Július 12-e volt a tizennégy segítő szent közös ünnepe. Általában betegség, járvány, egyéb szükség esetén hívták őket segítségül. Kápolnákat, oltárokat, ispotályokat szenteltek a tiszteletükre. Kultuszuk kezdete és kialakulása bizonytalan. Valószínűleg német földön keletkezett, és a nagy európai pestisjárvány (1347–52) idején terjedt el. Hazai elterjedéséről az első adat a XV. századból való. Névsoruk változó, a legszokásosabb Achatius (június 22.), Balázs (február 3.), Borbála (december 4.), Cirjék (augusztus 8.), Dénes (október 9.), Egyed (szeptember 1.), Erazmus (június 2.), Euszták (szeptember 20.), György (április 24.), Alexandriai Katalin (november 25.), Kristóf (július 25.), Antiochiai Margit (július 13.), Pantaleon (július 28.), Vid (június 15.). Egyikük-másikuk helyett néhol Apollónia (február 9.), Lénárd (november 6.), Miklós (december 6.), Oszvald (augusztus 5.) és Rókus (augusztus 16.) szerepel. Miért vannak éppen tizennégyen? Talán azért, mert a 14 „holdszám” és „napszám” egyszerre (28:2 = 14, 14 x 26 = 364). A tizennégynek a zsidó-keresztény számmisztikában is kivételes hely jut. Amint Máté előszámlálja evangéliumában, „az összes nemzetség tehát Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzetség, és Dávidtól a babiloni fogságra vitelig tizennégy nemzetség, és a babiloni fogságra viteltől Krisztusig tizennégy nemzetség” (Mt 1,17). 14 Dávid király héber nevének számösszege; ennyi az ember kezén és lábán megszámolható ujjpercek száma is (a hüvelyk nem látható ujjpercével együtt egy kézen 15, összesen tehát „60 percünk” van). Lehet, hogy kérdésünkre ebből következik a helyes válasz. Nem kizárt ugyanis, hogy a tizennégy segítőszent a mennyei segítő kéz ujjperceit személyesítette meg. Nincs ebben semmi szokatlan, a régi görögök is megszemélyesítették a Nagy Istennő ujjait (daktülosz-istenek).
Századunk egyik legnagyobb tudású elme- és ideggyógyásza, a kitűnő idegsebész, SÁNTHA KÁLMÁN (Nagybecskerek, 1903. július 12. – Budapest, 1956. december 12.) már medikusként Schaffer professzor mellett dolgozott a budapesti Elme- és Ideggyógyászati Klinikán. 1932-ben az agyszövettani osztály vezetésével bízták meg. Már első publikációival nemzetközi figyelmet keltett. 1936-37-ben egy évig Rockefeller ösztöndíjjal a montreali egyetemen kutatott. Itt egy fizikussal a véráramlás mérésén alapuló módszert dolgozott ki a különböző agyterületek működési intenzitásának vizsgálatára, amellyel az epilepsziakutatás új szakaszát indította el. Hazatérte után a debreceni egyetemen lett tanársegéd, majd 1938-tól klinikaigazgató. A gyógyítás, oktatás és kutatás területén egyaránt kiemelkedőt alkotott. Meghonosította a radikális modern idegsebészeti eljárásokat és önálló idegsebészeti osztályt alapított. A háború után az orvosi kar dékánjaként szervezte meg a gyógyítás és oktatás újraindítását. 1949-ben kapott Kossuth-díjának teljes összegét egy idegsebészeti műtő felszerelésére fordította. A fordulat éve után, a rohamosan romló politikai légkörben is szókimondó, igazáért nyíltan kiálló ember maradt, Helyzete egyre nehezebb lett, 1951-ben megfosztották akadémiai tagságától és tanszékét is elvették. A balassagyarmati kórház elmeosztályára helyezték; hamarosan legendás hírű gyógyító műhelyet teremtett és kutatási eredményeit is sikerült összegeznie. 1956-ban rehabilitálták, de egészsége időközben megrendült, terveit már nem tudta valóra váltani, az év végén meghalt. Debreceni sírjának felirata egy Horatius-idézet: „Si fractus illabatur orbis, impavidum ferient ruinae” (Ha összeomlik is a világ, ő rendületlenül áll majd romjain).
