HORÁNSZKY NÁNDOR (Budapest, 1899. december 11. – Budapest, 1976. november 30.): ideg- és elmegyógyász, orvostörténész, a magyar elmegyógyászat kialakulásának és történetének a feldolgozója. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának befejezése után 1925-30-ban a Schaffer Károly vezette Elme- és Idegkórtani Klinikán dolgozott. Itt írta első munkáit a skizofrénia kezelési módszereiről és a szemidegsorvadás problémáiról. 1930-tól az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) osztályvezető orvosa, 1940-42-ben a Siesta Szanatórium főorvosa volt. 1942-1969 között a fővárosi Idegbeteggondozó Intézetnél működött. 1945-46-ban megszervezte, ill. újjászervezte a budai ideggondozó hálózatot. Hatásköre 1953-ig Buda egész területére kiterjedt. A II. kerületi Idegbeteggondozót megalapításától 1969-es nyugdíjba meneteléig vezette. Alakulása óta tagja volt a Magyar Elmeorvosok Egyesületének, valamint az Orvostörténeti Társaságának. Irodalmi munkáiban elsősorban a magyar elmegyógyászat kialakulását és történetét dolgozta fel. Úttörő jelentőségű a Deák Ferencről írt lélektani, orvosi munkája.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Pick Márk születésnapja – 1843
A szegedi szalámigyártás jeles alakja, PICK MÁRK (Szeged, 1843. december 12. – Szeged, 1892. május11.) cseh-morva kereskedő nem az első gyártó volt Szegeden, hanem egy 1841-től élő hagyomány folytatója. A dél-alföldi városban elsőként Rolando Péter olasz cinköntő gyártott szalámit, majd sertéskereskedők- és hizlalók egész sora foglalkozott ennek a népszerű terméknek az előállításával. Pick Márk először terményüzletet alapított Szegeden 1869-ben, és ezt azután fokozatosan fejlesztette, illetve egészítette ki paprikaőrlő teleppel, paprikakereskedéssel, 1878-ban pedig már szalámikészítésre kért iparigazolványt. A jelentősebb termelés 1885-ben indult el; ekkor már szárító és füstölő is üzemelt. A vállalkozás igen sikeresnek bizonyult: a tiszta haszon évről évre növekedett és egy 15 000 koronás nagy beruházás keretében sor került az addig a város belső területén működő üzem helyett egy felső-tiszaparti telep létrehozására. A szalámitermelés a XX. század első éveiben 300 tonnára emelkedett. A Pick szalámit csak az alapító halála után jó néhány évvel, az örökösök – a vállalkozás folytatói – kezdeményezésére látták el védjeggyel 1917-ben.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1993 [Bátyai Jenő])
Telkes Mária születésnapja – 1900
A napenergia-hasznosítás kutatója, az első nap-ház tervezője, TELKES MÁRIA (Budapest, 1900. december 12. – Budapest, 1995. december 2.) a budapesti tudományegyetemen szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát. 1924-ben nagybátyja, a clevelandi magyar konzul vitte magával Amerikába, ahol kevéssel halála előttig élt és dolgozott. Először a clevelandi városi klinikán helyezkedett el; itt egy fényelektromos készüléket szerkesztett, amely alkalmas volt az emberi agy energia kisugárzásait regisztrálni. 1939-től a massachusetts-i Technológiai Intézet tanáraként a Nap energiájának hasznosításával foglalkozott. 