Irodalom
Péczely Dóra kapta a Reményi József Tamás-díjat
Az irodalomkritikusok, könyvkiadói szerkesztők számára alapított Reményi József Tamás-díjat idén Péczely Dóra, a Prae Kiadó munkatársa, szerkesztő vette át a Nyitott Műhelyben április 10-én, a díj névadójának születésnapján.
Radnóti sorai tartottak életben
Vecsei H. Miklós, Für Anikó, Vitáris Iván várták az érdeklődőket a Kultúra.hu Versmegállójában az Allee Bevásárlóközpontban.
József Attila a halála másnapján lett nagy költő
„Kit anya szült, az mind csalódik végül, / vagy így, vagy úgy, hogy maga próbál csalni. / Ha kűzd, hát abba, ha pedig kibékül, / ebbe fog belehalni.”
Két költő beszélget, vagy Isten és a sátán, és az ember lelke a tét?
Szentmártoni János tavaly megjelent, Eső előtt hazaérni című kötete csupa búcsú, és a bejárt úttal való számvetést határozza meg fő feladataként. De legszebb verseiben simogatóan ragyognak az ősz fényei.
Reviczky Gyula hangulatát Jászai Marinak sikerült végleg elrontania
Százhetven éve, 1855. április 9-én született Reviczky Gyula költő, író, akit a magyar irodalomtörténet az impresszionista, szimbolista költészet előfutárának tekint. Reviczky utolsó nagy szerelme a kor egyik legkiválóbb színésznője, Jászai Mari volt, akivel együtt fedezték fel és fordították Ibsent a magyar közönség számára.
Húzz be a költőknek!
Készülj a magyar költészet napjára! Már most kipróbálhatod játékunkat, ahol verscímeket kell költőkhöz párosítani.
A köznyelv jelenleg a sárban: kellenek az olyan fáklyák, amilyen Radnóti volt
Egy világszinten is egyedülálló zarándokút megvalósításán dolgozik Tóth Péter Lóránt versvándor.
Spiró György: Én még ateista sem vagyok igazán
Idén húszéves a Fogság című regény, ennek apropóján a Margó Irodalmi Fesztiválon mesélt Spiró György a megírás tizenkét évéről, vallásról és birodalmi attitűdről.
Kincseink megőrzése vagy a világ megsokszorozása a digitalizálás?
Beszélgetés a digitalizációról az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum két munkatársával, dr. Kalla Zsuzsa gyűjteményi főigazgató-helyettessel és Peller Tamás restaurátorral, a műtárgyvédelmi és digitalizálási főosztály vezetőjével
Új Márai-anyagokkal gazdagodik a PIM gyűjteménye
Márai Sándor leveleivel, bútoraival és fényképeivel gazdagodik az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteménye. A múzeumba kerül az író testvérének, Márai Gábornak és feleségének hagyatéka, illetve több mint kétszázötven, Márai teljes emigrációs időszakát lefedő levél, amelyeket Márai Sándor és családja írt Óváry Zoltánhoz.
Márai nyomában járva mi is budai polgárnak érezhetjük magunkat
A Márai-év egyik programja az a krisztinavárosi séta, amelyen az irodalom, a kávéházak, a gesztenyefák és az író életének fontos állomásai találkoznak.
Az iPaden rajzolni olyan, mint a gumicukor: nem olyan érzéki élmény, mint a csokoládé
Máray Mariann illusztrátorral Az Év Gyerekkönyve díj, illetve a Bolognai Gyerekkönyvvásár apropóján állatokról, emberekről, munkamódszerekről, vizuális kultúráról és az elismerésekről beszélgettünk.
Állandó kiállítás nyílik Márai Sándor emlékére, és újraindul a nevét viselő program is
Márai Sándor születésének 125. évfordulója alkalmából Márai 125 emlékévet hirdettek, melynek eseményeit és annak jelentőségét Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke és Böröcz László, Budavár polgármestere ismertette a krisztinavárosi Márai Sándor Művelődési Házban.
Happy end nélkül végződnek, mégis imádjuk Andersen meséit
Kétszázhúsz éve, 1805. április 2-án született Hans Christian Andersen dán író, a világ meseirodalmának egyik legnagyobb alakja, A rendíthetetlen ólomkatona, A hókirálynő, A rút kiskacsa, A fülemüle, A király új ruhája, A csalogány és A kis gyufaáruslány szerzője.