Keresés
November 28-án történt
„A költészet az egyetlen emberek által gyakorolt mesterség, amit nem kell és nem lehet sem tanulni, sem megtanulni” – állította az 1920. november 28-án született – és 2006-ban elhunyt – Kossuth-díjas költő, író, Somlyó György, a magyar költészet napjának kezdeményezője, a Nyugat első nemzedékéhez tartozó költő, Somlyó Zoltán fia.
Makovecz Imre forradalmat hozott az építészetbe
Kilencven éve, 1935. november 20-án született Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett építész, a magyar organikus építészet iskolateremtő személyisége, többek között a paksi Szentlélek-templom, a makói Hagymaház, az egri uszoda és az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja alkotója.
November 8-án történt
„Az ember mindig akkor érzi magát sikeresnek, hogyha az addig elért sikereinél nem akar sokkal többet. Aki az elért sikereknél sokkal többet akar, az sohasem érezheti magát igazán sikeresnek, mert ahhoz képest, amit elérni szeretne, semminek tűnik az, amit már elért” – vallja a ma hetvenkilencedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas rockzenész, zeneszerző, Frenreisz Károly, a Skorpió együttes vezetője.
November 1-jén történt
„A dicsérő kritika legyezi a hiúságom, melengeti a szívemet. A negatív véleménynek – ha nem buta, rosszindulatú akadékoskodás, akkor –, legyen az akár nehezen feldolgozható, örülök. Mert az már nem is kritika, hanem jó tanács” – fogalmazta a negyvenhetedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színművész, Hámori Gabriella, akit többek között A Vizsga, A Játszma, a Szezon, a Szinglik éjszakája, a Legjobb tudomásom szerint és az Utolsó jelentés Annáról című filmben láthattunk.
Október 20-án történt
A valóságban az élet minősége nem függ közvetlenül attól, hogy mink van vagy mit gondolnak rólunk mások. Ha van valaminek egyáltalán szerepe ebben, akkor annak, hogy mi hogyan érezzük magunkat és mit gondolunk arról, ami történik velünk. Hogy az életünket jobbá tegyük, az élményeinket kell jobbá tenni – fogalmazta a 2021. október 20-án elhunyt Széchenyi-díjas amerikai-magyar pszichológus, a flow-élmény koncepciójának megalkotója, Csíkszentmihályi Mihály.
Október 17-én történt
„Ha azt mondod, te őszinte akarsz lenni a művedben, újfent hazudsz. Nem őszintének vagy hazugnak, jónak vagy rossznak kell lenni, hanem jó mondatokat kell írni. A jó mondat az olyan, amiben a hazugság és az őszinteség is egyaránt benne van. Adekvát. És nem tudod, miért az. A jó mondatokból meg legyen vers. Ha lehetséges” – fogalmazta a ma hatvanharmadik születésnapját ünneplő József Attila-díjas költő, író, újságíró, szerkesztő, Darvasi László.
Október 12-én történt
„A tudomány olyan, mint a gyümölcsfa. Időbe telik, amíg leszedhetem a termését. Úgy nem lehet gyümölcsöt termelni, hogyha az egyik évben almát akarok, akkor almafát ültetek, ha a másik évben nem olyan nagy az érdeklődés az alma iránt, akkor kivágom az almafát. A tudományt távlatban kell nézni” – fogalmazta Oláh György magyar származású amerikai vegyészprofesszor, akinek 1994. október 12-én ítélték oda a kémiai Nobel-díjat.
Október 5-én történt
„Az írás megindulása vagy elapadása szerencsésebb hangulatú napon is kegyelmi állapot” – fogalmazta az 1917. október 5-én született Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas író, költő, műfordító, Szabó Magda, aki regényesítette, tucatnyi alakváltozatban elénk tárta családfáját, felmenőinek történetét és saját gyermekkorát – sokrétű autofikciós szövegvilágot hozva létre ezzel.
Akiről mindenkinek Pelikán elvtárs jut eszébe – száz éve született Kállai Ferenc
Száz éve, 1925. október 4-én született Kállai Ferenc Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze, akit egyebek mellett A tanú, a Megint tanú, a Katonazene, A hamis Izabella, a Szeressük egymást gyerekek és A három testőr Afrikában című filmekben láthattunk.
