Balogh István Vilmos_Fotó_PKÜ-Hegyi Júlia Lili.jpg

Hazatér Szentendrére a magyar művész, aki New Yorkban lett világhírű

Van egy pont, ahol a földrajzi határok elmosódnak, és a művészet válik az egyetlen közös nyelvvé. Balogh István Vilmos Beyond Borders/Határokon túl című kiállítása ezt a határátlépést teszi láthatóvá a Szentendrei Régi Művésztelep centenáriumi tárlatsorozatának második kiállítójaként.

2026. május 8-án 18 órakor nyílik meg a Szentendrei Régi Művésztelepen a Beyond Borders/Határokon című, Balogh István Vilmos életművét átfogó kiállítás, amely egyben a művésztelep 100 éves jubileumi évadának kiemelt eseménye. Balogh István Vilmos (Steven Balogh) pályája a határok átlépésének története. A performansz- és konceptuális művészet felől indult, majd a szentendrei Vajda Lajos Stúdió közegében formálódott. Az 1980-as évek figuratív korszakát követően 1986-ban New Yorkba emigrált, ahol egyéni hangú absztrakt festészetet alakított ki. Munkái ma európai, amerikai és ázsiai gyűjteményekben találhatók – életművének átfogó hazai megtekintésére azonban most először nyílik lehetőség.

Határok, amelyek nem elválasztanak, hanem összekötnek

Balogh művészetében New York vibráló közege és Szentendre történeti atmoszférája egyszerre van jelen. A különböző kulturális és vizuális hatások nem kioltják, hanem erősítik egymást: műveiben szabadon áramlanak egymásba a médiumok és kifejezésmódok. Az alkotás számára folyamatos mozgás, fizikai és szellemi utazás, amely során a vizuális nyelv újra és újra átalakul. A kiállítás arra hívja a nézőt, hogy újragondolja saját viszonyát is a térhez, az identitáshoz és a változáshoz, miközben a személyes és kollektív, a helyi és globális, valamint a tradíció és innováció közötti határvonalakat vizsgálja. A tárlat, melynek kurátora dr. Jusztusz Noémi, párbeszédet nyit múlt és jelen között  is. A Beyond Borders/Határokon túl egyszerre személyes életműösszegzés és egy nagyobb történet része: annak a művésztelepnek a történetéé, amely száz éve formálja a magyar képzőművészetet, és ma is képes újradefiniálni önmagát. 

Egy művésztelep, amely száz éve gondolkodik határokon túl

A Szentendrei Régi Művésztelep 1926-os alapítása óta a magyar képzőművészet egyik meghatározó szellemi műhelye. A nagybányai hagyományokból kiindulva olyan alkotóközösséggé vált, amely egyszerre őrzi múltját, és folyamatosan új irányokat keres. A 100 éves jubileum alkalmából megvalósuló kiállítássorozat a ma itt alkotó művészek munkásságán keresztül mutatja meg ezt a folytonosságot – és annak kortárs érvényességét.

Címlapfotó: Balogh István Vilmos (Steven Balogh) magyar–amerikai festőművész. Fotó: PKÜ/Hegyi Júlia Lili

Helyszín: Szentendrei Régi Művésztelep (2000 Szentendre, Bogdányi út 51.), megnyitó: 2026. május 8., 18:00, látogatható: 2026. május 8. – június 28. A kiállításhoz kapcsolódva 2026. június 20-án, a Múzeumok Éjszakája keretében nyitott műtermek és tárlatvezetés várja az érdeklődőket.

Ez is érdekelheti

Balatoni Hal- és Borünneptől a Dóm téri kavalkádig – Programajánló a pünkösdi hétvégére

A pünkösdi hosszú hétvége a fárasztó munkanapok kipihenése mellett kulturális és más szabadidős programokra is kitűnő alkalmat kínál. Ehhez szeretnénk néhány fővárosi és vidéki rendezvényt – koncertet, kiállítást, előadást és fesztivált – olvasóink figyelmébe ajánlani.

Ez a kiállítás önálló vizuális műfajként mutatja be a divatfotót

A jubileumi Budapest FotóFesztivál Lookbook című kiállítása különös hangsúlyt fektet a divat és a nagyvárosi élet dinamikájának összefonódására, és arra, hogy feltegye a kérdést: vajon miként alakította a vizuális kultúra a kollektív önkép alakulását?

A százéves szentendrei Régi Művésztelep alkotóit mutatja be a MűvészetMalom kiállítása

A szentendrei Régi Művésztelep alapításának százéves jubileuma alkalmából a MűvészetMalomban grandiózus kiállítás nyílt május 16-án, amelyen az alapítóktól a kortársakig közel száz művész több száz alkotása látható – adták hírül a szervezők.

Poszter helyett: Kondor Attila

Kondor Attila Velence III. című festménye jelenleg a Resident Art Láthatatlan város című kiállításán látható. Az alkotó saját Itália-élményei mellett az európai művészettörténet toposzait és közös emlékezetünk vallási archetípusait is megidézi.