Irodalom
A foltozószabó tizennegyedik gyermeke volt, ma utca és könyvtár is őrzi a nevét
Százhatvan éve ezen a napon született Egerben Bródy Sándor író, drámaíró. „Élete változatos, tehát szép volt, amilyent egy író kívánhat magának. A siker nem csupán kézzel meg nem fogható holdsugárként ragyogott rá, hanem pirospozsgás mosollyal, mint a szépasszony napja” – írta róla Krúdy Gyula.
A pillanat hangulatai – Dénes György Kilenctornyú palota című versantológiájáról
A Kilenctornyú palota versvilága egyaránt szól gyerekekhez és felnőttekhez, néhol intertextuális, posztmodern kikacsintásokat is megengedve a klasszikus gyermekversek formavilága mellett.
Nemes bosszú a matekórákért – Demény Péter krimit ír (videó)
„Volt nekem egy matektanárnőm, szigorú ember, a logikának másfajta fegyverzetével felszerelve, mit én. Az ő egyéniségére olvastam rá, képeztem ki egy mesterdetektívet” – meséli a kolozsvári születésű Demény Péter, aki első krimijét írja a debreceni írórezidencián. Vele beszélgettünk.
Matula kunyhójától a kárókatona-telepig
Lélegzetvisszafojtva figyelem, ahogy a szarvasok egymást követve átkelnek a vízen. Lehetnek úgy tízen-tizenöten, akár egy természetfilmben. Ezen a helyen ilyet még én sem láttam, jegyzi meg kísérőm, Miklós Marianna, a Kis-Balaton Látogatóközpont turisztikai vezetője.
Hans Fallada, a Mi lesz veled, emberke? írója 130 éve született
A 1893. július 21-én Greifswaldban született Hans Fallada a két világháború közötti német irodalom jelentős alakja. Zaklatott élete volt, szenvedélybetegséggel küzdött, börtönben is ült. Mi lesz veled, emberke? című regényében a weimari Németország társadalmi viszonyait mutatta be.
Tekercsek, kódexek, átkok – történetek a könyvek születéséről
Melyik a világ első, keletkezési dátummal ellátott nyomtatott könyve, amelyet éppen egy magyar talált meg Kínában? Miért védték a középkori másolók átokkal művüket? Cikkünkből kiderül.
„Igenis van élvezhető, átélhető, mély szépirodalom ma” – Szöllősi Mátyással beszélgettünk
A határhelyzetek, a megoldhatatlannak tűnő szituációk érdeklik, és ez ugyanúgy igaz költészetére és prózájára, mint fotós tevékenységére: több olyan képsorozata készült, amely nehéz körülmények között, például Kárpátalján vagy Baskíriában élő emberek mindennapjait mutatják be.
Magába csavarodó labirintus – Szeifert Natália Örökpanoráma című könyvéről
Szeifert Natália Örökpanoráma című, a Kalligram Kiadónál megjelent könyve, a szerző negyedik regénye az utóbbi idők egyik legzajosabb könyvsikere, és nem érdemtelenül. A Mészöly Miklós-díjjal kitüntetett, nagyregény-terjedelmű alkotást minden könyvmolynak bátran ajánlhatom.
„Éva néni, hogy tetszett arra rájönni, hogy a gyerekek csak kicsik, de nem buták?” – Janikovszky Éva húsz éve halt meg
Húsz éve, 2003. július 14-én halt meg Jankovszky Éva Kossuth- és József Attila-díjas író, a gyermek- és ifjúsági irodalom egyik legnépszerűbb magyar képviselője, akinek életműve a felnőtteknek is szól.
„Outsider típus vagyok” – Sándor Zoltán bánátiságról, írásról és háborúról
Sándor Zoltán novellista, újságíró, szerkesztő, műfordító mindenhol olvas. Buszon, postán a sorban, orvosi váróban, ébredéskor és lefekvés előtt. S ha épp nem olvas, akkor moziban ül, vagy zenét hallgatva ír. Esszét, tárcát, novellát, vagy írásaival a Magyar Szó napilap hasábjait színesíti.
Kiadatlan Radnóti-fordítást adott közre Balogh Tamás az 1749-en
Johan Huizinga (1872–1945) nagy hatású holland történész, egyetemi tanár A halál alakja Danténál című esszéjének Radnóti Miklós által készített és ez idáig kiadatlan fordítását adta közre Balogh Tamás irodalomtörténész, műfordító, kritikus az 1749.hu-n.
„A mérce nagyon magas” – Schöck Gyula könyvművész a Budai krónikáról
Schöck Gyula a Budai krónika közelmúltban bemutatott hasonmás kiadásának tervezője. Szépség és hitelesség kapcsolatáról, a könyvművész életének nagy pillanatairól és a Hess András nyomán tervezett új betűtípusról beszélgettünk vele.
Egy szó mint száz: Weöres-versek egy szóban
Örkény István egypercesei nyomán egyszavasoknak lehet nevezni Weöres Sándornak azokat a verseit, amelyek egy szóból állnak. Különlegesek és egyediek. Lássuk őket!
Hamis papírokkal „felszerelt” vízihulla és a helyi maffia is segítette a szicíliai partraszállást
A második világháborúban 80 éve, 1943. július 10-én szálltak partra Szicília szigetén az angol és amerikai csapatok, megtéve az első lépést az Európa felszabadításához vezető úton. A Husky fedőnévre keresztelt hadművelet sikerrel járt, mindössze 38 napig tartottak a harcok.
Bibliai ételek, avagy mit ehetett Jézus az utolsó vacsorán
Miért nem lehetett alma a tiltott gyümölcs? Mit ettek az utolsó vacsorán? Mit mond a tudomány a titokzatos mannáról? Ezekről is kérdeztük Fráter Erzsébet botanikust, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert kurátorát.
„Egyébként én is oda igyekszem” – Berta Ádám Szöszmösz, a tündéregér című könyvéről
Mese, modern mese, egyáltalán nem is mese, pszeudomese? Berta Ádám, a szegedi születésű, Baumgarten-díjas író és műfordító idén megjelent és a Margó Irodalmi Fesztiválon frissen bemutatott könyvét ajánljuk.