Június 16-án történt

Ezen a napon történt

Ma van az ötvenhatos vértanúk emléknapja az 1956. évi forradalom és szabadságharc vértanúinak 1958. június 16-i kivégzése, valamint Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József 1989. június 16-i újratemetése emlékére.

Ünnep

Az ötvenhatos vértanúk emléknapja – Az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúinak 1958. június 16-i kivégzése, valamint 1989. június 16-i újratemetésének emlékére.
Apák napja – A kezdeményezés az Egyesült Államokból indult a 20. század elején, Magyarországon június harmadik vasárnapján tartják.
A magyar úszás napja – Ezen a napon 2013 óta sok helyütt ingyen nyitják meg kapuikat az uszodák, strandfürdők a sportolni vágyók előtt.
Íd al-Adha – Más néven aid el-kebir, a mekkai zarándoklatot követő muzulmán áldozati ünnep. Annak az emlékére tartják, hogy Ábrahám kész lett volna feláldozni fiát Istennek, de Isten egy kossal helyettesítette Ábrahám áldozatát.

Június 16-án történt

1850 Kossuth Lajos az emigrációból ismertette a Duna menti népekre vonatkozó konföderációs tervét.
1850 I. Ferenc József e napon kelt rendeletében a Kereskedelmi Minisztérium hatáskörébe utalta a Tisza szabályozásának ügyét, és pénzt biztosított a munkákra.
1885 Megalakult az Újpesti Torna Egylet (ÚTE).
1903 Henry Ford megalapította autógyárát Detroitban.
1911 New York államban bejegyezték a Computing-Tabulating-Recording Company (CTR) nevű céget, amelyet 1924. február 14-én átneveztek International Business Machines-re (IBM).
1919 Eperjesen kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot.
1944 Budapest polgármestere, Farkas Ákos kiadta azt a rendeletet, amelyben a zsidó lakosságnak kijelölte új lakhelyét.
1948 Az Országgyűlés elfogadta az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényt.
1958 Budapesten – törvénysértő ítélet után – kivégezték Nagy Imrét, az 1956. évi forradalom és szabadságharc törvényes miniszterelnökét, valamint Maléter Pált, a forradalom honvédelmi miniszterét és Gimes Miklós újságírót.
1963 A Szovjetunióban fellőtték a Vosztok–6 űrhajót, fedélzetén a világ első női űrhajósával, Valentyina Tyereskovával.
1976 Az egyik johannesburgi elővárosban, Sowetóban vérbe fojtották a fekete diákok tüntetését, a mészárlásnak legalább 200 halálos áldozata volt. A diákok emlékére ez a nap az Ifjúság Napja a dél-afrikai országban.
1989 Magyarországra látogatott Kalkuttai Teréz anya, Nobel-békedíjas, Indiában élt, albán származású apáca, misszionárius, ezzel megkezdte magyarországi működését az általa alapított rend.
1989 Budapesten ünnepélyesen újratemették Nagy Imrét és mártírtársait.
1992 Washingtonban, az első hivatalos amerikai-orosz csúcstalálkozó keretében George Bush amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök jelentős rakétacsökkentési megállapodást írt alá.
2004 Esterházy Péternek ítélték a Német Könyvkereskedelem Békedíját, az egyik legrangosabb német kitüntetést.

Június 16-án született

1313 Giovanni Boccaccio olasz író, költő, humanista
1404 II. Murád oszmán szultán
1754 Zách Ferenc Xavér katonatiszt, csillagász, térképész, a seebergi obszervatórium tervezője, a világ első csillagászati folyóiratának elindítója. További részletek az OSZK oldalán.
1811 Kőrösi József szegedi születésű ausztriai gyáralapító

A szegedi születésű ausztriai gyáralapító Körosi (Szeged, 1811. június 16. – Andritz (Graz), 1868. január 31.) inasiskolát végzett, és gyalog ment fel Pestre szerencsét próbálni. Nem boldogult sem itt, sem további, Oroszország európai városaiba vezető vándorútján. 1831-ben, rövid bécsi kitérő után Grazban állapodott meg, ahol a Hofrichter láncgyárban talált állandó munkát. Szorgalma olyan eredményes volt, hogy nemsokára érdekeltséget szerzett alkalmazójánál, társtulajdonossá küzdötte fel magát, sőt, utóbb megvásárolta a gyárat. Termékei olyan megbízhatóak voltak, hogy jogot nyert a monarchia valamennyi városába történő szállításra. Ekkor elhatározta egy fémárukat, gépeket és gépalkatrészeket előállító nagyobb gyár alapítását. Egy 1860-ban kiadott katalógusból kitűnik, milyen széles áruválasztékkal rendelkeztek. Kínáltak eladásra kézi hajtású darálókat, zúzó- és aprítógépeket, préseket, szívó-nyomó kutakat, csörlőket, darukat, öntött és hőkezelt vasúti kerekeket, valamint Kőrösi saját szabadalma alapján készült szivarkészítő gépet és légfűtő berendezéseket is. A két gyár mintegy 600 alkalmazottja elismerésre méltó szociális juttatásokban részesült: a gyártulajdonos házakat építtetett számukra, gyermekeiket lovas omnibusszal szállíttatta az iskolába, ének- és zenekart alapított, az iskolát bővíttette és taneszközökkel látta el, nyugdíjalapot létesített. 1867-ben tűz pusztított a gyárban, és bár a helyreállítást már másnap megkezdték, Kőrösi a tűzvész során kapott füstmérgezésbe belehalt. Nevét ekkorra világszerte ismertté tették gyártmányai, különösen vízgépészeti berendezései, turbinái öregbítették az osztrák gépgyártás hírét.
Forrás: OSZK

