Folytatódik a szegedi Vár és a Kőtár felújítása

Az
épületen kívül és belül is folynak a munkálatok: új állandó kiállítást hoznak
létre, kibővül a Kőtár és megszépül az épület bejárata, udvara is.

 Az
új állandó tárlaton Szeged múltjának ikonikus eseményeit mutatják be interaktív
módon. Bárki kipróbálhatja például, hogy kiállja-e a boszorkányság próbáját:
egy gépezet segítségével eldöntik, hogy túl könnyű vagy túl nehéz-e a vádlott,
ahogyan ez régen a boszorkányok ítéleteinél is történt. A verdikt szerint pedig
– csakúgy, mint anno – nagy valószínűséggel bűnösnek találtatik a látogatóEmellett
az érdeklődők megismerkedhetnek a betyárság világával, Rózsa Sándor
legendájával, valamint a Nagyárvíz és az egykori vár történetével is. A Kőtár
méretét megnövelik, így jóval több értékes építészeti emlék fogadja majd az
érdeklődőket. A Vár bejárata átkerül a város felőli oldalra: mind a bejáró,
mind az udvar új burkolatot kap és a szabadtéren egy „régészeti
homokozót" is kialakítanak.

A
középkori szegedi várat valószínűleg 1261 és 1280 között építették, de nem
lehetetlen, hogy már voltak római kori előzményei. Az erődítmény a századok
folyamán nem épült ki végvárrá, mert az akkori ország közepén helyezkedett el.
1543-ban a törökök elfoglalták Szegedet, ekkortól a vár képe jelentősen
módosult.

Az
erődítményben az 1668-as török alóli felszabadulást követően három tűzvész is
pusztított, az XVIII. század végén összeomlott a vár Tisza felőli fala.

A vármaradvány felújítását 1999-ben végezték, amikor kiállítóhelyet, régészeti raktárt és tanácstermet építettek ki. A munkálatok közben középkori falak kerültek elő közvetlenül a bejárat előtt, így elkezdték a régészeti leletmentést, és a várudvar közepén középkori templomra is bukkantak, majd 2007-ben sikerült beazonosítani a vár északi saroktornyát, 2010-ben pedig a déli falát.

Nyitókép: Török János