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)
Kaán Károly születésnapja – 1867
KAÁN KÁROLY, (Nagykanizsa, 1867. július 12. – Budapest, 1940. január 28.): erdőmérnök, az Alföld átfogó fásításának kezdeményezője, az első természetvédelmi törvény megalkotásának közreműködője. A selmecbányai erdészeti főiskolán nyert oklevelet 1888-ban. 1889-től Besztercebányán állami erdész, 1907-ben erdőmester volt, 1908-tól a földművelésügyi minisztériumban dolgozott, 1919-ben helyettes államtitkár és az erdő- és faügyek kormánybiztosa lett, 1924–25-ben, nyugdíjazásáig címzetes államtitkári posztot töltött be. A fakitermelő vállalatok rablógazdálkodásának megfékezésére az állami beavatkozást sürgette. Nevéhez fűződik az állami erdőigazgatás újjászervezése és a természetvédelmi törvény megalkotása. Erdőgazdálkodási programjának megalapozása s az erdőtelepítések lehetőségeinek bizonyítása érdekében úttörő gazdaság- és erdészettörténeti kutatásokat végzett. Alapító tagja és elnöke volt az Országos Természetvédelmi Tanácsnak és az Országos Erdészeti Egyesületnek.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1992. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Július 12-én történt
„Semmi különöst nem tartok a költészetemről. Valójában nem is nagyon értek az ilyesmihez” – állította magáról az 1904-ben ezen a napon született Pablo Neruda. A szakma és a közvélemény másként vélekedett, ezt többek között a chilei költő irodalmi Nobel-díja bizonyítja.
Pablo Neruda 1971-ben vehette át a Nobel-díjat. Fotó: Str / Pressen Bild / AFP
A 14 segítő szent ünnepe - Általában betegség, járvány, egyéb szükség esetén hívták őket segítségül. Névsoruk változó, a legszokásosabb „résztvevők” Achatius, Balázs, Borbála, Cirjék, Dénes, Egyed, Erazmus, Euszták, György, Alexandriai Katalin, Kristóf, Antiochiai Margit, Pantaleon és Vid. További részletek itt érhetők el.
Július 12-én történt
1806 Napóleon francia császár megalakította a Rajnai Szövetséget.
1868 Megalakult Pesten az Általános Cipészmunkások Szakegylete, a Bőripari Dolgozók Szakszervezete elődje.
1896 Megalakult az újságírók első magyar szervezete, a Budapesti Újságírók Egyesülete.
1906 A párizsi fellebbviteli bíróság minden vádpontban rehabilitálta Alfred Dreyfus kapitányt, miután megsemmisítette a rennes-i hadbíróság – kémkedésért életfogytiglani fegyházra vonatkozó – ítéletét.
1909 Frank Shailor amerikai feltaláló, a General Electric munkatársa benyújtotta szabadalmát az elektromos kenyérpirítóra.
1926 Kezdetét vette az úgynevezett Rákosi-per, amelyben Rákosi Mátyást lázadás vádjával nyolc és fél év börtönre ítélték.
1943 A II. világháborúban a kurszki térségtől északra, Orjol környékén a Vörös Hadsereg elindította a Kutuzov-hadműveletet.
1947 A Párizsban kezdődött tanácskozáson 16 nyugat-európai ország elfogadta a második világháborúban tönkrement gazdaságuk helyreállítását célzó Marshall-tervet.
1953 Megjelent az Elnöki Tanács 1953. évi 10. számú törvényerejű rendelete, amely jelentősen enyhített a beszolgáltatás rendszerén.
