Az ókori római polgár életmódja hasonlított egy mai középosztálybeliéhez. Nyugalmas környezetben, elegáns villában élt a Balaton-felvidéki Balácán, hivatali ügyeit intézendő viszont Savariába, azaz Szombathelyre járt. A Balácai Régészeti Park április 15-én különleges forgataggal várja a látogatókat.

Kovács Loránd Olivért, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete tudományos igazgatóját kérdeztük az eseményről.

A balácai program az első perctől kezdve szerepet játszott a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa pályázatban.

Így van. Ahogy előrehaladtunk, egyre kimunkáltabb terveket fogalmaztunk meg. Tavaly, a felvezető évben ezek sok eleme meg is valósult, idén pedig az EKF programhoz méltóan kiteljesedik – a nyitány az április 15-ei forgatag lesz. Nem egyszerűen bemutatjuk a római kori életérzést, hanem azt kínáljuk az ideérkezőknek, hogy váljanak maguk is ókori polgárrá: öltsék fel a gladiátorok öltözetét, emeljék meg a kardjukat. Azt hiszem, a fiatal felnőttek és természetesen a családok számára, akiket szeretnénk megszólítani, Balácára vonzani, ez az interaktivitás, másképp fogalmazva szerepjáték lehetőség igencsak vonzó lesz.

Baláca az egyetlen kitűnő állapotban fennmaradt, Villa Romana néven ismert villagazdaság, amely tavasztól őszig látogatható. A Magyar Nemzeti Múzeum filiája Közép-Európában is páratlan emlék. Veszprémtől és a Balaton-parttól is alig tíz kilométerre, Nemesvámos és Veszprémfajsz települések között található.

Több római kori villagazdaságot ismerünk, de ezek legtöbbje – már ha nincs a föld alatt – körülbelül boka-, maximum térdmagasságú falmaradvány-együttes. Balácát azonban fantasztikus épségben örököltük meg az 1–4. században élt tulajdonosoktól. A környéken a későbbi időkben nem volt szükség az építőanyag elhordására és újrahasznosítására, mert ha errefelé valaki lenyomja az ásót, már 15–20 centi mélyen követ talál. Másutt, ahol nem volt kő, a római építményből templom lett, ha a török lerombolta: barokk épületként támadt fel – a dolgok újrafelhasználása bizony évezredes körforgás. Balácán 2400 négyzetméteres lakóházba léphet be az érdeklődő, amelynek a védőtető-felújítása már tavaly elkészült.


642d3b50924b3f065190d253.jpg
A Balácai Régészeti Park

Mintha holnap be is költözhetnénk…

Ha valaki felveszi az újdonságunkat, a VR-szemüveget, tényleg úgy érezheti, hogy a 3–4. századi tulajdonosok vendége. Végigsétálhat a hajdanvolt házban, az antik fogadóhelyiségtől a konyhán át a pincéig. Beleélheti magát az ókori ünnep- és hétköznapokba. A központi lakóépület, valamint a hozzá tartozó, különféle célú gazdasági épületek együttese gazdag, előkelő római családok tulajdona volt. Ez a magas minőség megköveteli, hogy az EKF programjában csak nívós események valósuljanak meg itt. Feltétel volt, hogy ezek a következő években fenntarthatók legyenek saját erőből, ezért távlatosan kellett gondolkodnunk, amikor megterveztük, mi legyen itt. Színházi, táncszínházi előadásokat is várunk – a régióban működő kulturális együttműködéseket helyezzük fókuszba.

A magyarországi hagyományőrző csoportok szinte mindegyike felvonul április 15-én Balácán.

Korábban is járt nálunk egy-egy egyesület, de a látogatók most lényegesen nagyobb léptékben csodálhatják meg a programjaikat. A 15-ére meghívott egyesületek tevékenysége valamiképpen érinti Balácát. A XV. Apollinaris Legio kettes cohorsa Szombathelyről, az ókori Savariából érkezik. Miért? Mert írásos emlékeink vannak arról, hogy a Villa Romana 2. századi tulajdonosa Savariában volt városi tanácsnok, magas rangú polgár. Balácán lakott, és Savariába járt dolgozni. Meghívtuk a Gödön és környékén működő Legio Leonumot: ők 4. századi római katonai bemutatókkal foglalkoznak. Baláca e században élt lakói kortársai voltak Seusónak; a drága és nevezetes kincseket a mi múzeumunk őrzi Budapesten. Igen valószínű, hogy vagy Seuso vendégeskedett Balácán, vagy a balácai tulajdonosok mentek hozzá. Balácán a Seusoéval azonos minőségű étkészleteket használtak, amelyekből sajnos itt egy sem maradt fenn – más szép kivitelű tárgyak azonban igen.

