémikus
1908 Korniss Dezső festő, érdemes művész
1910 Varga Mátyás Kossuth-díjas díszlettervező, grafikus
1923 Szusza Ferenc labdarúgó, edző, aki az Újpest színeiben rekordot jelentő, 463 találkozón játszott az élvonalban
1936 Müller Péter Kossuth-díjas író, dramaturg
1943 Király Jenő Balázs Béla-díjas filmesztéta
1943 Finn E. Kydland Nobel-díjas norvég közgazdász
1943 Moldován Domokos Nádasdy Kálmán-díjas és Artisjus-díjas etnográfus, filmrendező
1951 Jaco Pastorius amerikai jazz-zenész, basszusgitáros
1967 Andrejszki Judit Liszt Ferenc-díjas csembaló- és orgonaművész, szoprán énekesnő
1979 Madaras Norbert kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó
December 1-én halt meg
1521 X. Leó, a 217. római pápa
1825 I. Sándor orosz cár, a Szent Szövetség egyik létrehozója
1866 Sir George Everest angol mérnök, térképész, róla nevezték el a világ legmagasabb hegyét
1918 Kaffka Margit író, költő, műfordító
1947 Alister Crowley angol okkultista, író
1953 Laczkó Géza író, műfordító, kritikus
1958 Angyal István, az 1956-os forradalom mártírja
1961 ifj. Latabár Árpád színész, énekes, táncos komikus
1970 Pluhár István, az első magyar sportriporter
1973 Dávid Ben-Gúrión, Izrael első miniszterelnöke, „alapító atyja”
1973 Török Erzsébet Kossuth-díjas énekesnő
1974 Zilahy Lajos író, publicista, akadémikus
1991 George Joseph Stigler Nobel-díjas amerikai közgazdász
1993 Ember Győző Kossuth-díjas történész, levéltáros, akadémikus
2007 June Almeida skót virológus, a humán koronavírusok felfedezője
2009 Szörényi Éva Kossuth-díjas színésznő
2022 Julia Reichert Oscar-díjas amerikai dokumentumfilm-rendező
A képen Vörösmarty Mihály mellszobra a Margitszigeten (Rieger Tibor alkotása). Fotó: Hartyányi Norbert / Kultúra.hu