1948-ban tervei alapján építették fel az első napenergiával fűtött kísérleti házat Doverben, Boston közelében. A ház egy 3 méteres üvegfala mentén a Nap felmelegítette a levegőt, amelyet azután glaubersót (nátrium-szulfátot) tartalmazó tartályok közé fúvattak. A só elnyeli a hőt, és amikor hőmérséklete meghaladja a 32,38 Celsius fokot, a kristályok megolvadnak. Lehűléskor az olvadék újra kristályosodik és a felvett olvadási hő úgynevezett kristályosodási vagy dermedési hőként felszabadul. Első napházát továbbiak követték. 1950-ben az intézet őt nevezte ki a napenergia hasznosításával foglalkozó kutatások élére. Napenergiával működő desztilláló berendezést is szerkesztett, amellyel a tengervizet ivóvízzé lehetett alakítani. A napenergia-utánpótlás ingadozásának ellensúlyozására hőtárolókat tervezett. Megoldotta a hideg tárolását is és az épületek klimatizálásánál szintén a hőtárolás elvét alkalmazta. Összesen 39 szabadalom feltalálója volt; az utolsót 90 éves korában jegyezték be. Meghalni hazajött – 95 éves korában hunyt el.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Dr Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000)
Darvai Mór születésnapja – 1849
DARVAI MÓR, Móric, (Aszód, 1849. december 14. – Budapest, 1917. március 21.): tanár, író, ismert szépirodalmi és természettudományos művek szakfordítója. A budapesti egyetemen végezte a matematika-fizika szakot. 1872-től tanárként dolgozott Pécsett, Déván, Aradon, 1895-ben a vallás-és közoktatásügyi minisztérium középiskolai ügyosztályára hívták be. 1900-tól tankerületi főigazgató. Számos természettudományos művet fordított angolból, franciából és olaszból. Magyarra fordította H. Beecher-Stowe Tamás bátya kunyhója című regényét (1903).
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
December 12-én történt
Akit ma a lélektani regény egyik nagymesterének tartunk, 1857-ben perbe fogták leghíresebb művéért, amelynek kapcsán a legenda szerint így fogalmazott: „Bovaryné én vagyok!”. Ezen a napon született Gustave Flaubert (képünkön), a stendhali és balzaci realista hagyomány folytatója.
Az egyetemes egészségügyi ellátás nemzetközi napja – 2017 óta az ENSZ Közgyűlésének döntése nyomán.
Chantal Szent Franciska ünnepe – Francia szerzetesnő, a vizitációs nővérek rendjének alapítója.
December 12-én történt
1408 Zsigmond király megalapította a Sárkányrendet.
1605 Bocskai István nagybirtokos nemességet adományozott a hajdúknak.
1907 Megalakult a Magyar Úszó Szövetség.
1941 A II. világháborúban Magyarország (valamint Románia és Bulgária is) „hadat üzent” az Egyesült Államoknak.
1954 Felakasztották a húszéves Jancsó Ladányi Piroska sorozatgyilkost, aki öt törökszentmiklósi gyereklány életét oltotta ki kéjvágyból.
1959 Az ENSZ Közgyűlése megalapította a Világűrbizottságot, a COPUOS-t (United Nations Committee on the Peaceful Uses of Outer Space).
1961 Felbocsátották az első rádióamatőr műholdat, az OSCAR–1-et.
1964 Kikiáltották a független Kenyai Köztársaságot.
2008 Svájc csatlakozott az Európai Unió jelentős részére kiterjedő schengeni övezethez.
2015 Először hajtottak végre tüdőtranszplantációt Magyarországon.
2015 Az ENSZ 21. klímakonferenciáján résztvevő 195 ország a Párizs melletti Le Bourget-ban elfogadta a klímavédelmi megállapodást, amelyben kötelezik magukat a légkör felmelegedése elleni küzdelemre.
2018 Elkészítette első szelfijét az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) InSight robotgeológus űrszondája a Marson.
