Irodalom
Hiszel te valamiben annyira, hogy azt soha egyetlen pillanatra sem kérdőjelezted meg?
Benedek Dezsőnél kalandosabb életű embert nem ismerek. A Kolozsváron született, az Egyesült Államokban élő nyelvész, antropológus 18 nyelven beszél, és nevéhez fűződik egy egyedülálló antropológiai kísérlet, amelynek eredményeként sikerült újjáélesztenie egy eltűnőfélben lévő, különleges kelet-ázsiai kultúrát.
Legényfogásról, szerelemgerjesztőkről és más babonákról
Ki ne hallotta volna gyerekkorában, hogy a sárgarépától fütyülni tud, ha kiönti a sót, akkor veszekedés várható, de még így is az lesz a legkisebb baja, ugyanis minden egyes kiöntött sószemért egy nappal többet kell várakozni a mennyország kapuja előtt? Ételekhez fűződő babonák következnek.
Leírta az elmondhatatlant
Száz éve, 1923. december 10-én született Jorge Semprún spanyol író, esszéista, politikus. Fő művében, A nagy utazásban megörökíti a koncentrációs táborok elmondhatatlan szörnyűségeit.
Kész a leltár – Ljudmila Ulickaja: Az igazi nevem
A leghétköznapibban, már-már prózai józansággal versel, nem akar bölcselkedni. Meséi és rövid novellái azonban aztán azt sejtetik, hogy csak nagy-nagy bölcsességét palástolja így.
K. I. aki voltam
Idén ünnepeljük Kormos István költő, műfordító, irodalmi szerkesztő századik születésnapját. Ebből az alkalomból a Petőfi Irodalmi Múzeumban K. I. aki voltam címmel rendeztek kiállítást. A megnyitón jártunk.
Így olvasnak az írók
Azt tudjuk, hogy Vámos, Spiró vagy Dragomán hogyan ír, de azt nem, hogyan olvasnak. Pedig érdekes a fordított felállás is: amikor az író nem teremtő, hanem befogadó. Összegyűjtöttük a kérdésről néhány klasszikus és kortárs szerző gondolatait, és még egy könyves adventi kalendáriumhoz való tippet is hoztunk.
Amiért a levéltáros szíve fáj
Idén háromszáz éve, 1723-ban született meg a 45. törvény, amely a nemzetünk meghatározó iratait gyűjtő intézményt létrehozta. A Magyar Nemzeti Levéltár munkatársait kérdeztük az intézmény legfájdalmasabb veszteségeiről és legnépszerűbb szolgáltatásairól.
Tessék kalandozni!
Nemsokára boltokban a Libri Könyvről könyvre című olvasónaplója és öröknaptára, amelyet december 1-jén rengeteg influenszer jelenlétében, vetélkedővel és olvasási szokásainkról szóló beszélgetéssel fűszerezve mutattak be a budapesti Kastner Kommunityben.
Nagy karácsonyi gyerekkönyvajánló
Ünnep előtt vagy a karácsonyfa alatt jó könyvet lapozgatni, egy-egy mesét közösen vagy egyedül elolvasni, elképzelni, eljátszani. A MeseCentrum könyvajánlója frissen megjelent, új vagy újra kiadott klasszikus mesekönyvekből a legkisebbeknek, a kicsivel nagyobbaknak és az egész családnak.
Többször volt rendőri felügyelet alatt a Kossuth-díjas író
Ötven éve, 1973. december 3-án hunyt el Darvas József kétszeres Kossuth-díjas író, publicista, politikus, a népi írók mozgalmának meghatározó alakja.
Gátakon áthömpölygő életfolyam
Irene Solà Gátak című regénye elbarikádozott világ falait bontja le, és megpróbálja leküzdeni a nyugati világ által emelt nyelvi korlátokat. Ismeretlen és megközelíthetetlen világba visz el, amely tele van varázzsal és halállal.
Pénteki kultúrrandi Ryan Lane zenész-szoftverfejlesztő-műfordítóval
Mitől szeret bele egy amerikai srác annyira Magyarországba, hogy ideköltözik? Melyik magyar vers inspirál egy autómentes városokkal foglalkozó szoftverfejlesztőt arra, hogy műfordítói pályára lépjen? A Valami Lesz zenekar frontemberével beszélgettünk, aki nemrég ért haza az ecuadori őserdőből.
A mesélés olyan, mint a multivitamin
Erősíti a családi köteléket, szórakoztat és még fejleszt is. Mi az? A MeseCentrum Olvasósarok programja a legjobb kortárs gyerekirodalmat hozza el a szülőknek, hogy a közös felolvasások és mesehallgatások valóban olvasót faragjanak a gyerekből.
Gutenberg a lövészárok mögött
Aki eddig azt hitte, hogy a hadviseléshez a katonáknak mindössze fegyverre és ellátmányra van szükségük, talán nem tud arról, hogy az első világháborúban csaknem hárommillió könyvet forgattak magyar bakák.
Útbaigazító Szenthatározó
Szenthatározó jelent meg a Magyar Kertörökség Alapítvány és az Ars Topia Alapítvány kiadásában, amely nemcsak a tájban található szobrok beazonosításában segít, de megtudhatjuk belőle, hogy mit keresnek a házak oromfalán a szentek, mit árul el a táj múltjáról Szent Donát, vagy ki a pásztorok védőszentje.
Éhínségről és ínségételekről
Az éhínség végigkísérte a történelmet. Egy feljegyzés szerint 930 és 1870 közt 107 ínséges év volt Magyarországon, s ezalatt sokszor kényszerült arra az ember, hogy újragondolja, mi ehető és mi nem. Így került az asztalra tölgyfalisztből sült kenyér, sásgyökérből készített lepény vagy akár papsajt.