Egy éjszaka alatt hatvanezer dollárt vesztett kártyán a soul császárnője

Zene

Nyolcvan éve, 1944. május 28-án született Gladys Knight amerikai énekesnő, a „soulzene császárnője”. Együttesben induló, majd szólókarrierben folytatódó pályafutása során elkerülte korának divatos diszkózenehullámát, és mindvégig kitartott a blues, illetve a soul mellett.

US singer Gladys Knight performs on stage on the last day of the North Sea Jazz festival in Ahoy, Rotterdam, The Netherlands, on July 14, 2019. (Photo by Paul Bergen / ANP / AFP) / Netherlands OUT
Gladys Knight amerikai énekesnő 2019-ben. Fotó: Paul Bergen / ANP / AFP

A georgiai Atlantában, fekete középosztálybeli családban született. Zenei pályafutását négyévesen kezdte: egy templomi koncerten gospelt énekelt. Ezt követően egészen 1953-ig a Morris Brown College kórusával turnézott a déli államokban. 1952-ben, nyolcéves korában országos ismertségre tett szert, amikor megnyerte egy népszerű televíziós tehetségkutató verseny nagydíját. Még ugyanebben az évben együtt lépett fel testvéreivel és unokatestvéreivel, akikkel később megalakította a The Pips együttest (egyik unokatestvérük becenevét vették fel). Eleinte gospeleket énekeltek, majd hamarosan világi dalokra váltottak.

1957-ig számos koncertet adtak, olyan legendás előadók előtt léptek fel, mint Tina Turner, Wilson Pickett, Otis Redding, Little Richard, Jackie Wilson és B. B. King. A zenekar korai éveinek legnagyobb sikere az Every Beat of My Heart című rhythm and blues szerzemény volt, amelyet egy kis lemezcég jelentetett meg. A dal sikere után kerültek a Vee Jay lemezkiadóhoz, ahonnan a hatvanas évek közepén az afroamerikaiak zenéjét népszerűsítő Tamla Motownhoz szerződtek tovább. A korai években Van McCoy, a műfaj sikeres dalszerzője és énekese segítette menedzserként a csapatot.

Saját dalaik mellett szívesen játszották mások szerzeményeit is. Több mint ötven számuk került az évek folyamán a különböző listák élvonalába, gyakran azok élére. A zenekar 1989-ben bekövetkezett feloszlásáig három Grammy-díjat is nyert – 1974-ben rögtön kettőt vehetett át –, valamint többször megkapták az American Music Awardsot, és más rangos zenei elismeréseket szintén begyűjtöttek. A feloszlást nemcsak Gladys sürgette, hanem a pénzügyi viták is a Motownnal, a kiadónak ugyanis jelentős hátraléka volt velük szemben, pedig történetének egyik legnagyobb pénzügyi sikerét könyvelhette el a zenekar 1973-as Neither One of Us című dalával.

Gladys szólókorszaka jelentős változásokat nem hozott a zenéjében. Elkerülte a funky és a diszkózene divathullámát, ha lehet, még inkább a blues felé fordult, pályatársai született soulénekesnőként jellemezték. Bár más zenei irányzatok is érdekelték, mégis legszívesebben a műfajban hozzá közel állókkal szövetkezett – B. B. Kinggel, Ray Charlesszal, Tina Turnerrel, Etta Jamesszel, Rita Coolidge-dzsal és Dusty Springfielddel. A popzene ikonikus alakjaival ugyancsak énekelt: duettezett Tom Jonesszal és Frank Sinatrával.

Kipróbálta magát színésznőként is, 1976-ban debütált a Pipe Dreams című játékfilmben, amelyért Golden Globe-díjra jelölték. Azóta több mint negyven filmben, tévéműsorban és -sorozatban vállalt kisebb-nagyobb szerepet: Hawaii Five-0 (2010), A komornyik (2013) Baywatch (1989), a legutóbbiak pedig A lélek nyara (2021) és az Örömteli karácsony (2022) – ennek egyik producere is volt.

Magánéletéből nem hiányoztak a hullámvölgyek. Közel egy évtizedes szerencsejáték-függőségével a nyolcvanas évek végén fordult szakemberhez, amikor egyetlen éjszaka alatt hatvanezer dollárt vesztett a kártyaasztalnál. Háromszor elvált, a négy házasságából három gyermeke született.

Szólóénekesnőként több mint negyven lemezt készített, több listavezető lett közülük, és dalai külön-külön is felkerültek a slágerlistákra. A Save The Overtime 1983-ban, a Love Overboard 1988-ban lett listavezető. A koncertezéssel a kilencvenes években sem hagyott fel. Az 1996-os atlantai olimpián milliók láthatták-hallhatták, amint a Georgia on My Mind című dalával tisztelgett szűkebb hazájának. 2019-ben ő adta elő az amerikai himnuszt az Atlantában rendezett Super Bowlon, az észak-amerikai profi amerikaifutball-liga (NFL) nagydöntőjén.

Gladys Knight eddigi pályafutása alatt hét Grammy-díjat nyert, ebből négyet szólókarrierje során. A The Pips együttessel bekerült a Rock and Roll, valamint a Rhythm and Blues Hírességek és az Énekegyüttesek Csarnokába, két dalát (I Heard It Through the Grapevine, Midnight Train to Georgia) felvették a Grammy Hírességek Csarnokába. 1995-ben csillagot kapott a Hírességek sétányán, valamint a National Medal of Arts 2021-es díjazottja. 2022-ben megkapta a washingtoni Kennedy Központ életműdíját, a Grammy-életműdíjat pedig idén februárban vehette át.