Elkezdődött. Fél fülünkkel a rádióra, vagy a televízióra tapadunk. Néha befutunk, izgulunk. Néha meg csak elüldögélünk és bambán bámuljuk a sportolókat. Ha nyerünk, mi nyerünk. Magyarok. Az olimpia varázsa mindenkit magával ragad. Kicsit és nagyot egyaránt. Csak győzzük idegekkel.
De mi is az az Olimpia? Mióta van? Kik voltak az első győztesek?
Az első Olimpia i.e. 776-ban volt Olümpiában, s ettől a dátumtól fogva folyamatosan jegyezték, kőbe vésték a győztesek nevét. Az olimpiának összetartó ereje volt, már akkor is. A szétforgácsolódott görög nemzetek ilyenkor minden háborúzást abbahagytak, s csak a szent ünnepre figyeltek.
Az ünnepségek telihold idején kezdődtek, június vége és szeptember eleje között zajlottak. Akkoriban 5 napig tartottak a versenyek, s kizárólag szabad görög állampolgárok küzdhettek. Az első napon az előkészítő szertartások zajlottak, a másodiktól a negyedik napig voltak a versenyek. Már akkor is ünnepélyes felvonulással kezdték a versenyeket, lakomákat tartottak, és a hatalmas templomban Zeusznak áldoztak.
Az első olimpiai versenyen csak stadionfutás volt, melynek hossza 192,28 méter volt. Az évek során folyamatosan bővültek a versenyszámok: a stadionfutás mellett volt rövidtávfutás és hosszútávfutás, fontos volt a birkózás, az ökölvívás, a pankráció ? a birkózás és az ökölvívás keveréke -, később kitalálták az ötpróbát, mely diszkoszvetésből, gerelyhajításból, futásból, ugrásból, és ökölvívásból állt. A leglátványosabb sportág pedig már évekkel később került versenyszámba, ezek pedig a kocsi- és lóversenyszámok.
Már akkor, az ókorban, felépítették az olimpiai falut, ahol a versenyzők családtagjai lakhattak, és persze a sportolók. Az ókori olimpiára nők nem mehettek be, ugyanis a versenyeken, amelyeken csak férfiak játszottak, mind meztelenül vettek részt.
De mielőtt sajnálnánk a hölgynézőket, gyorsan elárulom, hogy ők sem unatkoztak, mert számukra koncerteket, felolvasóesteket, és más előadásokat rendeztek.
De mielőtt sajnálnánk a hölgynézőket, gyorsan elárulom, hogy ők sem unatkoztak, mert számukra koncerteket, felolvasóesteket, és más előadásokat rendeztek.
Az olimpiai bajnokoknak nem kellett adót fizetniük, öreg korukban nagy megbecsülés vette őket körül, ha háborúba mentek, harcolhattak a vezérek és a királyok mellett, sőt ha az ellenség foglya lett, akkor szó nélkül ki kellett adniuk. Az olimpiai győztesekről szobrot faragtak, s nevük a mai napig is ismeretes. Ez aztán az elismerés. Érdemes volt, annak idején olimpiai bajnoknak lenni.
A szent Olümpia helye ma is látogatható, s fellelheted a futópályát, a Zeusz templom romjait. Ám a szellemisége a mai napig élvezhető, négy évenként. Az olimpia olyan sportesemény, ahol a hagyomány, a béke, az ember és a sport tisztelete még mindig jelen van. Így él tovább az olimpiai játékok hagyománya, amely idén a 28. újkori olimpia.
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
