Irodalom
Könyvjegytől az emléklapig – Mire jó az ex libris?
Gondolta volna, hogy az ex libris nem csupán arra szolgál, hogy könyveinkbe ragasztva jelezzük könyvtárunk jövendő fosztogatóinak (akik persze csak kölcsönkérik, kölcsönkuncsorogják a könyveinket, hogy aztán elfelejtve, kitől származik a kötet, megokolják, miért nem tudják visszaadni)? Pedig a könyvjegy ma már sokkal több annál, mint amire a neve utal. Hogy mi mindenné lett ez az aprócska nyomtatvány, arról Vasné dr. Tóth Kornéliával, az Országos Széchényi Könyvtár Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárának tudományos munkatársával, a Kisgrafika folyóirat szerkesztőjével és számos szakirányú könyv, cikk szerzőjével beszélgettem.
Az akasztófa árnyékában – François Villon
Villon életét és munkásságát megannyi legenda övezi. Magyar Miklós Az akasztófa árnyékában című kismonográfiájában nemcsak ezeknek járt utána, de számos kultúrtörténeti érdekességet is megismerhetünk belőle a 15. század Franciaországáról.
„A fordítás nyomozómunka” − interjú Bálind Árpáddal
„Egy dolog, hogy nekem mi tetszik, de az író agyával is meg kell tanulnom gondolkodni. A feladatom az, hogy fordítóként ne én kerüljek előtérbe, hanem csupán jó katalizátor legyek" – mondja Bálind Árpád, aki 2020-ban elnyerte a Babits Mihály műfordítói ösztöndíjat.
„A falak tapintása is benne van a kezemben” – Interjú E. Csorba Csillával
E. Csorba Csilla az egyetemi évei után került a Petőfi Irodalmi Múzeumba (PIM), ahol négy évtizede dolgozik. 1996-tól a múzeum főigazgató-helyettese, 2005 és 2016 között főigazgatója volt az intézménynek. Az indulásról, a szakterületének megtalálásról, szemléletének alakulásáról és ars poeticájáról Török Dalma kérdezte a PIM blogján.
„Olyan vagyok, aki ösztönösen beletenyerel az asztalba” – Kiss Tibor Noé az A38-on
Horváth László Imre Kiss Tibor Noéval a közös motívumokat keresve az író három regényét és a művek által kirajzolt fejlődési ívet elemezte.
„Az a példa van előttem, hogy a munkája a hivatása, a hobbija, a szenvedélye is”
Az interjúalanyok szerint nincs abban semmi különleges, ha egy anya nemzetközi hírű múmiaszakértő, a lánya pedig a szuperintelligensek világszervezetének az elnöke.
Idén megnyílhat az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár
Kiváló ütemben, a tervezettek szerint haladnak az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár előkészületi munkálatai. A könyvállomány feldolgozása és digitálisan elérhetővé tétele már megtörtént. Jelenleg a könyvtárterem kialakítása zajlik.
Páratlan irodalomtörténeti hagyaték válik online elérhetővé az OSZK-nál
A távolról elérhető adatbázisban hosszabb távon leveleket, levelezéseket, kora újkori és újkori kötetes kéziratokat, önálló vers-, tanulmány- és regénykéziratokat, valamint analektákat (egyedi, nem levéltípusú dokumentumokat) szolgáltatnak.
Szlengkvíz
Értjük a fiatalokat? A főként angolból átvett divatszavaikat, amelyek akár pár hónap elteltével elévülnek, kínossá válnak? Kvízünkből kiderítheti, mennyit ismer ezek közül.
Újabb írói hagyatékrésszel gazdagodott a Kertész Imre Intézet
Giorgio Pressburger (Pressburger György) magyar származású olasz író, újságíró, műfordító, dramaturg, rendező, a budapesti Olasz Kulturális Intézet volt igazgatója hagyatékából származó, mintegy kilencven tételből álló gyűjteménnyel bővült a Kertész Imre Intézet archívuma.
„A boldogság nem azt jelenti, hogy nem csinálunk semmit” – Beszélgetés Juhász Annával
Az irodalom világnézet – vallja Juhász Anna. Az ő neve pedig fogalom a magyar irodalmi életben, a kétszeres Kossuth-díjas költő, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Juhász Ferenc lánya ugyanis újraindította az irodalmi szalonok hagyományát a fővárosban, és elképesztően sikeres közösségépítő, irodalom-népszerűsítő tevékenységet végez.
Hogyan parancsolgatnak a többsejtűek feromonpostával?
Vibók Ildikó ismeretterjesztő mesekönyve az állati kommunikációról
Eltérő szemszög
Tibet kutyái, a nejlonzacskówestern, a lumbágó és a család is szóba került a Petőfi Kulturális Ügynökség taliándörögdi udvarában egymásba gördülő barátságos irodalmi beszélgetéseken. A Művészetek Völgyében bemutatkozott a KMI12 és a Magyar Kultúra című lap, miközben olykor egy elszabadult frizbi hasított át a tájon.
A maga útját járja – Beszélgetés Bodor Ádámmal
Bodor Ádám Kossuth-díjas író priusszal a háta mögött fogott hozzá az első novelláskötete megírásához. Habár a pályakezdés éveiben szülővárosa, Kolozsvár viszonylag élhetőnek számított, a politikai klíma változásakor úgy határozott, elköltözik. Időközben a negyvenévnyi magyarországi tartózkodása során a kortárs próza megkerülhetetlen, világnyelvekre lefordított alakja lett.
„A virág a fény felé hajlik” – Böjte Csaba küzdésről, családról, nemzedéki villongásokról
Rutinos nyilatkozó, és vérében van a tanítás. Mégsem kioktató. Szívesen beszélget, színes példákkal él, az optimizmus élő szobra. Energiát kap tőle az ember.
Ferdinandy György: Tambo
Emlékezés, nosztalgia, számvetés és megbékélés egy különös sorssal, amelyet sok esetben nem az akarat, hanem a történelmi körülmények alakítottak. Legújabb könyve töredezettsége ellenére is átfogó képet fest Ferdinandy György változatos életútjáról.