Remete Szent Pál
Pál remete , másként Remete Szent Pál sivatagi remete (†340), akit a magyar pálosrend szellemi őseként, példaképe gyanánt tisztel. Őt választotta névadójának is. Nagy Lajos az ország védőszentjei közé sorozta.
Pál – írja a Peer-kódex – gazdag egyiptomi szülők gyermekének született, hamar árvaságra jutott. Húgát férjhez adván, a rér, azaz sógor vagyonára és életére tört. Ezért a kietlen pusztába menekült: kételenséggel megyen vala oda, de immár önnön jó akaratja szerént meg akara maradni... lele egy kősziklát és tövében egy likat. Nyílását egy pálmafa ágainak levelében födözte be. Valának kedég ennek fölötte azon kősziklán némely lakóhelyek és hajlokok, kibe leletnek vala üllők és verők, faragások és egyébnemű készségek. Kibe tetszik vala pénznek jegyzése, és ez helyett szerecseneknek írási régi időben pénzverő helynek mondják. Látván azért Szent Pál, ez helyet megszereté, hogy az Istentől neki ajánlott, avagy adatott volna.
Szent Jeromos tanúsága szerint ez kőlikban embereknek esmeretlen, hatvan esztendeig lakozott, magát isteni imádságban és böjtökben és egyéb nemő isteni édességben foglalva... Őneki eledelt és ruházatot az pálmafa ad vala. Az pálmafa gyümölcsével él vala, és az leveléből ruhát kötött vala magának...
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet)
Mártonfi József születésnapja – 1746
MÁRTONFI JÓZSEF, (Csíkszentkirály, 1746. január 15. – Gyulafehérvár, 1815. március 3.) római katolikus püspök, egyházi író.
Tanár volt Bécsben, Budán, Kolozsvárott. 1779-ben az erdélyi katolikus iskola főigazgatója, 1786–98 között az erdélyi római katolikus státus referense, 1788-ban címzetes kanonok, 1793-ban címzetes püspök, 1799-ben erdélyi püspök. Az erdélyi gimnáziumok számára új szabályzatot dolgozott ki, amelyet II. József is jóváhagyott (Norma Regia, 1781). Reformtörekvései között szerepelt a papok nyugdíjügye. Vagyonának egy részét a papi nyugdíjalapra hagyta. Az irodalom, a tudósok, köztük Révai Miklós támogatója. Számos színdarabja maradt fenn kéziratban. Verseket is írt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Herbich Ferenc születésnapja – 1821
HERBICH FERENC (Pozsony, 1821. január 15. – Kolozsvár, 1887. január 15.): geológus, az Erdélyi Múzeum kőzetgyűjteményének megalapozója.
1840–41-ben Bécsben volt orvostanhallgató, 1841-ben Selmecbányára ment, elvégezte a bányászati akadémiát. 1845-től Bukovinában mint bányamérnök működött. 1854-ben visszatért Magyarországra és különböző erdélyi bányáknál vállalt alkalmazást. 1858-ban hosszabb tanulmányutat tett Németországban és Belgiumban. 1869-től az Erdélyi Múzeumban dolgozott. 1879-ben a kolozsvári egyetem bölcsészdoktorrá avatta, és megszerezte a magántanári képesítést is. 1879-ig adott elő az egyetemen. Gazdag kőzettani gyűjteményét az Erdélyi Múzeumnak adományozta.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
1759-ben ezen a napon nyílt meg a világ első nyilvános nemzeti múzeuma, a British Museum Londonban, a bloomsburyi Montague House-ban, a mai múzeumépület helyén. A British Museum ma a világ legnagyobb, az emberi történelemmel és kultúrával foglalkozó múzeumainak egyike, gyűjteményei a kezdetektől a jelenkorig mutatják be az emberiség kultúrájának történetét.
Ünnep
Remete Szent Pál ünnepe – Az első keresztény remete, az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok névadója. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
Január 15-én történt
1708 Johann Friedrich Böttger német vegyész elkészítette az első fehér porcelánt Európában.
1759 Londonban megnyílt a British Museum, a világ első nyilvános nemzeti múzeuma.
1857 Megjelent az első magyar sportújság, a Lapok a lovászat és vadászat köréből.
1865 A pesti Duna-parton megnyitották a Vigadót.
1872 Megjelent a magyar nyelvművelés tudományos folyóirata, a Magyar Nyelvőr első száma.
1924 Az angol rádióban sugározták a világ első rádiójátékát, Richard Hughes angol író Veszély című darabját.
1969 A Szovjetunióban felbocsátották a Szojuz–5 űrhajót, amely másnap összekapcsolódott a Szojuz–4-gyel. Az űrrandevú során először szálltak át űrhajósok egyik űrhajóból a másikba.
