Irodalom
„Soha nem érdekelt, hogy dokumentáljam az életemet” – Petri György különbözése
Petri György a kádárizmus egyik legjobb költője volt, akinek hányattatásokkal, kiszolgáltatottsággal teli, mégis kalandos életútját foglalja össze a nemrég megjelent Petri György különbözése. Pál-Lukács Zsófia teljes írása a Helyőrség oldalán jelent meg.
„Lusta embernek tartom magam” – Zalán Tibor a termékeny gondolatokról és az elfáradásról
„Néha úgy látom, hogy amikor verset írok, akkor érdemesebb és érdekesebb ember vagyok, mint egyébként. Több, mint előtte és utána. Talán ezt szokták ihletnek hívni.” Zalán Tiborral az idei könyvhétre megjelent, Reménytelenek című kötete apropóján beszélgettünk.
Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem?
A szerelem egyidős az emberiséggel, sok nép mitológiájában alapvető szerepet játszik. Szerelemben és háborúban mindent szabad, tartja a mondás, de nézzük meg, milyen szervezőerő ez egyes kultúrákban.
A stílus varázslója – Guy de Maupassant fordulatos élete
1893. július 6-án halt meg Guy de Maupassant francia író, a novella műfajának egyik legnagyobb mestere.
„Nem nehéz, nem szürke” – Zemlényi Attila költő a közös miskolci sorsról
Soha senkit nem bosszantottam még annyira fel a kérdéseimmel, mint Zemlényi Attilát. Az interjúra csak két részletben adatott lehetőség, és mindvégig bizonytalan volt, lesz-e belőle végül is valami. Most, hogy leírva látom, mégis úgy érzem: érdemes volt megküzdeni érte.
Franz Kafka, a kettős életű író
1883. július 3-án született Franz Kafka, „a szorongás írója”, akinek életében csak kevés műve jelent meg, az irodalmi közvélemény csak halála után fedezte fel különleges világát.
A bányász, aki csillagokról álmodott – A Minecraft és a Végvers univerzuma
Jan Huizinga holland kultúrtörténész játékokkal foglalkozó híres könyvében, az 1938-ban megjelent Homo Ludensben az emberi játékot ősi, szakrális rítusokhoz kapcsolja, és egész kultúránk forrásának, mi több, éltetőjének tartja.
A misztérium arcai – Kőbe vésett teológia
Erdélyben élek. S bár ez a hely csak a világ földrajzi térképén látszik, a politikain sajnos nem, hallatlanul izgalmas itt létezni. Már csak azért is, mert e pár ezer négyzetkilométernyi helyen találkozik a Nyugat Bizánccal. S itt kőbe és agyba vésve tapasztalható ez a különbség.
Ételirodalom és konyhaköltészet, avagy a gyomor mint íróink közkedvelt múzsája
A magyar gasztroirodalom kondérjában oly régóta főnek a valamikori zsenge történetek, hogy a föléjük hajoló mohó vendég az illatok ellenére az edénybe nézve csak zagyvaságot lát. Ám ha detektívkesztyűjét az asztalra hajítva késért és villáért nyúl, nincs más dolga, mint élvezni, ami előtte van.
„Ez nem bizonyíték, Simon” – Szöllősi Mátyás Simon Péter című regényéről
Szegő János 44 magyar író egy-egy szövegét válogatta be a frissen megjelent Körkép antológiába, köztük Szöllősi Mátyás Fóbia című, készülőben lévő regényéből egy részletet. Én pedig addig is, amíg arra várok, hogy a Fóbia a könyvesboltokba kerüljön, a szerző korábbi műveit ajánlom.
„Szép Ernő – voltam…”
„Én úgy szerettem volna élni / minden halandóval beszélni / Mindenkinek nevét kérdezni / mindenkinek szívét érezni…” Ezt írja egyik versében, de más és más szavakkal, versben, prózában, drámában, még a kabarénak írt sanzonjaiból is ez az óhaj érződik. 1884. június 30-án született Szép Ernő.
A férfimúzsa-defektusról
A múzsa szinte magától értetődően nőnemű. Pedig női költők is vetemednek olyasmire, hogy férfiakhoz írjanak verseket. De meg tudnánk-e nevezni akár egyetlen halhatatlanná vált hímnemű múzsát is? Úgy tűnik, még a prototípust se teremtette meg a világirodalom.
Németh Ferenc a Symposion első nemzedékének indulásáról
Dr. Németh Ferenc forráskutatáson alapuló monográfiája a Symposion folyóirat első nemzedékének az Ifjúság című laphoz kötődő indulását dolgozza fel. A kötet az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kara gondozásában jelent meg.
„Kulturális értékeket csak közösségek tudnak emlékezetben tartani” – Ősszel nyílik Debrecenben Térey János lakásmúzeuma
„Tulajdonos, vigyázz archívumodra” – írta Térey János az 1997-ben megjelent Tulajdonosi szemlélet című kötetének címadó versében. A hagyaték gondozója, Térey özvegye, Harmath Artemisz nemcsak vigyázott rá, de nagyban segítette, hogy a hagyaték ne csak hazataláljon, látható is legyen.
Julianus, az utolsó császár, aki megpróbálta visszaállítani az ősi római vallást
Julianus volt az utolsó római császár, aki kísérletet tett a kereszténység visszaszorítására és az ősi vallási hagyományok visszaállítására. Ő maga szinte aszkétaként élt, üldözte a korrupciót, megszüntette a hivatalvásárlás gyakorlatát, igyekezett megreformálni az igazságszolgáltatást.
A háború: béke. A szabadság: szolgaság. A tudatlanság: erő
George Orwell 1984 című disztópiájáról az is tud, aki nem olvasta a regényt. Olyan fogalmak forognak közszájon az általa megalkotott világból, mint például a Nagy Testvér, aki „figyel téged”. Ahogy mondani szokás: orwelli világban élünk.