Irodalom
„Az eszbékás, aki a legmesszebb ugrott” – bemutatták Karikó Katalin önéletrajzi könyvét
Hogyan juthat el valaki egy kisújszállási vályogházból a tudományos világ csúcsáig? Most megjelent, Áttörések – Életem és a tudomány című könyvében a Nobel-díjas tudós részletes bepillantást enged különleges életútjába.
Parti Nagy Lajos, „a rontott köznyelv professzionális használója”
Október 12-én lesz hetvenéves Parti Nagy Lajos Kossuth- és József Attila-díjas költő, próza- és drámaíró, műfordító, a kortárs magyar irodalom egyik emblematikus alakja. Legközelebb a Margó Irodalmi Fesztiválon találkozhat vele a közönség.
Lőrincze Lajos – a nyelvész, aki válaszolt
Harminc éve, 1993. október 11-én halt meg Lőrincze Lajos állami díjas nyelvész, az elmúlt évszázad magyar nyelvművelésének legnagyobb hatású egyénisége. Olyan rádióműsorokon keresztül tanította és szórakoztatotta a magyarságot, mint az Édes anyanyelvünk és a Tessék kérdezni – a nyelvész válaszol.
„A jó mese olyan, hogy attól az ember behunyt szemmel is jól lát”– Berecz András Kaptárbontásán jártunk
Kibújik a szánk szegletéből a mosoly, ha Berecz András mesélni kezd. És mesél, amint megszólal. Aki eddig nem hitte, utánajárhatott október 5-én a Poket és a Hagyományok Háza második közös kiadványának bemutatóján. Mert „a jó mese olyan, hogy attól az ember behunyt szemmel is jól lát”.
Úgy rajzolja az emberi lelket, mint senki más – Szilágyi István Kossuth-díjas író 85 éves
Október 10-én tölti be 85. életévét Szilágyi István Kossuth- és József Attila-díjas erdélyi magyar író, a nemzet művésze.
Viharos idők – Hatvany Helga a Hatvany család legendás örökségéről szóló könyvéről
Mindazok számára, akik szeretik a magyar irodalmat, ismerősen cseng Hatvany Lajos báró neve. Ő volt az, aki részt vett a Nyugat című lap megalapításában, és támogatta többek közt Adyt, Tóth Árpádot és József Attilát. E nemes lelkű férfi kései utóda, Hatvany Helga most megjelent könyvéből egy valaha mesésen gazdag família története bontakozik ki.
A mesterséges intelligencia könyveket eszik reggelire?
Milyen kihívást jelent a mesterséges intelligencia (MI) a könyvszakmában? Félnek tőle vagy már használják is az MI-t a könyvtárakban, a kiadókban, az oktatói vagy jogi munkában? A nemzetközi könyvfesztiválon MI és a könyv címmel tartottak szakértői beszélgetést a jelenleg igen forró témáról.
Hét merénylet nem ölte meg, de a száműzetés igen I. Lajos Fülöpöt
Kétszázötven éve, 1773. október 6-án született I. Lajos Fülöp, az utolsó francia király. A „Polgárkirály” kalandos élete során nem egyszer kényszerült arra, hogy elhagyja hazáját. Uralkodása alatt a Bourbon- és a köztársaságpártiak ellenszenvével egyaránt szembe kellett néznie.
„A kávéház azért jó, mert az ember nincs otthon, és még sincs a szabad levegőn” – Irodalmi kávéházak egykor és ma
Királyhegyi Pál író, újságíró, humorista címbeli idézete vajon érvényes még? A legendás budapesti irodalmi kávéházi kultúra ma is él, vagy már csak a nosztalgikus megemlékezések tartják fent? A Nemzetközi Könyvfesztivál egyik kerekasztalbeszélgetésén többek között ez volt a téma.
A zsoltárhangú költőnő – Gergely Ágnes Kossuth-díjas író, költő, műfordító 90 éves
Október 5-én kilencvenéves Gergely Ágnes Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, műfordító. Ő többek között James Joyce, Dylan Thomas és Evelyn Waugh műveinek magyar nyelvre ültetője, de saját kötetei is jelentősek, például az Ajtófélfámon jel vagy és a Zsoltár női hangra.
Lesz harmadik magyar Nobel-díj? – Krasznahorkai László az esélyesek között
Csütörtökön derül ki, ki kapja az irodalmi Nobel-díjat ebben az évben. Idén felfokozott a várakozás, hiszen a héten már két magyar vonatkozású Nobel-díjat is kiosztott az akadémia. A fogadóirodák szerint nagy eséllyel akár Krasznahorkai László is kaphatja a díjat.
Pillanatképek a PesTextről
Négy helyszínen zajlott a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál idén szeptember 20. és 30. között: a Három Hollóban, a Millenárison, a Petőfi Irodalmi Múzeumban és a Bakeit Multi Art Centerben. Elcsíptük a rendezvény néhány pillanatát.
„Belőlem alighanem hiányzik az ősbizalom” – bemutatták Rakovszky Zsuzsa Vita élő időben című kötetét
Rakovszky Zsuzsa legújabb, Vita élő időben című verseskötetéről a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon Szegő János, a kötet szerkesztője beszélgetett az alkotóval.
A kamaszkor (újra)felfedezése – Száraz Miklós György Bitang nyarak című könyvének bemutatóján jártunk
„Emlékszem a napra, amikor felismertem, hogy valójában sok-sok világ van, és az a sok-sok világ mégis egyetlenegy. Megrendítő volt, mert addig a csillagokat és a felhőket közelebb éreztem magamhoz, mint a körülöttem létező világ nagyobb részét.”
Mit köszönhetünk Ráday Gedeonnak?
Háromszáztíz éve, 1713. október 1-jén született a Nógrád vármegyei Alsóludányban Ráday Gedeon író, irodalomszervező, mecénás. Nevéhez fűződik a rímes-időmértékes verselés meghonosítása hazánkban, illetve Zrínyi Miklós eposzának felfedezése.
Ellenséges elemek – Visky András Kitelepítés című regényéről
A marosvásárhelyi születésű Visky András korábban inkább költőként és színpadi szerzőként szerzett magának ismertséget, most azonban a Kitelepítés című nagyregénye aratott zajos elismerést.