Irodalom
A Magyar Nemzeti Levéltárnak adományozta levéltárát a Konkoly-Thege család
A 13. század óta a magyar nemesi famíliák közé tartozó Konkoly-Thege család teljes levéltárát a Magyar Nemzeti Levéltárnak ajándékozta szeptember 22-én.
„Az emberi állapotról szóló minden nagy igazság fikcióként kezdődik” – Interjú Jacek Dukaj lengyel íróval
A sokak által Stanisław Lem szellemi örökösének tartott lengyel sci-fi író, filozófus Jacek Dukaj is fellép a PesText Fesztiválon. Szeptember 24-én 19 órától az A38 Hajón beszél idén magyarul is megjelent, Érkezés a sötétségbe című regényéről, amelynek nyomán a Netflix sorozatot forgatott. A számos sci-fi és szépírói elismerést, többek között az Európai Unió Irodalmi Díját is begyűjtő szerzőt kérdeztük.
„A dráma önkényes, hatásvadász műfaj”– Spiró Györggyel és Garaczi Lászlóval beszélgettünk
Tanulható-e a drámaírás? A jó dráma olvashatóbb vagy játszhatóbb? És egyáltalán mit adhat nekünk ma ez a műfaj? – egyebek mellett ezekről beszélgettünk a Kortárs Magyar Dráma díj idei nyerteseivel, Spiró Györggyel és Garaczi Lászlóval.
„Csak az olvassa versemet..." − Mérlegen a kreatív írás
Mintegy húsz évvel ezelőtt a tanítványaim elképedve hallgatták, hogy vannak országok, ahol a vers- és prózaírást egyetemi szakként oktatják vagy kurzusokon lehet elsajátítani a szépírás művészetét. Ma már itthon is kedvünkre válogathatunk az íróképzők, a versíró-tanfolyamok, a kreatívírás-kurzusok között.
Hiánypótló képregényes és krimikatalógus jelent meg
A magyar irodalom nemzetközi népszerűsítéséért is felelős Petőfi Kulturális Ügynökség tavaly két rangos reklámszakmai díjjal is elismert angol nyelvű kiadványsorozatába az elmúlt évtized legjobb magyar krimijei és képregényei is bekerültek.
A nihil édessége – Hazai Attila: Szilvia szüzessége
A Szilvia szüzessége 28 novellát tartalmaz, és minden megtalálható benne, ami összetéveszthetetlenné teszi a Hazai-prózát.
A székely nyelvjárás elvesztésével eltűnhet a székely gondolkodásmód
A nyelv uniformizálása, a nyelvjárások eltűnése, a székely nyelvi sajátosságok köznyelvivel való helyettesítése nem csupán a beszédet teszi szegényesebbé, hanem magát a gondolkodásmódot is befolyásolja. Erről is szó volt Sántha Attila Székely szótár küssebb s nagyobbacska gyermekeknek és cinkáknak című kötetének bemutatóján a Csíkszeredai Könyvvásáron. Farkas Endre beszámolója a Maszol.ro oldalán jelent meg.
„A műfordítás hidat épít a nyelvek között”
Az Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK) hagyományaihoz híven idén is meghirdette műfordító-pályázatát. Ana Blandiana román költőnő versét 81 pályázó fordította le, akik összesen 90 művet küldtek el a megmérettetésre. A nyertesek díjainak átadására az OIK nyílt napján kerül sor szeptember 25-én. Dr. Papp Anna Mária főigazgatót kérdeztük.
Emelkedő zuhanás – Dóczy Péter Pilinszky-estje
Hogyan lehet Pilinszky világát érvényes módon „életre kelteni”, súlyos: pokollal, gonoszságunkkal, a kárhozat lehetőségével, halállal és örökléttel számot vető gondolatait feldolgozható formában átadni? Dóczy Péter ennek színpadi útját járja nagy meggyőződéssel és szenvedéllyel. Estjét szeptember 8-án láttuk az Ars Sacra Fesztiválon.
Ismét megrendezik a Baka István vers- és prózamondó versenyt
Az Én itt vagyok – üzenet Új-Huligániából című rendezvénynek november 13-án és 14-én a Babits Mihály Kulturális Központ ad otthont.
Jön a Roma hősök című drámakötet második része
A Roma hősök – Öt európai dráma című kötet második részét mutatja be szeptember 20-án, az európai kultúra napján a Független Színház Magyarország Budapesten, a Goethe Intézetben.
A mozgás zenéje. Nagy Lea: Kőhullás
Bár Nagy Lea most megjelent második kötete gyorsan követte az elsőt, és megtart abból néhány bejáratott fogást, bővíti is a Légörvényben megtalált lírai nyelv hatómezejét. A Kőhullás darabjai a fizikai erők és mozgások változatos formáit kívánják megragadni, leginkább azokat, amelyeknek egyszerre koordinátorai és elszenvedői is a testek. Az emelkedés és a süllyedés, a megnövés és az összemenés, a szétszóratás és az összeállás motívuma uralja a kötet verseit, ezek az ellentétpárok pedig a táncban kapcsolódnak egymáshoz.
„Nem hittem, hogy bárkit is érdekelhet egy negyvenéves lúzer története” – Beszélgetés Rebecca Maria Salentin német íróval
Rebecca Maria Salentin Nyugat-Németországban nőtt fel, Lipcsében talált otthonra. Később végigjárta az egykori szocialista blokkon átívelő, 2700 kilométeres Barátság nemzetközi hegyi túrát Eisenachtól Budapestig. Legutóbbi kötete, a Klub Drushba erről az útról szól. Rebecca Salentin a szeptember 17–26. között zajló PesText világirodalmi és kulturális fesztivál vendége lesz, ahol egy improvizációs programban vesz részt 22-én este. A Budapest Impro részeként külföldi írók fognak improvizatív módon szövegeket írni Budapestről, melyet azon nyomban le is fordítanak magyar nyelvre, és felolvassák a fesztiválon.
A hét szerzője: Portréfilm Nagy Lea költőről
Azt mondja, úgy ír verset, mintha mondjuk enni ülne le, mert megéhezett. Húszéves, de már négy éve is születtek versei, és a balettban meg képzőművészként is kipróbálta már magát, sőt csellózott és énekelt is. A festészet mindmáig megmaradt. „Van úgy, hogy megírok egy verset, és lefestem valamilyen formában, vagy megfestek egy festményt, és megírom versben” – mondja erről.
„Nekünk az irodalom volt maga a haza” – Beszélgetés Kiss Gy. Csaba művelődéstörténésszel
Mindmáig úgy tetszik, nem lett szerves része a kontinens kultúrájának az, ami itt született, a Balti-tenger, az Adria és a Fekete-tenger között – véli Kiss Gy. Csaba. A Széchenyi-díjas művelődéstörténészt közép-európai szellemiségről, az irodalom nemzetteremtő szerepéről és a nemzeti irodalmak „tejtestvériségéről” is kérdeztük.
Eleven Költők Társasága – Nagy Lea: Örökre
„Örvény az összes versem: örvénylenek valami felé, én magam sem tudom, hogy hova.”