Szeptember 23-án történt
Ma ünnepli hetvenhatodik születésnapját Bruce Springsteen Oscar-díjas amerikai zeneszerző, többszörös Grammy-díjas rockzenész, énekes, gitáros, aki eddig több mint százhúszmillió lemezt adott el világszerte, és akinek olyan világslágerek fűződnek a nevéhez, mint a Born to Run, az Atlantic City, a Born in the U.S.A., a Dancing in the Dark, a Streets of Philadelphia, illetve a Radio Nowhere.
Egyetlen hang is tud gyönyörű lenni, ha szépen szólaltatják meg
Szeptember 11-én kilencvenéves Arvo Pärt észt zeneszerző, az egyik legismertebb és legtöbbet játszott élő komponista, a kortárs egyházzene meghatározó alakja, aki azt vallja: A csend mindig teljesebb a zenénél. Csak meg kell tanulni meghallani.
Szeptember 5-én történt
„Minden nagy találmány, minden nagy mű annak az eredménye, hogy a gondolatok és a tettek felszabadulnak a rutin zsarnoksága alól” – állította az 1905-ben ezen a napon született Arthur Koestler magyar–angol író, újságíró, a Sötétség délben című regény szerzője. A sztálinizmus elleni megrendítő vádiratot Koestler részben a saját börtönélményeire, részben a Sztálin-korszak kirakatpereire alapozta.
Mit árul el rólunk a Labubu és Bozó Szabolcs?
A Labubu teljesen letarolta a világot, az emberek totálisan rákattantak erre a fura figurára. Mégis több egyszerű játéknál: nemzetközi jelenség a cukiság és a groteszk határán.
Le Corbusier az emberi testhez igazította az építészet elemeit
Hatvan éve, 1965. augusztus 27-én halt meg Le Corbusier svájci születésű francia építész, várostervező, a modern építészet meghatározó alakja, aki az 1930-as években Algír, São Paulo, Antwerpen, Stockholm, Barcelona, Genf, Rio de Janeiro és Buenos Aires rendezési terveit készítette.
Augusztus 27-én történt
„A játék azoknak a bátraknak adatik meg, akik már eleget tudnak és még nem, akik már elég erősek és még nem, akik már elég bölcsek és még nem. Játszani annyi, mint felfüggeszteni az élet mindenhatóságát felettünk” – fogalmazta a ma hetvenegyedik születésnapját ünneplő József Attila-díjas költő, író, drámaíró, dramaturg, Zalán Tibor.
Augusztus 26-án történt
Ma ünnepli hatvanegyedik születésnapját Lux Ádám Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, akit többek között a debreceni Csokonai Színház, a szolnoki Szigligeti Színház, illetve a József Attila Színház és a Karinthy Színház darabjaiban, a Megszállottak, a Farkasasszony és a Magyar Golgota című filmekben, valamint számos népszerű tévésorozatban láthattunk, láthatunk.
A fotók némasága űrt teremt, amelyet az irodalom be tud tölteni
A képi és a nyelvi észlelés eltérő struktúrái nem kioltják egymást, hanem köztes teret hoznak létre, ahol a szöveg képpé, a kép pedig nyelvvé alakulhat.
Erdei tündérek lepték el a Szigetet
Hogyan kerül elektronikus alap egy népdal alá? És hogy kerülnek tündérek a Szigetre? Дeva és a Napfonat különleges koncertjén kiderült: egy kis mesére, varázslatra még a nagyszínpadon is van igény.
Hírmozaik – február 2.
Máté Gábor nem működik közre a Katona József Színház új produkcióiban, sikerrel zárult a 12. Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál, a dalai láma is Grammy-díjas, legendás magyar vonósok előtt tiszteleg a Fesztivál Akadémia.
A könyvek, amik vagyok: Szorcsik Kriszta
Szorcsik Kriszta olyan könyvekről mesélt nekünk, amik jelentőségteljes szöveggel vagy épp a szavak teljes hiányával mondanak el történeteket.