Irodalom
„Szép Ernő – voltam…”
„Én úgy szerettem volna élni / minden halandóval beszélni / Mindenkinek nevét kérdezni / mindenkinek szívét érezni…” Ezt írja egyik versében, de más és más szavakkal, versben, prózában, drámában, még a kabarénak írt sanzonjaiból is ez az óhaj érződik. 1884. június 30-án született Szép Ernő.
A férfimúzsa-defektusról
A múzsa szinte magától értetődően nőnemű. Pedig női költők is vetemednek olyasmire, hogy férfiakhoz írjanak verseket. De meg tudnánk-e nevezni akár egyetlen halhatatlanná vált hímnemű múzsát is? Úgy tűnik, még a prototípust se teremtette meg a világirodalom.
Németh Ferenc a Symposion első nemzedékének indulásáról
Dr. Németh Ferenc forráskutatáson alapuló monográfiája a Symposion folyóirat első nemzedékének az Ifjúság című laphoz kötődő indulását dolgozza fel. A kötet az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kara gondozásában jelent meg.
„Kulturális értékeket csak közösségek tudnak emlékezetben tartani” – Ősszel nyílik Debrecenben Térey János lakásmúzeuma
„Tulajdonos, vigyázz archívumodra” – írta Térey János az 1997-ben megjelent Tulajdonosi szemlélet című kötetének címadó versében. A hagyaték gondozója, Térey özvegye, Harmath Artemisz nemcsak vigyázott rá, de nagyban segítette, hogy a hagyaték ne csak hazataláljon, látható is legyen.
Julianus, az utolsó császár, aki megpróbálta visszaállítani az ősi római vallást
Julianus volt az utolsó római császár, aki kísérletet tett a kereszténység visszaszorítására és az ősi vallási hagyományok visszaállítására. Ő maga szinte aszkétaként élt, üldözte a korrupciót, megszüntette a hivatalvásárlás gyakorlatát, igyekezett megreformálni az igazságszolgáltatást.
A háború: béke. A szabadság: szolgaság. A tudatlanság: erő
George Orwell 1984 című disztópiájáról az is tud, aki nem olvasta a regényt. Olyan fogalmak forognak közszájon az általa megalkotott világból, mint például a Nagy Testvér, aki „figyel téged”. Ahogy mondani szokás: orwelli világban élünk.
Halott formák, élő ige
Rácz Norbert Zsolt írása a jó vers ritmusáról, verstanulásról és rítusról a Helyőrség oldalán jelent meg.
Demeter Szilárd: Gondolatok a könyvtárgyban
Lírai és depressziós megnyitóbeszédet fogok mondani. Nem tudok mást, a könyvről képtelen vagyok szakmázni, mert amióta az eszemet tudom, könyvek között élek. Ha úgy tetszik, számomra ugyanolyan létfeltétel, mint a víz vagy a levegő.
A múlt megszólaltatása – az 550 éves Budai krónika és hasonmás kiadása
Első nyomtatott könyvünk fakszimiléje emberközelbe hozza kultúránk egykori hősét, úttörőjét, egy korabeli vagány vállalkozót: Hess Andrást. És tiszteletet ébreszt bennünk a múltat már-már megszállottan faggató szakemberek iránt.
Pénteki kultúrrandi Gál János költő-történésszel
Első kötete, Az eltűnt hírnév nyomában egyszerre vonultatott fel meglepő stílusparódiákat és elfeledettnek vélt kötött versformákat. Mostanra az alkotás a felnőttkorba lépés próbatétele lett számára, ezzel együtt a humor szerepét is máshogyan értékeli az alkotásaiban. Gál Jánossal beszélgettünk.
Petőfi körtefája: tudás, hagyomány, közösség
A szimbolikus gesztusok gyakorlása által őrizzük meg kultúránkat, válunk kultúrafogyasztókból kultúrateremtőkké. Erről is szól a Petőfi körtefája kezdeményezés, amely a költő bicentenáriuma alkalmából, az eredeti körtefáról származó oltványokkal a Kárpát-medence magyarságának összetartozását erősíti.
Weöres Sándor, akit az Isten is költőnek teremtett
Úgy játszol nyelvünk zongoráján, mint kevesen – mondta róla Kosztolányi. 1913-ban ezen a napon született Weöres Sándor Kossuth-díjas költő, író, műfordító.
„De néha ölel, és néha harap” – Balázs Ferenc három kötetéről
Fiatalon elhunyt, kolozsvári születésű unitárius író és kalandos természetű világutazó három könyvét mutatjuk be.
Ezek voltak május legnépszerűbb könyvei
A Bookline májusi sikerlistáján Dezső András Portik Tamásról írt, Nagyfőnök című könyve, Valérie Perrin A vasárnap koldusai című regénye, valamint Lucinda Riley és Harry Whittaker Atlas – Pa Salt története című mitikus, szórakoztató irodalmi alkotása foglalja el az első három helyet.
Nick Binge, Janne Teller, Bergsveinn Birgisson, Gwenda Bond és Mathias Énard a PesTexten
A Semmi sztárszerzője, az egyik legnépszerűbb skandináv író és a sci-fi műfaját képviselő Nicholas Binge is a 2023-as irodalmi fesztivál vendége lesz.
William Golding, A Legyek Ura szerzője 30 éve halt meg
1993. június 19-én hunyt el William Golding Nobel-díjas angol író, A Legyek Ura szerzője. Nem érdekelték a legújabb történések, minden munkájában a végső emberi létkérdések foglalkoztatták; az emberi tettek értékét és következményeit, a gonoszság és megszállottság gyökereit kutatta.