1961 Szolgálatba állt a rakétaindításokat jelző első korai riasztóműhold, az amerikai MIDAS-3.
1962 A Rolling Stones brit rockegyüttes először lépett fel végleges felállásában a londoni Marquee klubban.
1975 A portugál fasiszta rendszer bukása után kikiáltották Sao Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság függetlenségét. Az ország nemzeti ünnepe.
2005 Trónra lépett II. Albert monacói herceg.
2013 Hónapokig tartó heves viták után az ír parlament alsóháza elfogadta az abortuszt korlátozott mértékben legalizáló törvényt.
2018 A portugál parlament elfogadta azt a törvényt, amely 16 éves koruktól lehetővé teszi az ország állampolgárainak, hogy megváltoztassák az állami nyilvántartásban feltüntetett nemüket.
2022 Az Országgyűlés kivételes eljárásban módosította a kisadózó vállalkozók tételes adóját (kata). A módosítás ellen Budapesten és az ország több nagy városában tiltakozások kezdődtek, amelyeken több ezer ember vett részt.
Július 12-én született
Kr. e. 100 Julius Caesar római politikus, hadvezér
1813 Claude Bernard francia fiziológus, akadémikus
1846 Szekrényessy Kálmán katonatiszt, szerkesztő, az első Balaton-átúszó, az első magyar sportlap alapítója
1863 Albert Calmette francia bakteriológus, szerológus
1867 Kaán Károly erdőmérnök, az Alföld átfogó fásításának kezdeményezője, az első természetvédelmi törvény megalkotásának közreműködője. További részletek az OSZK honlapján.
1868 Stefan George német költő
1882 Tóth Péter kétszeres olimpiai bajnok kardvívó
1884 Amedeo Modigliani olasz festő, szobrász, a párizsi avantgárd képzőművész-iskola jelentős alakja
1903 Sántha Kálmán Kossuth- és posztumusz Széchenyi-díjas ideg- és elmegyógyász, idegsebész, akadémikus. Életéről és tevékenységéről itt olvashatunk többet.
1904 Pablo Neruda Nobel-díjas chilei költő. Halálának ötvenedik évfordulójáról az 1749 is megemlékezett tavaly.
1913 Willis Lamb Nobel-díjas amerikai fizikus
1923 René Favaloro argentin szívsebész, a bypassműtét metódusának kialakítója
1927 Sebők Éva József Attila-díjas író, költő, műfordító
1928 Elias James Corey Nobel-díjas amerikai vegyész
1934 Van Cliburn amerikai zongoraművész
1934 Veress Sándor László Munkácsy Mihály-díjas festőművész, érdemes művész
1936 Jan Němec cseh filmrendező
1937 Margitai Ági Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész
1943 Christine McVie többszörös Grammy-díjas angol énekesnő, zenész
1947 Orbán György Kossuth-díjas zeneszerző
1951 Sass Sylvia Kossuth-díjas operaénekes
1954 Elek Lívia Ferenczy Noémi-díjas illusztrátor
1954 Pintér Gyula Erkel Ferenc-díjas zeneszerző
1972 Benedek Tibor háromszoros olimpiai bajnok, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó
1997 Malala Juszafzai Nobel-békedíjas pakisztáni gyermekjogi aktivista, a Nobel-díj legfiatalabb kitüntetettje
Július 12-én halt meg
1536 Desiderius Erasmus németalföldi humanista tudós, Ágoston-rendi szerzetes, filozófus és teológus
1773 Johann Quantz német zeneszerző és fuvolaművész
1804 Alexander Hamilton amerikai politikus, az USA első pénzügyminisztere, az Egyesült Államok alapító atyáinak egyike
1854 Batthyány Kázmér nagybirtokos, politikus, 1849-ben a Szemere-kormány külügyminisztere
1858 Bene Ferenc, a himlőoltás magyarországi bevezetője. Az érdeklődők itt tovább tájékozódhatnak személyéről.
1911 Brózik Károly tanár, geográfus, író, az első magyar földrajzi atlaszok szerkesztője. Ide kattintva többet is megtudhatunk róla.
