Irodalom
A kócsag röpte – Endó Súszaku: Csodálatos bolond
Súszaku sok ponton filmszerű kisregénye a második világháború utáni, bizalomvesztett Japánba, Tokió poklába, a nyomor és a bűn sötétjébe kalauzol el. De valójában a remény útjára invitál.
Szabados Ági: Az irodalom nem egy magas polcon lévő elérhetetlen valami, hanem mindenkihez szól
Szabados Ágit az RTL műsoraiból sokan ismerhetik. Évekig híradózott, most a Reggeli egyik házigazdája, de saját könyves műsora is van Mutasd a könyvespolcod! címmel a YouTube-on. Szenvedélye az olvasás. Régóta nagy vágya volt egy olyan szoba, ahol hatalmas polcokon rengeteg csodás könyv sorakozik.
Már négyévesen bevonult az irodalomtörténetbe, de ezt nem híres költő apjának köszönhette
Százhuszonöt éve, 1898. augusztus 1-jén halt meg Arany László költő, műfordító, közgazdasági és politikai író, akadémikus, a Kisfaludy Társaság tagja.
A titok neve: Műút – Sikertörténet és viharfellegek
„Levezethető-e” a Műút Miskolcból? Fontos-e, hogy Miskolcon szerkesztik, vagy ez akár egy űrállomáson is történhetne? Az aranycsinálás receptjéről Borkuti Lászlót, az önkormányzat kulturális tanácsnokát, Jenei László főszerkesztőt és Kőrizs Imrét, a szépírásrovat szerkesztőjét kérdeztük.
„Pokolba a tudományoskodó irodalommal!” – Még, még, még Gombaszögi Nyári Tábor
Petőfi-kvíz, irodalmi táncház, slam poetry vs. költészet vita, azaz hogyan lesz 2023-ban fesztiválképes a szépirodalom? Zsille Gábort, Bene Zoltánt és Regős Mátyást kérdeztük.
Mindenkinek mindent! – Gombaszög 2023 (videó)
A napokban ért véget a felvidéki magyarság nagy múltú tábora Gombaszögön. Hiperkarma, AWS, Petőfi Sándor… „Mindenkinek mindent” – volt fesztivál idei szlogenje.
Fél Dél-Amerika ura volt, az övéi buktatták meg
Simón Bolívar, a spanyol uralom elleni latin-amerikai függetlenségi háborúk hőse 240 éve, 1783. július 24-én született a venezuelai Caracasban. Nevét város, félsziget, híd, hegycsúcs és futballklub is viseli, róla nevezték el Bolíviát és a venezuelai pénzt is. Ki volt ő?
,,Úgy gondolom, van bennem egy egészséges bizonytalanság” – interjú Bánki Benivel
Bánki Beni egyszerre kíváncsi arra, milyen módon használhatja fel az internet és a közösségi média által kínált lehetőségeket, de vonzza őt a költői lét magányos, alkotói világa is. Ilyés Krisztinka beszélgetett vele a Helyőrség oldalán.
A foltozószabó tizennegyedik gyermeke volt, ma utca és könyvtár is őrzi a nevét
Százhatvan éve ezen a napon született Egerben Bródy Sándor író, drámaíró. „Élete változatos, tehát szép volt, amilyent egy író kívánhat magának. A siker nem csupán kézzel meg nem fogható holdsugárként ragyogott rá, hanem pirospozsgás mosollyal, mint a szépasszony napja” – írta róla Krúdy Gyula.
A pillanat hangulatai – Dénes György Kilenctornyú palota című versantológiájáról
A Kilenctornyú palota versvilága egyaránt szól gyerekekhez és felnőttekhez, néhol intertextuális, posztmodern kikacsintásokat is megengedve a klasszikus gyermekversek formavilága mellett.
Nemes bosszú a matekórákért – Demény Péter krimit ír (videó)
„Volt nekem egy matektanárnőm, szigorú ember, a logikának másfajta fegyverzetével felszerelve, mit én. Az ő egyéniségére olvastam rá, képeztem ki egy mesterdetektívet” – meséli a kolozsvári születésű Demény Péter, aki első krimijét írja a debreceni írórezidencián. Vele beszélgettünk.
Matula kunyhójától a kárókatona-telepig
Lélegzetvisszafojtva figyelem, ahogy a szarvasok egymást követve átkelnek a vízen. Lehetnek úgy tízen-tizenöten, akár egy természetfilmben. Ezen a helyen ilyet még én sem láttam, jegyzi meg kísérőm, Miklós Marianna, a Kis-Balaton Látogatóközpont turisztikai vezetője.
Hans Fallada, a Mi lesz veled, emberke? írója 130 éve született
A 1893. július 21-én Greifswaldban született Hans Fallada a két világháború közötti német irodalom jelentős alakja. Zaklatott élete volt, szenvedélybetegséggel küzdött, börtönben is ült. Mi lesz veled, emberke? című regényében a weimari Németország társadalmi viszonyait mutatta be.
Tekercsek, kódexek, átkok – történetek a könyvek születéséről
Melyik a világ első, keletkezési dátummal ellátott nyomtatott könyve, amelyet éppen egy magyar talált meg Kínában? Miért védték a középkori másolók átokkal művüket? Cikkünkből kiderül.
„Igenis van élvezhető, átélhető, mély szépirodalom ma” – Szöllősi Mátyással beszélgettünk
A határhelyzetek, a megoldhatatlannak tűnő szituációk érdeklik, és ez ugyanúgy igaz költészetére és prózájára, mint fotós tevékenységére: több olyan képsorozata készült, amely nehéz körülmények között, például Kárpátalján vagy Baskíriában élő emberek mindennapjait mutatják be.
Magába csavarodó labirintus – Szeifert Natália Örökpanoráma című könyvéről
Szeifert Natália Örökpanoráma című, a Kalligram Kiadónál megjelent könyve, a szerző negyedik regénye az utóbbi idők egyik legzajosabb könyvsikere, és nem érdemtelenül. A Mészöly Miklós-díjjal kitüntetett, nagyregény-terjedelmű alkotást minden könyvmolynak bátran ajánlhatom.