Jeles napok

Január – Boldogasszony hava – Télhó – Fergeteg hava

Jeles napok

Szent Erhard

Erhard talán Bonifác térítőtársa, Regensburg püspöke (700 táján). A jószágnak egyik délnémet védőszentje, de szokták pestis ellen is segítségül hívni.
Középkori misekönyveink számontartják, de tiszteletének csak néhány egykorú nyomával találkozunk: a pozsonyi Szent Lőrinc-templom Erhard-oltárával (1441). Nyilván szintén középkori a patrociniuma Újrétfalu (Wiesfleck) templomának a mai Burgenlandban.
A barokk időkben, főleg a XVIII. században meginduló német bevándorlás során Erhard céhpatrónusként bukkan föl. Így a tatai és szegedi cipészek céhe, amely sokáig őrizte német jellegét, őt választotta védőszentül. A szegedi mesterek 1836-ból való céhzászlaja már a szakma lassú magyarosodását tanúsítja, hiszen nyelvünkön olvasható az egyik oldalán: SZENT ERHARD PÜSPÖK KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK! Maga a püspök minden különösebb jelvény, utalás nélkül látható rajta. Ugyanakkor azonban megjelenik már mellette a helyi magyar hagyomány győzelmes képviselője, István király is, aki egyébként a szegedi színmagyar csizmadiák régi patrónusa volt.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet)

Korda Dezső születésnapja – 1864

KORDA DEZSŐ (Kisbér, 1864. január 8. – Zürich, 1919. április 1.): mérnök, az első elektromos autó konstruktőre.
Egyetemi tanulmányait 1885-ben Budapesten végezte. Franciaországban és Svájcban működött: egyik alapítója a Societé Electro-Chimie de Basel és igazgatója a Société de Fives-Lilles villamossági gyárnak. A zürichi egyetemen magántanári képesítést nyert. Fő működési területe a híradástechnika, a nagyfrekvenciájú technika és a fémkohászat volt. Úttörő eredményeket ért el az elektroötvözetek (pl. ferroszilícium) előállítása terén, ő szerkesztette az első elektromos automobilt s ő tekinthető a forgókondenzátor feltalálójának. Duna-szabályozási terveket készített s matematikai tanulmányokkal is foglalkozott.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1989. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Szilas A. Pál születésnapja – 1921

SZILAS A. PÁL (Hegybánya, 1921. január 8. – Miskolc, 1991. június 5.): bányamérnök, egyetemi tanár, a magyar gázmérnök-képzés megalapozója.
1943-ban Sopronban szerzett bányamérnöki oklevelet. 1943-tól 1953 decemberéig a MAORT-nál, illetve annak jogutódjai vállalatainál dolgozott, többnyire vezetői beosztásban. Üzemi munkássága alatt jelentős szerepe volt a hazai termelő berendezések korszerűsítésében. Főként a segédgázas termeléssel kapcsolatban vezették be több találmányát, újítását. Meghatározó szerepe volt a hazai nagyviszkozitású olaj termelésének, gyűjtésének és szállításának korszerű kialakításában. Mérnöki munkája mellett 1951-ben a NIM által szervezett olajmérnök-képző tanfolyam, 1952–53 évben a Műszaki és Gazdasági Akadémián a kőolajtermelés tantárgy meghívott tanára volt. Főállású oktatóként 1953 decemberétől dolgozott a NME soproni, majd miskolci Bányamérnöki Karának Olajtermelési tanszékén. 1957-ben kandidátusi címet szerzett, amelynek alapján 1960-ban egyetemi műszaki doktori címet kapott. Egyetemi tanárnak 1964-ben nevezték ki, és ugyanebben az évben lett a Bányamérnöki Kar dékánja. Ezt a tisztséget négy éven át töltötte be. 1966-ban az Olajtermelési tanszék vezetésével bízták meg. 1976-ban a kőolajbányászat szakterületén a műszaki tudomány doktora címet szerezte meg. 1984-ben vonult nyugalomba.