December 12-én született
1791 Mária Lujza francia császárné, Napóleon második felesége
1821 Gustave Flaubert francia regényíró
1863 Edvard Munch norvég festőművész, az expresszionizmus előfutára
1866 Alfred Werner Nobel-díjas svájci kémikus
1871 Papp Ferenc irodalomtörténész, az MTA tagja
1876 Temesváry János magyar hegedűművész
1883 Zsélyi Aladár gépészmérnök, repülőgép-tervező
1896 Ádám Jenő magyar zeneszerző, kóruskarnagy, zenepedagógus
1897 Lilian Smith amerikai regényírónő
1911 Márkus Ferenc magyar színész
1913 Csík Ferenc olimpiai bajnok úszó, orvos
1913 Jesse Owens négyszeres olimpiai bajnok amerikai atléta
1915 Frank Sinatra Oscar-díjas amerikai színész, énekes
1928 Csingiz Ajtmatov kirgiz író, elbeszélő
1928 Gánóczy Sándor Franciaországban élő teológus, akadémikus, neves Kálvin-kutató
1928 Imre István magyar báb- és animációs filmrendező
1928 Ruzsiczky Éva magyar nyelvész, szerkesztő, fordító
1929 John Osborne angol író
1929 Seregi László Kossuth-díjas magyar táncos, koreográfus
1933 Springer György magyar származású amerikai mérnök
1939 Szabó Kálmán Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező
1943 Rajhona Ádám Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész
1943 Grover Washington amerikai szaxofonos, jazz- és funky zenész
1944 Bálint Mária magyar színésznő
1947 Pászthy Júlia Liszt Ferenc-díjas opera-énekesnő
1951 Müller Péter Sziámi költő, filmrendező, rockénekes, a Sziget Fesztivál létrehozója
1953 Galgóczy Judit magyar színházi rendező, dramaturg
1954 Izbéki Gábor magyar újságíró
1973 Fassang László Liszt Ferenc-díjas orgona- és zongoraművész, érdemes művész
1973 Sáry Bánk Erkel Ferenc-díjas zeneszerző
1980 Veiszer Alinda Prima Primissima díjas újságíró, televíziós szerkesztő-műsorvezető
1986 Kiss Péter magyar hegymászó
1989 Knoch Viktor olimpiai bajnok rövidpályás gyorskorcsolyázó, Magyarország első téli olimpiai bajnoka
1992 Csen Zso-lin ötszörös olimpiai bajnok kínai műugrónő
December 12-én halt meg
1204 Majmonidész zsidó teológus, tudós, filozófus, orvos
1586 Báthory István erdélyi fejedelem, Lengyelország királya 1575–1586 között
1780 Fellner Jakab magyar építész
1838 Karl Philipp Wrede bajor hadvezér, herceg
1889 Robert Browning angol költő
1908 Széchenyi Béla koronaőr, utazó
1921 Jacobi Viktor magyar operettszerző
1923 Raymond Radiguet francia költő, író
1958 Milutin Milanković horvát mérnök, geofizikus, csillagász
1965 Radó Tibor magyar születésű amerikai matematikus
1972 Kondor Béla Kossuth-díjas, kétszeres Munkácsy Mihály-díjas magyar festőművész, grafikus
1977 Erdélyi Artúr magyar születésű angol matematikus
1993 Antall József történész, politikus, 1990–1993-ban miniszterelnök, a rendszerváltás utáni első kormányfő
1995 Bozóky László sugárfizikus, mérnökfizikus, az MTA rendes tagja
1999 Joseph Heller amerikai író
2003 Besnyő Éva magyar származású holland fotográfus
2005 Trebitsch Gyula magyar származású német filmrendező, producer
2008 Daniel Carleton Gajdusek Nobel-díjas amerikai orvos, virológus
2008 Tolvay Ernő Munkácsy Mihály-díjas festőművész
2018 Kósa Ferenc Kossuth-, Balázs Béla- és Prima Primissima díjas filmrendező, érdemes művész, a magyar mozgókép mestere
2020 John le Carré angol író, a kémregény-irodalom egyik legismertebb alakja
2020 Jack Steinberger Nobel-díjas amerikai fizikus
2022 Faragó Iván sakkozó, nemzetközi nagymester, sakkolimpiai ezüstérmes
2022 Mirosław Hermaszewski, az első lengyel űrhajós
A nyitóképen Gustave Flaubert. Fotó: Roger-Viollet / Roger-Viollet via AFP
