Irodalom
A gyarmatok történeteit is megírta a 20. század egyik legsikeresebb színpadi szerzője
1874. január 25-én, épp 150 éve született a kiemelkedő angol regény- és drámaíró William Somerset Maugham. Bényei Tamás portréját ajánljuk az 1749 oldaláról.
Lator László elvesztett édenkertje
A közelmúltban bemutatták a Lator-tanya című, 1920 és 1944 között, a kárpátaljai Tiszasásváron, kertjükben és a Tisza-parton készült családi képeket tartalmazó albumot a költő kommentárjaival. Még vele együtt állították össze, de már csak posztumusz jelenhetett meg.
Pannonhalma legféltettebb kincsei
A bencés rend által alapított és gondozott Pannonhalmi Főapátság Könyvtára világörökségi kincs: ősnyomtatványok és régi könyvek mellett itt őrzik VI. Sándor pápa kancelláriai szabályzatának egyetlen fennmaradt példányát.
Fél Európát bejárta a Ludas Matyi alapító-főszerkesztője, de előtte még lefordította a Csárdáskirálynőt
Száznegyven éve, 1884. január 20-án született Gábor Andor posztumusz Kossuth-díjas költő, újságíró, műfordító, kritikus, a Mágnás Miska örökzöld dalszövegeinek írója. Nevéhez fűződik a legendás vicclap, a Ludas Matyi megalapítása.
A Madách-univerzum nyomozói
Az egyművesnek tekintett szerző, aki remeteként élt, és tönkrement házassága miatt általánosságban rossz véleménye volt a női nemről. Madách Imre élete és életműve azonban jóval izgalmasabb, sőt rejtélyesebb ennél, mint azt majd’ két tucat irodalomtörténész bizonyította.
Ki a (nyelvi) kultúrember?
Viselkedj kulturáltan! – hangzik a szülői intelem az eleven gyerekek felé. S ha célt ér a felszólítás, mitől lesz a gyerek viselkedése kulturált? Netán csöndben ül, hátratett kézzel, egyenes háttal, és csak akkor szól, ha a szülő erre engedélyt ad? Esetleg illedelmesen körbejár, hangosan köszön, a hölgyeknek kézcsókot, az uraknak parolát ad, és mint egy kis felnőtt, jólfésülten helyet foglal?
Moszkvai puccsról és önismeretről olvastunk a legtöbbet tavaly
20%-ban pszichológia, 40%-ban fikció, a tetején Frei Tamás: így lehetne röviden összegezni a Bookline 50 legkeresettebb könyvének tavalyi listáját.
Szőcs Géza Árpádjai és a nemzet jövőképe
Az ember és idő kapcsolatát számtalan irodalmi alkotó igyekezett megragadni a saját eszközeivel. A Helyőrség.ma oldalán Ilyés Krisztinka Szőcs Géza Ki cserélte el a népet? című művében vizsgálta meg a kortárs író időhöz való viszonyát.
Világirodalmi disztópiák nyugaton, keleten, északon és délen
Az 1749.hu számos cikkben foglalkozott az elmúlt években kortárs és nem kortárs világirodalmi disztópiákkal. Ezekből következik most egy válogatás.
Krízisek esetén a bennünk élő ősember falni kezd
Mi az a belső erő, ami nassolásra késztet? Mikortól kezdett problémát jelenteni az elhízás? Miért eszünk, ha szomorúak vagyunk, és miért torkollanak a családi összejövetelek órákig tartó zabálásba? Forgács Attila gasztropszichológussal beszélgettünk.
Egy baseballmeccsen jött rá, hogy tud regényt írni, most a Nobel-díjra vár
„A legfontosabb, amit az iskolában megtanulunk, az az, hogy a legfontosabb dolgokat nem lehet az iskolában megtanulni" – írja Miről beszélek, amikor futásról beszélek? című könyvében Murakami Haruki, aki január 12-én ünnepli hetvenötödik születésnapját.
Az utolsó interjú Lator Lászlóval
A Lator-tanya címmel képes kötet jelent meg Lator László, a tavaly elhunyt Kossuth-díjas költő tiszasásvári emlékei alapján. Ebből az alkalomból közzétesszük utolsó, lapunknak részletekben adott interjúját, amelyben családi indíttatásáról és meghatározó irodalmi élményeiről mesélt.
Leánykatalógus a 19. századból
Ma országos botrány kerekedne abból, ha valaki egy település hölgyeit lajstromba venné azok bájai és erkölcsei alapján. Egy 19. század eleji ismeretlen szerző pontosan ezt tette: összeállította a kecskeméti partiképes lányok listáját egy házasodni óhajtó barátja számára szíves ajándék gyanánt.
A nyelvészek nem vonulhatnak elefántcsonttoronyba
Sok évtizedes tudományos és iskolateremtő munkássága elismeréseként november 11-én a Nemzeti Színházban, a magyar nyelv napjához kapcsolódó ünnepségen dr. Adamik Tamásné dr. Jászó Anna, az ELTE egyetemi tanára, jelenleg professzor emeritusa, az MTA doktora kapta az első Magyartanár-életműdíjat.
Így törte meg a székelyek ellenállását Mária Terézia
Kétszázhatvan éve, 1764. január 7-én mészárolta le az osztrák katonaság a Madéfalván egybegyűlt, a határőrsorozás ellen tiltakozó csíki székelyeket. A vérengzés madéfalvi veszedelem néven vonult be a történelembe.
Elmondani az elmondhatatlant
Annie Ernaux Az esemény című regénye az író személyes múltdarabjának újramesélése, amelyet az 1974-es, Les Armoires vides című önéletrajzi ihletésű regényében már érintett. Ez a mű túlmutat az önmegfigyelésen alapuló fikción, de nem memoár. Egyszerre éli át benne újra és választja le magáról az egykori életepizódot.