1844 Linhart György botanikus, mikológus
1869 Matolcsy Miklós gyógyszerész, a magyar gyógyszerészeti bibliográfia összeállítója

Matolcsy Miklós (Cegléd, 1869. június 16. – Farmos, 1938. december 4.) gyógyszerész, a magyar gyógyszerészeti bibliográfia összeállítója gyógyszerészi és gyógyszerészdoktori oklevelét a budapesti tudományegyetemen szerezte. 1893-tól 1907-ig Than Károly I. sz. Vegytani Intézetében asszisztensként dolgozott. 1902-ben orvosdoktori oklevelet szerzett, és 1905-ben a gyógyszerészet magántanárává képesítették. Bókay Árpád javaslatára a vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1907-ben megbízta a budapesti Egyetemi Gyógyszertár, illetve 1935 óta Egyetemi Gyógyszerészeti Intézet vezetésével, amelyet 26 éven át irányított. Ő tanította először a budapesti egyetemen intézményesen a Gyógyszerészet című kötelező tárgyat és a vénykészítési gyakorlatot az orvoshallgatóknak. 1914-ben a gyógyszertár önálló vezetésére feljogosító, ún. approbációs vizsga cenzora lett. Az Országos Közegészségügyi Tanács, valamint a IV. Magyar Gyógyszerkönyvet szerkesztő bizottság tagja. 1922-ben egyetemi tanári és egészségügyi főtanácsosi címet kapott. Az I. világháború alatt a katonai kórházak gyógyszertárainak vezetője volt. Számos kémiai, gyakorló gyógyszerészi és gyógyszerésztörténelmi munkája közül legjelentősebb a magyarországi gyógyszerészeti bibliográfiája.
Forrás: OSZK

1897 Georg Wittig Nobel-díjas német kémikus
1902 Barbara McClintock Nobel-díjas amerikai genetikus, kutató-botanikus
1909 Willi Boskovsky osztrák hegedűművész és karmester
1930 Zsigmond Vilmos magyarországi születésű Oscar-díjas amerikai operatőr, rendező, a Corvin-lánc kitüntetettje
1931 Schmidt Egon Kossuth-díjas író, ornitológus
1931 Eörsi István Kossuth-díjas író, költő, műfordító
1934 Jane Henson Grammy-díjas amerikai bábművész, a Muppet Show figuráinak anyja
1934 William Forsyth Sharpe Nobel-díjas amerikai közgazdász
1954 O. Szabó István Jászai Mari-díjas színész
1965 Andrea Ghez Nobel-díjas amerikai csillagász
1971 Tupac Shakur amerikai rapper és színész
1981 Csáki András Liszt Ferenc-díjas gitárművész

Június 16-án halt meg

1464 Rogier van der Weyden németalföldi festő
1671 Sztyepan Razin, az 1667–71 közötti oroszországi parasztfelkelés vezére
1804 Johann Adam Hiller német zeneszerző
1863 Ludwig Förster osztrák építész, a Dohány utcai zsinagóga tervezője
1920 Körösfői-Kriesch Aladár festő- és iparművész, a gödöllői művésztelep alapítója
1969 Harold Alexander brit tábornok
1989 Nógrádi Róbert Jászai Mari-díjas rendező, érdemes művész
1995 Szabó Zoltán Gábor kétszeres Kossuth-díjas fizikai kémikus, akadémikus
1999 Schöck Ottó rockzenész, billentyűs, zeneszerző
2006 Domokos Mátyás Széchenyi-díjas irodalomtörténész, kritikus, író
2017 Helmut Kohl német politikus, 1982–98 között szövetségi kancellár, a német újraegyesítés atyja, Európa díszpolgára
2019 Köteles Erzsébet olimpiai bajnok tornász
2020 Csurka László Jászai Mari-díjas színész

A képen Nagy Imre a Parlamentben 1953-ban. Forrás: Párizsi Nemzeti Könyvtár / AFP

#eztörténtma