Képző
Németalföldi festők műveivel ünneplik Amszterdam születésnapját
Németalföldi mesterek egy magángyűjteményben őrzött hetvenöt képét – közöttük Rembrandt tizennyolc alkotását – állítják ki idén Amszterdam megalapításának 750. évfordulója alkalmából. A Rembrandttól Vermeerig – Remekművek a Leideni Gyűjteményből című kiállítás április 9-től augusztus 24-ig látható a H’ART múzeumban.
Egy férfiportré sokkal kevésbé eladható, mint egy virágcsendélet
Kelen Anna művészettörténész neve jól ismert szakmai körökben, de már a nagyközönség előtt is, amióta szakértőként szerepelt a TV2 műtárgykereskedő show-jában, a Kincsvadászokban.
Végre kiderül, ki volt a titokzatos MS mester
A Szépművészeti Múzeum új kiállítása a magyarországi középkori művészet egyik legjelentősebb, de személyét illetően titokzatos alkotóját, az MS mesterként ismert művészt és korát mutatja be.
Két filmkocka között rejtőzik a színház titka
Egyszer volt, színház volt… címmel nyílt kiállítás a Műcsarnokban Katkó Tamás fotóművész felvételeiből.
A fűző, a szexszirén és a heroinsikk: a divat alakítja a testet, vagy fordítva?
Az öltözék nem feltétlenül az emberi test tényleges alakja, a ruhák sziluettjeinek változtatásával pedig más és más testforma illúziója kelthető.
Weiler Péter az AI-t is használja, de egy ideje visszatért az ecsethez
A mesterséges intelligencia átszőtte világban egyre nehezebben tudjuk megállapítani, mit készített emberi kéz, és min dolgozott gép. A művészi világban ez hatványozottan igaz: többek mellett a fotósok, grafikusok és írók számára is megkönnyítheti a munkát, vagy akár ki is válthatja az emberi tényezőt. Vajon hogyan alakul a művészi világ a technológia fejlődésével, és eljöhet-e az idő, amikor a képernyő helyett újra a vásznat használjuk? Ezekkel a kérdésekkel is foglalkozik a Weiler Péter művészetéről szóló könyv.
Miska és Mariska Oszakába költözik
Pentaton dallamok csendülnek fel a világkiállításon, ahol boglyaszerű Zengő Dóm, immerzív élmények és fröccs is várja a magyar pavilon látogatóit.
Személyes történeteimen keresztül kötődöm a városhoz
Várostörténeti sétáin Görbe Márk ráébreszt bennünket Budapest szépségeire, és megmutatja azt is, hogy személyes emlékeinken keresztül kötődünk mi is a terekhez.
Milyen az Y generáció arcéle?
Az Y generáció útjait elemzi a Ludwig Múzeum Y-profil című kiállítása. A színvonalas tárlat kurátora, Rieder Gábor tipikus pozíciókat villant fel, kirajzolva a nemzedék egyik lehetséges arcélét.
Hogyan lett az angolos hangulatú lakberendezésből férfisztriptíz?
A túlburjánzó díszítésű rokokót ötvözte keleti vonásokkal, így lett a 18. század legnagyobb hatású brit bútorművese s egyben az angolos hangulatú lakberendezés névadója Thomas Chippendale. De hogyan vált a neve eggyé a férfisztriptíz fogalmával?
Pályakezdő női művészekre helyezi a hangsúlyt az új kortárs galéria
Máger Ágnes festőművész SzínKÉP című tárlatával megnyílt a Gallerie Femme Harmone. A galéria a Kortárs Női Reflexiók Fóruma képzőművészeti kiállítóhelyeként nyitotta meg kapuit, és nem titkolt célja, hogy elsősorban az ígéretes pályakezdő művészek számára biztosítson megnyilvánulási teret, ahol az újszerű, friss alkotói törekvésekre fogékony közönségnek módja lehet őket megismerni.
Melocco Miklós műveinek visszatérő témája a világháború és 1956
Április 3-án ünnepli kilencvenedik születésnapját Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrász, a nemzet művésze, a Corvin-lánc kitüntetettje. A magyar figurális szobrászat egyik legfontosabb képviselője többek között Ady Endre, József Attila, Kodály Zoltán, Kós Károly, Széchenyi István, Kossuth Lajos és Deák Ferenc alakját is megmintázta.
Hegesztett acélcső és kongói dzsungel: tíz kedvencünk az Essentia Artisról
2023 óta minden tavasszal megrendezik az Essentia Artis összművészeti kiállítást, amelyen az MMA öt tárgyalkotó szekciója ösztöndíjasainak műveivel találkozhatunk. Mutatjuk a kedvenceinket az idei anyagból.
Peter Lindbergh képein az sem számít, hogy félmeztelen vagy
A dél-franciaországi strand homokjában játszott, míg apa Naomi Campbelléket fotózta. Vajon mi volt Peter Lindbergh titka? A legendás divatfotós fiával, Simon Brodbeckkel beszélgettünk.
Lehet-e ennél is abszurdabb a világunk?
Egyszerre mutat rá korunk sajátosságaira és fest átfogó képet a Kacsuk-gyűjteményről a Schneller János kurátori koncepciója alapján megvalósult, Oly korban éltem én… című kiállítás.
Mióta állítjuk át az órát?
Nehezen szabadul az európai ember az óraátállítás nyűgjétől. Ugyan egyre kevesebb érv szól amellett, hogy a téli és a nyári időszámítás váltogatásával zavarjuk össze a bioritmusunkat, elhagyni legalább olyan bonyolult ezt a rendszeres korrekciót, mint bevezetni volt az.