A Familia Gladiatoria Pannonica váci hagyományőrző egyesület is megjelenik a forgatagban.

Magyarországon ők foglalkoznak legrégebben, 1986 óta gladiátorjátékok előadásával. Az egyesületet Weixelbaum János elnök alapította. Ők úgy kapcsolódnak ide, hogy a balácai tehetős tulajdonosok bérbe vettek színész-, zenész- vagy gladiátorcsapatokat, és bemutatókat szerveztek egy-egy nagyszabású vendégség résztvevői számára. A Collegium Gladiatorium Kulturális Hagyományőrző Egyesület fiatalabb csapat. Budapestről jönnek, és azért fontosak számunkra, mert a látogatók körében a képernyőről is ismertek, a felszerelésük pedig rendkívül hiteles.

A Teutos, más néven Szarvas Törzs nevű kelta hagyományőrzők kakukktojásnak számítanak?

Semmiképpen! A rómaiak, ha megszálltak egy területet, nem ölték meg az ott lakókat, nem tarolták le a környező világot. Inkább integrálták a lakosságot, például úgy, hogy római életviszonyokat sugárzó lakhelyet építettek számukra, ők pedig rájöttek, mennyivel kényelmesebb így létezni, mint földbe vájt gödrökben. Akiket a rómaiak Pannónia területén találtak, kelta szokások szerint éltek, ezeket eleveníti fel a Szarvas Törzs. Tőlük izgalmas meglepetésre is számítunk. A X. Gemina Legio hagyományőrzői is bemutatkoznak, minthogy Baláca első tulajdonosa az Aquincumban állomásozó légióból leszerelt veterán katona volt. Ők e korai időből valót utánzó felszereléssel jönnek. A légió egyébként részt vett Pannónia meghódításában.


642d3e5cb049a786e7096afd.jpg
A Tizedik Gemina Légió Hagyományőrzői

A Nova Roma az ókori római kultúra tanulmányozására és helyreállítására 1998-ban alapított nemzetközi szervezet. Ennek magyar tagegyesülete jeleníti meg a korabeli balácai polgári életérzést, a majorság hétköznapjait, a gazdálkodás módját. Ők fogják bemutatni a füstáldozatot. A Colonia Rostallo Kulturális és Hadtörténeti Alapítvány különösen kedves számunkra, mivel tagjaik már 2016 óta aktívak Baláca mint rendezvényhelyszín revitalizációjában. Vannak köztük olyanok, akik nyolc-tízesztendős koruktól nálunk nevelkedtek nyaranta, sőt egyikük itt „megfertőződve” választotta az ELTE régészet szakát. A Rostallo egyaránt felvonultat 1. és 2. századi polgári és katonai felszereléseket. A forgatag minden mozzanata a látogatóknak fog szólni – a gladiátorsisakot nemcsak három lépés távolságból lehet majd megnézni, hanem bárki felpróbálhatja, és be is öltözhet római harcosnak.

Milyen korosztályok foglalkoznak hagyományőrzéssel?

Jelentősen fiatalodott a mezőny, egyre többen tekintik a foglalkozásokat hétvégi kikapcsolódásnak és testedzésnek. A forgatag programjában gladiátorpárbajok is lesznek. Ezek mozdulatait nagyon precízen be kell gyakorolni, mert a lándzsahegyek és a kardok nem hegyesek-élesek ugyan, de valós méretűek, ezért ha rosszul bánnak velük, okozhatnak sérüléseket. Megjegyzem: a római füstáldozat teljesen hiteles, de abszolút vérmentes lesz. Programkínálatunkat az ókori antik alapokon akarjuk megújítani, és ebben nagyszerű partner az EKF projekt.

A tízhektáros terület két hektárját parkosították.

A római korban is ismert és használt fűszer- és gyógynövényekkel beültetett fűszerkertet alakítottunk ki, amely erősíti a mediterrán miliőt. A program tizenegykor indul és délutánig tart. Baláca állatbarát helyszín, a kedvenceket, természetesen pórázon, be lehet hozni.

A magyarországi régészeti parkok nem féltékenyek egymásra?

Egészséges verseny van. A programok időpontját összehangoljuk, hogy ne ugyanarra a hétvégére szervezzünk nagyobb eseményt. Azt reméljük azonban, hogy a Villa Romana Baláca különleges atmoszférájának és az idei eseménysorozatnak köszönhetően kiemelt kirándulóhelyszínné válik a régészeti parkok mezőnyében.

Fotók forrása: Magyar Nemzeti Múzeum