A Magyar Szabadalmi Hivatal adatbázisában szereplő szabadalmi bejelentései (lajstromszám, cím):
145160 Béléscsőnyomással segédgáz-indítószelep
145159 Béléscsőnyomással vezérelt automatikus időszakos segédgázszelep

Szolgálati (feltalálótársakkal):
160789 Szerkezet olajkutak időszakos, segédgázas termeléséhez
159650 Eljárás és kapcsolási elrendezés plasztikus, vagy pszeudoplasztikus, tixotrop folyási tulajdonságú, csőtávvezetékben szállított, bedermedt olajak újraindító nyomásának csökkentésére

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Fényi Gyula születésnapja – 1845

FÉNYI GYULA (Sopron, 1845. január 8. – Kalocsa, 1927. december 21.) jezsuita csillagász, meteorológus. Érettségi után lépett be a rendbe és felsőfokú matematikai-fizikai tanulmányait Nagyszombatban végezte. Néhány évig Kalocsán tanított; ekkor vette fel az eredeti Finck helyett a Fényi családnevet. A tanítást megszakítva 1874-ben Innsbruckba ment, ahol teológiát, matematiksát és fizikát tanult. 1877-ben szentelték pappá; ezután visszatért Kalocsára. Erre az időszakra esik a kalocsai obszervatórium alapítása Haynald Lajos bíboros érsek bőkezűségének köszönhetően. 1885-től már Fényi vezette a csillagvizsgálót egészen 1913-ig, észleléseit pedig egészen 1917-ig, látásának végleges megromlásáig folytatta.
Csillagászati munkássága elsősorban a napfizika területére esik. Harmincegy éven át azonos körülmények között, megszakítás nélkül folytatott észlelési sorozata nagyon fontos adattárként szolgált még külföldi tudósok számára is. Fényi hosszú ideig foglalkozott a napfoltok és a protuberanciák (napkitörések) közötti összefüggéssel. Meteorológiai munkássága is jelentős; például a viharjelzők fejlesztésére vonatkozó elgondolásai, a széljárások leírása, a légnyomás változások hatásának elemzése. Értékes munkát végzett az Alföld éghajlatának vizsgálatára vonatkozóan is. A zivatar-elektromosság keltette rádióhullámok regisztrálásával is foglalkozott; ennek alapján a korai rádiótervezés egyik előfutárának tekinthető. Halála után holdkrátert neveztek el róla.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Magyar Tudománytörténeti Intézet)

Magyary-Kossa Gyula születésnapja – 1865

A nemzetközileg elismert gyógyszer- és méregtan-szakértő, a magyar orvostörténet-írás megteremtője, MAGYARY-KOSSA GYULA (Debrecen, 1865. január 8. – Keszthely, 1944. június 21.) első jelentős műve a Gyógyszerrendeléstan című egyetemi tankönyv volt. A mérgezésekről, azok diagnosztikájáról, a hazai gyógynövényekről írott szakkönyvei itthon és külföldön is népszerűek voltak. Legtöbbet idézett műve a lehűtött Kísérletek gyógyszereknek testrészekbe fecskendezésével, de fontos tanulmányai jelentek meg a doppingszerek kimutatásáról, az arzén- morfin- és szénsavmérgezésről, a köszvényről is. Évtizedekig volt használatban az állatok rühessége ellen kidolgozott kéndioxidos gázkezelési eljárása, nagyon sokféle gyógyszer kifejlesztésében vett részt, amelyek közül néhány még ma is forgalomban van. A nemzetközi szakirodalom „Kossa-reakció” néven tartja nyílván világszerte alkalmazott mikrotechnikai eljárását a szövetekben lerakódott mész kimutatására.
Nagyon jelentős és úttörő tevékenysége volt a tudomány-, illetve orvostörténet- írás, amely működése nyomán honosodott meg Magyarországon. Minden ilyen jellegű munkájában szem előtt tartott, átfogó célja volt annak bizonyítása, hogy létezik egy eredeti, jellegzetes magyar kultúra és ez integráns része az egyetemes európai kultúrának. Ezen a területen fő műve a Magyar Orvosi Emlékek (1929-1940) öt kötete, amelyből csak négy jelenhetett meg. A könyv egymástól független fejezetekben tárgyalja a magyar orvoslás történetét és e fejezetek tartalmaznak művelődéstörténetet, társadalomtörténetet, orvosi életrajzot, műszótárt és számos más tárgyat. Akadémiai székfoglalóját Adatok a magyar géniusz biológiájához címmel tartotta.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990 [dr Karasszon Dénes], Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)