1923 Gáspár Ferenc orvos, hajóorvos, útirajzíró. További részletek az OSZK honlapján.
1923 Pekár Imre gépészmérnök, feltaláló, malomtechnológus.
A bécsi politechnikumban tanult, majd Karlsruhéban szerzett gépészmérnöki oklevelet. 1859-től 1863-ig Angliában és Párizsban dolgozott. Hazatérte után először a debreceni István-malomban hasznosította tapasztalatait, majd önállósította magát. 1876-ban adta be „a lisztnemek megvizsgálására és összehasonlítására” vonatkozó szabadalmát. Ennek az a lényege, hogy a lisztféleségek néhány grammját egymás mellé fatáblácskákra helyezik, és alkalmas szerszámmal lesimítják. A színkülönbség alapján lehet elvégezni a minősítést; még szembetűnőbb a különbség, ha a mintákat vízbe mártják. Ezt a műveletet máig pekározás néven ismerik – külföldön is – a szakemberek, és napjainkban is használják; a molnár ezzel a rendkívül egyszerű, gyors és olcsó eljárással tájékozódhat az őrlés eredményéről, a liszt tisztaságáról. Pekár a szabadalmával szerzett hírnévnek köszönhette, hogy 1878-ban a párizsi világkiállítás zsűrijének tagjai közé választották. Az itt beszerzett minták segítségével, a világ búzáinak elemzése alapján írta meg 1881-ben kiadott művét Földünk búzája és lisztje a tudomány, a fogyasztó, a molnár és a termelő szempontjából címmel. Ebben világméretű áttekintést ad a búzafajtákról és lisztekről, a mezőgazdasági állapotokról és az őrlési módszerekről. A könyv napjainkban is haszonnal forgatható. A magyar állam megbízásából 1881-ben amerikai tanulmányutat tett. Az itt szerzett tapasztalatok alapján egyszerű, gazdaságosan létrehozható gabonatárolók építését javasolta. Az ő tanácsai alapján épült meg Fiuméban 1890-ben az első amerikai rendszerű elevátor. 1882 és 1919 között irányította a közraktárhálózat kiépítését. Nagy része volt a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. létrehozásában is. Forrás: OSZK
1931 Nathan Söderblom Nobel-békedíjas svéd vallástörténész
1932 Tomáš Baťa cseh cipőgyáros, a Bata cipőgyár megalapítója
1935 Alfred Dreyfus francia katonatiszt, akit a róla elnevezett büntetőügy tett híressé
1939 Charles Granville Bruce brit dandártábornok, hegymászó, az 1922-es Mount Everest-expedíció vezetője, amiért az első téli olimpián aranyérmet kapott alpinizmus versenyszámban
1944 Pünkösti Andor újságíró, író, színikritikus, színházi rendező
1968 Seidner Mihály Kossuth-díjas elektromérnök, akadémikus
1978 Makláry Zoltán Kossuth-díjas színész
1983 Chris Wood angol rockzenész, szaxofonos és fuvolás
1985 Kardos Lajos pszichológus, egyetemi tanár. A korszerű magyar pszichológusképzés egyik megteremtőjéről itt olvashatunk többet.
1986 Dischka Győző Kossuth-díjas textilipari kutató, mérnök
1988 Joshua Logan Pulitzer-díjas amerikai musicalíró, filmrendező, producer
1994 Kristóf Károly aranytollas újságíró, író, zenekritikus
1994 Nagy Endre Afrika-kutató, zoológus, vadász és trófeagyűjtő
1999 Szeleczky Zita színésznő
2003 Bocz Gyula Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész
2003 Benny Carter amerikai jazz-zenész, szaxofonos, zeneszerző
2006 Mistéth Endre Széchenyi-díjas építőmérnök
2020 Kelly Preston amerikai színésznő, modell
2020 Szűcs Lajos olimpiai bajnok labdarúgó, edző
