Képző
Kiállítással emlékezik Ezüst György festőművészre a budapesti Szlovák Intézet
Az Ezüst György 85 című emlékkiállítás a családi hagyatékból mutat be válogatást, merítve a művész 35 éves pályafutásából az 1970-es évektől 2006-ig.
Megnyílt az Apponyi Geraldine-ról elnevezett cukrászda a Múzeumkertben
Nem csupán a Geraldine-ról elnevezett Auguszt Cukrászda nyílik ma a Múzeumkert kertészházában, hanem az MNM Apponyi Geraldine albán királyné egykori ügyvédjének, dr. Hunyor Imrének a fényképalbumával is gazdagodik.
Gazdag leletanyag került elő a Mohácsi Nemzeti Emlékhely egyik tömegsírjából
A reméltnél is nagyobb arányban kerültek elő leletek a Mohácsi Nemzeti Emlékhely öt tömegsírja közül a III. számú feltárása és tudományos vizsgálata során.
Inspirációk – beszélgetés Buhály Józseffel
Azt szokták mondani, meglepődnénk, ha látnánk, miféle indulatok munkálnak mások lelkében. Nos, anélkül, hogy valami csodás léleklátónak hazudnám magam, elmondom: én bizony gyakran megdöbbenek, mikor egy-egy akaratlan megjegyzés nyomán bele-belepillanthatok, milyen hajtóerők, félelmek, remények, szándékok mozgatják ismerőseimet. Művészemberek ihletforrásáról azonban semmit nem tudok. Így aztán kétszeresen is meglepődtem, amikor Buhály József azokról az inspirációkról mesélt, amelyek a festményei megszületéséhez sugallatot adnak.
„Az érzéseket nem lehet száraz tudományként átadni, csak művészetek által”
Három fenyőfa áll az udvaron, arról felismerik, hogy jó helyen járnak – mondja Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutató, amikor felhívom, hogy a megbeszéltek szerint elindultunk hozzá Hosszúheténybe. Naprakész, nagy tudású professzort faggathatok hamarosan. Köztudott, hogy édesanyja révén Petőfi Sándor rokona: ükanyja, Hrúz Judit a költő édesanyjának unokatestvére volt. Induláskor még csak reménykedem abban, hogy kézbe vehetem majd azokat az evőeszközöket, amelyeket egykor talán maga Petőfi is használt.
„Gyerekként még nem tudtam eldönteni, hogy indián vagy festő legyek” – Interjú Bereznai Péterrel
A részletekben elveszni lenne jó. Ezzel a mondattal a zsebemben távoztam a Szentendrei Régi Művésztelepről, miután a Munkácsy Mihály-díjas Bereznai Péter festőművésszel beszélgettem. A festékes asztalnál ülve mesélt gyermekkoráról, a festészetről, a jövőről. Megrázó dolgok is szóba kerültek. Vajon elválasztható egymástól az érzelem és az intellektus? Hogyan reagáltak a kortársak az első, horogkereszteket ábrázoló festményekre?
Kalandozás a Duna Múzeumban
Futurisztikus hangulat, LED-világítással felvértezett, vízügyi ereklyékkel teli folyosó, kellemes zenei aláfestés fogadja a látogatókat a Duna Múzeumban, ahol a díjnyertes állandó kiállítás megtekintése közben a kezünk garantáltan nem marad szárazon.
A lélek kvantumállapota – Beszélgetés Bánföldi Zoltánnal
Véletlenül sem jutott volna eszembe, hogy egy festőművész képes lehet kvantumugrást előidézni, de lássuk be, ők mindenre képesek. Ha akarnak, elrepítenek bennünket az ókori Pompejibe vagy elmesélik, merre kalandozott Giovanni Risi, az ismeretlen 18. századi szerencselovag, de ha nagyon akarjuk, azt is megmutatják, milyen a kvantum-szuperpozíció. Minderről Bánföldi Zoltán műtermében győződhettem meg, aki a Szentendrei Régi Művésztelep megunhatatlan csodavilágában ringatózva alkotja különleges műveit, fűzi-szövi még különlegesebb gondolatait.
A zseniális kompozíció él és üt – Interjú Baksai József festőművésszel
„Szülővárosomban, Budapesten olyan helyen laktunk, amelynek közelében működött a Munkácsy Mihály Képzőművészeti Szakkör. Ma már a Liget Galéria található helyén. A pikánsabb, aktmodellekről készített rajzok miatt csak szülői engedéllyel járhattak oda a gyerekek, de engem már akkor is nagyon vonzott az, hogy összekenhessek mindent festékekkel” – meséli Baksai József Munkácsy Mihály-díjas festőművész. A művészeti szakma világáról és a különleges alkotói attitűdjéről is beszélgettünk.
Divatbemutató a századfordulóról
A 19. és a 20. század fordulóján élő nő gardróbjába és életmódjába nyújt betekintést az Iparművészeti Múzeum legújabb, Dresszkód: Szecesszió című tárlata.
A kultúra ünnepe a folyók városában
Győr idén ünnepli városi rangra emelkedésének 750. évfordulóját. A jeles alkalomhoz kapcsolódóan izgalmas tárlatokkal, programokkal, eseményekkel készültek a Múzeumok éjszakájára.
„Ha valaki erősen hisz valamiben, azt érezni az alkotásain” – Interjú Aknay Jánossal
Aknay János ötven éve állította ki először a munkáit egy betiltott szentendrei tárlaton, ám már sokkal korábban tudta: festőművész lesz. Bár rögös volt az út, a nehézségek nem tántorították el. „Tudtuk, hogy mit akarunk, és abból nem engedtünk” – mondja a Vajda Lajos Stúdió közösségét említve. A Kossuth-díjas festőművésszel – a rajzból kapott hármas osztályzattól kezdve – gondolatban sorra vettük az út örömeit, küzdelmeit, amelyekről ma már a képeket szemlélő is bizton érzi: megérte.
Egy nap a képregények bűvöletében – Képregényterasz 2021
Június 26-án tartották meg a Westend tetőteraszán a Képregényterasz 2021 eseményt, ahol egy év után újra összegyűlhetett a hazai képregényes közösség színe-java. Beszámolónk.
Egy pokoli színjáték díszletei
Kovalovszky Dániel fotográfus kiállítása július 15-től látható a Hegyvidék Galériában.
Szenes István életművét mutatja be a Pesti Vigadóban látható tárlat
Csütörtökön megnyílt Szenes István életmű-kiállítása a Pesti Vigadóban. A Képzelet és valóság című tárlaton a belsőépítész, építész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjának, tagozatvezetőjének az elmúlt négy évtizedben készült munkásságát mutatja be az MMA Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozata.
„Méltó helyükre kerülnek az erdélyi művészeti alkotások” – a Quadro Galéria
Felkutatni és közönség elé tárni a XX. század romániai, erdélyi művészeti örökségét – ezt tűzte ki célul a 2008 óta Kolozsváron működő Quadro Galéria. A Székely Sebestyén György művészettörténész által irányított intézmény elveszettnek hitt alkotásokat kutat fel, publikációkat közöl, kiállításokat és aukciókat szervez, hogy az erdélyi alkotókat ismertté tegye, és hogy az erdélyi művészeti értékek méltó helyükre kerülhessenek a nemzetközi műtárgypiacon is.