Bodor Antal születésnapja – 1875

A jeles honismereti szakíró, Bodor Antal (Kolozsvár, 1875. január 8. – Budapest, 1955. január 3.) jogász végzettségű volt; 1927-től a budapesti Műegyetemen a községfejlesztés tárgy magántanára lett. Első nagy monográfiája, a Temesvár és Délmagyarország múltja, jelen közállapotai és leírása címmel 1908-ban jelent meg. Ugyanekkor alapította és hat évig szerkesztette az Alföldi Gazda című szegedi lapot. Fő érdeklődési területe a falukutatás és –fejlesztés volt. Néhány az ebben a tárgykörben megjelent számos művéből: A falu megismerése, A jövő faluja, Magyarország termőföldjének értéke és terhei, A falufejlesztés alapvetése. 1935-ben a Falukutató Intézet igazgatója lett és ettől kezdve foglalkozott egy nagy honismereti bibliográfia tervével. A 14 ezer címet tartalmazó, terjedelmében és jelentőségében is nagy mű 1944-ben jelent meg Magyarország helyismereti könyvészete 1527–1940 címmel. A könyv a helységnevek betűrendjében közli az egyes települések múltjára vonatkozó főbb kiadványok címeit. A munka Gazda István által kiegészített utánnyomása 1984-ben jelent meg újra.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000, Magyar Életrajzi Lexikon)

Január 8-án történt

Ma ünnepli születésnapját Znamenák István Jászai Mari-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett színművész, rendező. A kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt 1991-től 2010-ig, majd a Nemzeti Színházba szerződött. 2013 óta az Örkény Színház tagja, ahol jelenleg kilenc előadásban láthatja a közönség. Olyan emblematikus filmekben játszott, mint a Megáll az idő vagy a Magyarázat mindenre, és nemrég volt fotókiállítása a Jurányi Házban.

Znamenák István az Örkény Színház Karácsonyozzatok velünk, vagy ússzatok haza című előadásában. Fotó: Horváth Judit
Znamenák István az Örkény Színház Karácsonyozzatok velünk, vagy ússzatok haza című előadásában. Fotó: Horváth Judit

Január 8-án történt

1297 A genovai nemes, Francesco Grimaldi elfoglalta Monaco várát, létrejött a Monacói Hercegség.
1654 A perejaszlavi Rada (kozák népi gyűlés) döntött Ukrajna és Oroszország egyesüléséről.
1849 A szabadságharc alatt román népfelkelők lerohanták a katonai védelem nélkül maradt Nagyenyedet, a négy napig tartó vérengzésnek legalább ezer áldozata volt, a város nagy része elpusztult.
1918 Woodrow Wilson amerikai elnök az unió helyzetét értékelő beszédében 14 pontból álló békejavaslatot ismertetett az első világháború befejezése, a jövendő háborúk elkerülése érdekében.
1940 A második világháború alatt Nagy-Britanniában bevezették az élelmiszerjegy-rendszert.
1953 Megkezdte működését Győrben a Magyar Rádió második vidéki stúdiója.
1959 Beiktatták hivatalába Charles de Gaulle-t, a francia Ötödik Köztársaság első elnökét.
1994 Elindult az orosz Mir űrállomásra Valerij Poljakov kozmonauta, aki rekordhosszúságig, 438 napig tartózkodott az űrben.
2004 II. Erzsébet brit királynő felavatta az addig készült legnagyobb utasszállító hajót, a Queen Mary 2-t.
2019 A Birminghamhez közeli Telfordban a felújítás után ismét megnyílt a világ első öntöttvas hídja, az 1781-ben átadott Iron Bridge.
2020 Az iráni Forradalmi Gárda nem sokkal a teheráni repülőtérről való felszállás után lelőtte az ukrán légitársaság tévesen katonai célpontként azonosított utasszállító gépét, a fedélzeten tartózkodó 185 ember életét vesztette.