1971 Felavatták az Asszuáni-gátat Egyiptomban.
1975 Ferihegyen lezuhant a Malév Berlinből érkező, utasokat nem szállító IL–18-as repülőgépe, a kilenctagú személyzet életét vesztette.
2001 Elindult a Wikipedia, az angol nyelvű szabad online enciklopédia. (A magyar változat 2003. július 8-án startolt.)
2011 A budapesti West Balkán szórakozóhelyen a több ezres tömegben pánik tört ki, és a keletkezett tumultusban három lány megfulladt, tucatnyian pedig megsérültek.
2020 A pápai állam történetében először került nő a vatikáni diplomáciáért felelős szentszéki államtitkárság egyik vezető pozíciójába az olasz Francesca Di Giovanni személyében.
Január 15-én született
1622 Molière francia drámaíró, a vígjátékírás klasszikusa
1746 Mártonfi József római katolikus püspök, egyházi író. Életéről és munkásságáról az OSZK honlapján olvashatunk bővebben.
1795 Bölöni Farkas Sándor író és utazó, akadémikus
1821 Herbich Ferenc geológus, az Erdélyi Múzeum kőzetgyűjteményének megalapozója. Többet is megtudhatunk róla erre a linkre kattintva.
1882 Zádor István Kossuth-díjas festő, grafikus
1907 Kolozsvári Grandpierre Emil Kossuth-díjas író, műfordító
1908 Teller Ede magyar–amerikai fizikus, a hidrogénbomba atyja, a Corvin-lánc kitüntetettje
1927 Kautzky József Jászai Mari-díjas színész
1929 Martin Luther King Nobel-békedíjas amerikai lelkész, polgárjogi harcos, a feketék jogainak szószólója
1943 Jordán Tamás Kossuth-díjas színész, rendező, a nemzet színésze
1949 Balla Zsófia József Attila-díjas költő, újságíró
1949 Botlik József történész, író, teológus, újságíró
1951 Takács Katalin József Jászai Mari-díjas színész
1953 Márkus Gábor Ferenczy Noémi-díjas belsőépítész
1959 Pálinkás László paralimpiai és paravilágbajnok paraúszó, edző, tanár
1964 Kanda Pál magyar színész
1977 Lakatos Márk magyar stylist, show-rendező, divatújságíró, jelmeztervező
1989 Márton Anita olimpiai bronzérmes súlylökő, a magyar atlétika első világbajnoka
Január 15-én halt meg
1943 Eric Knight angol író, többek között a Lassie hazatér és a Légy hű önmagadhoz című regények írója
1945 Küzdényi Szilárd mérnök, a szikjavítás egyik jelentős hazai úttörője. Életéről részletesebben az OSZK honlapján olvashatunk.
1958 Földes Gábor Jászai Mari-díjas színész, színházi főrendező, az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírja
1975 Ék Sándor Kossuth-díjas festő, grafikus
1980 Herbert Olivecrona, svéd orvos, agysebész, Karinthy Frigyes agyműtétjének sebésze
1990 Bátor Béla mérnök, az első Heller–Forgó-berendezés gépészeti tervezője
1921. június 1-jén született. Budapesten érettségizett, majd a világháború befejeztével, 1945–46-ban a Duna-hidak újjáépítésére alakult építésvezetőségen műhelyfőnök volt. Közben a Felsőipariskolában technikusi képesítést szerzett. 1947-től 1954-ig a Magyar Optikai Művekben dolgozott. A Műszaki Egyetem elvégzése után az egyetemen az energetikát oktatta mint meghívott előadó. 1969-től 1981-ig az Energiafelügyelet igazgatóhelyettese volt. Kutatásaiban az égés és gázosítás elméletével foglalkozott. Tagja volt az MTA Energetikai Bizottságának. MTESZ-díjjal, Segner-díjjal tüntették ki. Jelentős szakirodalmi munkássága is. Fontosabb írásai:
A berendezések állagmegőrzésének, valamint az energiaveszteségek csökkentésének módszerei (Klopfer Jenővel és Szepesi Endrével, Bp., 1951);
Égés és robbanáselmélet. 1. (Bp., 1980, 1984). Forrás:
OSZK.
1994 Cziffra György Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, virtuóz improvizációs képességű művész
1994 Róna Viktor Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, érdemes és kiváló művész
2011 Susannah York brit színésznő
2013 Bakó Márta magyar színésznő
2017 Olofsson Placid svéd származású magyar bencés szerzetes, Gulag-túlélő
2018 Ökrös Oszkár Kossuth-díjas cimbalomművész
2019 Németh Judit fizikus, akadémikus, az elméleti magfizika és az asztrofizika kutatója
2023 Tamás Gáspár Miklós filozófus, közíró, politikus
#eztörténtma
