Irodalom
Pillanatképek a 94. Ünnepi Könyvhétről
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) idén 94. alkalommal, június 8. és 11. között rendezte meg a kortárs magyar irodalom legnagyobb szabadtéri eseményét, az Ünnepi Könyvhetet és 22. alkalommal a Gyermekkönyvnapokat.
Egy szó mint száz – Lőrincze Lajos anyanyelvi ötpercesei
Lőrincze Lajos Kodály Zoltán biztatására indította el 1952-ben a Magyar Rádióban az Édes Anyanyelvünk című rádióműsort, amelyben ötpercnyi időben foglalkozott napi nyelvi kérdésekkel, érdekességekkel. A műsor csaknem negyven évig örvendett nagy népszerűségnek.
Így olvasunk mi – A magyarok 15%-a naponta, negyede soha nem vesz könyvet a kezébe
A magyarok 73%-a legalább alkalomszerűen olvas könyvet, 15%-uk számára napi rutinnak számít az olvasás. Az olvasók ismerősi ajánlásra választanak, a legnépszerűbb a könnyű műfaj, a regények, a krimik és a romantikus történetek, a fiatalok körében pedig az önfejlesztő könyvek.
„Szellemi központ vagyunk” – Fecske Csaba költő a Miskolc iránti hűségről
Miskolcról kérdezem, és a magyar líra színe-java a válasz. De nem azért, mert kerüli a témát: „vállalja” a várost, ide tartozik, sokat kapott tőle és adott neki – ám ő elsősorban egy másik Város polgárának tekinti magát. Otthona a vers, legjobb barátai pedig élő és holt költők.
Könyvnyomtatás 550 – Szent Pál leveleitől a részvénytársaságig, avagy az Alföldi Nyomda rövid története
Az Alföldi Nyomda a magyar könyvkiadás egyik központjává emelte Debrecent, a mai napig fontos szereplője a könyvpiacnak. Gyökerei azonban egészen a 16. századig nyúlnak, mai sikereihez sok megpróbáltatást kellett kiállnia a városbéli tradicionális nyomdaiparnak.
Könyvnyomtatás 550 – Az egységes tipográfia mint a modern könyvnyomtatás kezdőpontja
Ha ma kezünkbe veszünk egy könyvet, olyannyira magától értetődőnek tűnik a megjelenése, hogy eszünkbe sem jut, vajon mi lenne, ha sosem találták volna fel az egységes könyvkötést, illusztrációs módozatokat és betűtípusokat. Pedig néhány évszázada még vad szabályozatlanság uralkodott ezen a téren.
Könyvnyomtatás 550 – Európa első nyomtatott könyvei
Arra vállalkoztunk, hogy áttekintjük, Európa-szerte hol és mikor jelentek meg az első nyomtatott könyvek. Amit találtunk, kalandregény a javából, amely folyvást változó hősökkel ugyan, de mindvégig ugyanarról szól: a kultúraközvetítés gesztusairól.
Állati jó irodalom
Madárcsicsergés és majomkacagás, papagájrepkedés és elefánttrappolás: a vadon zajaival hangzottak el az Irodalom Éjszakájának felolvasásai. Három estére vette át a hatalmat a kortárs irodalom a budapesti állatkertben, a szokatlan környezet ellenére gyorsan otthonra leltek a felolvasott szövegek.
Könyvnyomtatás 550 – Andreas Hess, a mi Andrásunk
Hess Andrást talán nem túlzás „tiszteletbeli magyarnak” nevezni. Hogy mi, magyarok büszkék vagyunk rá és a munkájára, az biztos, hiszen mintha egyenesen az lett volna a küldetése, hogy feltegyen bennünket a nyomdászat rekordereinek listájára.
Petri György különbözése – a költőélet hányattatásai a rendszerváltozás előtt és után
Idén decemberen lenne 80 éves Petri György, aki a 20. század második felében írta be magát a kor irodalmi-szellemi közegébe. A költő több száz oldalra nyúló életútinterjújának anyaga mindeddig a Petőfi Irodalmi Múzeumban porosodott. Ezt adják most közre életrajzi könyv formájában.
Könyvnyomtatás 550 – a magyar könyv szent hagyománya és az MKKE története
A magyar könyvszakma joggal lehet büszke nemes hagyományaira, egy szentnek érzett ügy határozott képviseletére. A több mint kétszáz éves Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése történetére az Ünnepi Könyvhét előtti napokban néhány perc erejéig különösen is érdemes rápillantani.
550 éves a magyar könyvnyomtatás – Magyar Kultúra lapszámbemutató az OSZK-ban
Az 550 éve, 1473. június 5-én befejezett első magyar könyvre, ezen belül is főként Hess András munkásságára emlékeztek a Magyar Kultúra magazin könyv témájú lapszámának bemutatóján az Országos Széchényi Könyvtárban hétfő délután – számolt be a Helyőrség.ma.
„Minden kiadó minden szerzője fontos, aki hozzáad ehhez a piachoz”
Kevesebb könyvet vásárolunk manapság, mint tíz éve? Az infláció, a papír drágulása hogyan befolyásolja a könyvpiacot? Várható-e, hogy a digitális kiadványok átveszik a nyomtatott termékek helyét? Kovács Pétert, a hazai könyvkereskedelem csaknem felét lefedő Libri–Bookline Zrt. vezetőjét kérdeztük.
Királynők, indiánok, gézengúzok – Rónaszegi Miklós portréja
Rónaszegi, Tótfalusi, Majtényi… mintha egy futballcsapat játékosait kezdeném sorolni, de a régi Móra, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó legjobb szerkesztői valóban egy nagy csapat tagjai voltak.
Egy pontos diagnoszta: Illés Endre
Ha délelőtt tizenegy tájban keresték a Szépirodalmi Kiadóban, a gondos titkárnő udvariasan türelmet kért a látogatótól, postabontás van, utána rögtön szólok az igazgató úrnak. De aztán nyílt az ajtó, és Illés Endre két kezét nyújtva elébe ment az érkezőnek.
„Mindig szükség lesz olyanokra, akik eligazítják az érdeklődőket az információözönben”
Milyen szerep hárul a nemzeti könyvtárra egy olyan világban, ahol a digitalizáció elnyomja a nyomtatott kiadványokat, és az emberek egyre kevesebb könyvet olvasnak? Vajon mi került digitális formában a Spitzbergákon található, a végítéletre felkészülő archívumba a nemzeti bibliotéka gyűjteményéből?