Irodalom
Miskolci szív
A Műút főszerkesztője, Jenei László a Kultúra.hu megbízásából felkért öt Miskolcról származó alkotót, hogy írjanak a városhoz fűződő mai viszonyukról és „miskolciságuk” összetevőiről. Mindarról, amit a szülővárosuk jelent számukra.
„Egy író számára a szerzetesi életmód majdhogynem magától értetődő” – Visky András Pannonhalmán (videó)
„Egy pannonhalmi írórezidenciás látogatás hosszú távon meghatározó találkozás” – mondja Dejcsics Konrád szerzetes, s ez a „hosszú táv” a nézőnek azonnal az apátság több mint ezeréves történetét juttatja eszébe. Az időhöz való másféle viszonyt, amely azonnal megcsapja az embert, ha Pannonhalmán jár.
Kalandos élet, amely remekművet érlelt – Giovanni Boccaccio
Giovanni Boccaccio 1313-ban ezen a napon született. Fő műve, a 100 novellát tartalmazó Dekameron máig az egyik legolvasottabb gyűjtemény. Pajzán, szókimondó történetei a mai olvasóknak is remek szórakozást ígérnek. Boccaccio életének különleges fordulatait gyűjtöttük össze.
A kisiklott emberi sorsok írója: Joyce Carol Oates
Ma nyolcvanöt éves Joyce Carol Oates amerikai írónő, akinek nevét évről évre a Nobel-díj várományosai között említik.
„Láng van szívemben” – Petőfi körút 200
„Hol volt, hol nem volt, volt a világon egy segédszerkesztő, ki diszes hivatalába beleunván, utazni ment. Nem titok, hát kimondom, hogy ez a segédszerkesztő én voltam" – kezdte 1845-ös Úti jegyzeteit Petőfi Sándor. A nevezetes utazás emlékét kívánja feleleveníteni a Petőfi körút 200 kiállításlánc.
Széchenyi Pisti, Deák Ferkó és a többiek – A reformkori nagyok is kicsik voltak egykor
Nemrég indult útjára A reformkor nagyjai – kicsiknek program, amely a korábban sikeresnek bizonyult Hol vagy, Kajla? programhoz hasonlóan játékosan kíván követendő példákat bemutatni. Walton Tamással, a projekt kreatív producerével beszélgettünk.
Pillanatképek a 94. Ünnepi Könyvhétről
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) idén 94. alkalommal, június 8. és 11. között rendezte meg a kortárs magyar irodalom legnagyobb szabadtéri eseményét, az Ünnepi Könyvhetet és 22. alkalommal a Gyermekkönyvnapokat.
Egy szó mint száz – Lőrincze Lajos anyanyelvi ötpercesei
Lőrincze Lajos Kodály Zoltán biztatására indította el 1952-ben a Magyar Rádióban az Édes Anyanyelvünk című rádióműsort, amelyben ötpercnyi időben foglalkozott napi nyelvi kérdésekkel, érdekességekkel. A műsor csaknem negyven évig örvendett nagy népszerűségnek.
Így olvasunk mi – A magyarok 15%-a naponta, negyede soha nem vesz könyvet a kezébe
A magyarok 73%-a legalább alkalomszerűen olvas könyvet, 15%-uk számára napi rutinnak számít az olvasás. Az olvasók ismerősi ajánlásra választanak, a legnépszerűbb a könnyű műfaj, a regények, a krimik és a romantikus történetek, a fiatalok körében pedig az önfejlesztő könyvek.
„Szellemi központ vagyunk” – Fecske Csaba költő a Miskolc iránti hűségről
Miskolcról kérdezem, és a magyar líra színe-java a válasz. De nem azért, mert kerüli a témát: „vállalja” a várost, ide tartozik, sokat kapott tőle és adott neki – ám ő elsősorban egy másik Város polgárának tekinti magát. Otthona a vers, legjobb barátai pedig élő és holt költők.
Könyvnyomtatás 550 – Szent Pál leveleitől a részvénytársaságig, avagy az Alföldi Nyomda rövid története
Az Alföldi Nyomda a magyar könyvkiadás egyik központjává emelte Debrecent, a mai napig fontos szereplője a könyvpiacnak. Gyökerei azonban egészen a 16. századig nyúlnak, mai sikereihez sok megpróbáltatást kellett kiállnia a városbéli tradicionális nyomdaiparnak.
Könyvnyomtatás 550 – Az egységes tipográfia mint a modern könyvnyomtatás kezdőpontja
Ha ma kezünkbe veszünk egy könyvet, olyannyira magától értetődőnek tűnik a megjelenése, hogy eszünkbe sem jut, vajon mi lenne, ha sosem találták volna fel az egységes könyvkötést, illusztrációs módozatokat és betűtípusokat. Pedig néhány évszázada még vad szabályozatlanság uralkodott ezen a téren.
Könyvnyomtatás 550 – Európa első nyomtatott könyvei
Arra vállalkoztunk, hogy áttekintjük, Európa-szerte hol és mikor jelentek meg az első nyomtatott könyvek. Amit találtunk, kalandregény a javából, amely folyvást változó hősökkel ugyan, de mindvégig ugyanarról szól: a kultúraközvetítés gesztusairól.
Állati jó irodalom
Madárcsicsergés és majomkacagás, papagájrepkedés és elefánttrappolás: a vadon zajaival hangzottak el az Irodalom Éjszakájának felolvasásai. Három estére vette át a hatalmat a kortárs irodalom a budapesti állatkertben, a szokatlan környezet ellenére gyorsan otthonra leltek a felolvasott szövegek.
Könyvnyomtatás 550 – Andreas Hess, a mi Andrásunk
Hess Andrást talán nem túlzás „tiszteletbeli magyarnak” nevezni. Hogy mi, magyarok büszkék vagyunk rá és a munkájára, az biztos, hiszen mintha egyenesen az lett volna a küldetése, hogy feltegyen bennünket a nyomdászat rekordereinek listájára.
Petri György különbözése – a költőélet hányattatásai a rendszerváltozás előtt és után
Idén decemberen lenne 80 éves Petri György, aki a 20. század második felében írta be magát a kor irodalmi-szellemi közegébe. A költő több száz oldalra nyúló életútinterjújának anyaga mindeddig a Petőfi Irodalmi Múzeumban porosodott. Ezt adják most közre életrajzi könyv formájában.