Január 8-án született

1705 Jacques-François Blondel francia építész
1735 John Carroll, az első amerikai katolikus érsek, a Georgetown Egyetem alapítója
1812 Sigismund Thalberg svájci zongoravirtuóz, Liszt Ferenc legnagyobb vetélytársa
1820 Móricz Sándor, a Ludovika első parancsnoka
1830 Hans von Bülow német zongoraművész, karmester, zeneszerző, Liszt Ferenc veje
1845 Fényi Gyula jezsuita szerzetes, csillagász, akadémikus, főleg a Nap légkörének fizikáját kutatta
1865 Magyary-Kossa Gyula farmakológus, orvostörténész, akadémikus
1885 Kóczán Mór olimpiai bronzérmes gerelyhajító, református lelkész 
1890 Radó Sándor magyar származású amerikai orvos, pszichoanalitikus
1893 Hugyecz (Hudec) László építész, Sanghaj arculatának egyik megteremtője
1894 Szent Maximilián Kolbe lengyel ferences rendi pap, vértanú
1908 Wass Albert író, költő
1910 Galina Ulanova szovjet-orosz prímabalerina
1929 Jim Drake, a windsurf amerikai feltalálója
1930 Novák Éva olimpiai bajnok úszó
1932 Gyarmathy Lívia Kossuth-díjas filmrendező, a Magyar Mozgókép Mestere
1935 Elvis Presley amerikai énekes, „a rock and roll királya”, minden idők egyik legnagyobb hatású és legnépszerűbb előadóművésze
1941 Graham Chapman angol komikus, író és producer, a Monty Python csoport tagja
1942 Stephen Hawking angol elméleti fizikus, kozmológus
1944 Nemescsói Tamás Balázs Béla-díjas operatőr
1945 Szentmihályi Szabó Péter József Attila-díjas író, költő
1947 David Bowie angol énekes, zeneszerző, színész, előadóművész
1955 Hegyi Árpád Jutocsa rendező, színigazgató
1957 Kubik Anna Kossuth-díjas színésznő
1966 Znamenák István Jászai Mari-díjas színész, rendező
1984 Kim Dzsongun, az észak-koreai kommunista diktatúra vezetője
1979 Sarah Polley Oscar-díjas kanadai forgatókönyvíró, rendező és színésznő

Január 8-án halt meg

1324 Marco Polo olasz utazó, kereskedő, Kína újrafelfedezője az európaiak számára
1337 Giottio di Bondone olasz festő, szobrász és építész, a korai reneszánsz első jelentős művésze
1642 Galileo Galilei olasz csillagász, matematikus
1713 Arcangelo Corelli olasz zeneszerző, a concerto grosso műfajának megteremtője
1775 John Baskerville angol nyomdász, a róla elnevezett betűtípus feltalálója
1862 Déry István színész
1878 Nyikolaj Alekszandrovics Nyekraszov orosz költő, lapszerkesztő
1896 Paul Verlaine francia költő
1941 Robert Baden-Powell brit katonatiszt, a cserkészmozgalom megalapítója
1954 Forgács Hann Erzsébet szobrász, grafikus
1964 Julius Raab osztrák kancellár
1992 Nicolas Schöffer magyar származású francia festő, szobrász, a kibernetikus képzőművészet megteremtője
1996 François Mitterrand francia szocialista politikus, köztársasági elnök
1997 Melvin Calvin Nobel-díjas amerikai vegyész, a fotoszintézis kémiai hátterének felfedezője
2002 Csapody István Széchenyi-díjas erdőmérnök, botanikus
2014 Máté János Ferenczy Noémi-díjas ötvös
2016 Maria Teresa de Filippis olasz autóversenyző, az első női Forma–1-es pilóta
2019 Bolvári Antal kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó
2020 Vető Miklós Párizsban élt filozófiatörténész, az MTA külső tagja
2022 Marilyn Bergman Oscar- és Grammy-díjas amerikai dalszerző

#eztörténtma