Keresés
Dübörög a magyar rock Románia közepén
Tusványos koncertkínálata bármely anyaországi nagyfesztiváléval felveszi a versenyt.
Esztergatokmány versus kortárs magyar széppróza
Bazsányi Sándor irodalmi munkásként definiálja magát. Napjaink kiemelkedő esztétája, irodalomtörténésze első máig emlékezetesnek megmaradt könyvélményéről, életkori ellenzékiségről, művészetközi kalandozásról és „az írástudatlanok árulásáról” mesélt. Interjú.
Jakab Lajos szamizdatkiadó az 1980-as évek március 15-éiről
A jeles ünnepek, évfordulók koronként változóan jelennek meg a közös emlékezetben. Kivételesen izgalmas a személyes történelem perspektívájából rápillantani például az 1980-as évek március 15-éire és előzményeikre.
Mindenkinek megvan a maga Mohácsa
A mohácsi vészről azok is tudnak valamennyit, akiket kevéssé érdekel a történelem. De mit is tudunk valójában erről a katasztrófáról? A közelgő ötszázadik évforduló újabb lendületet ad a kutatásoknak. Varga Szabolcs történésszel, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársával és Bertók Gábor régésszel, a Janus Pannonius Múzeum igazgatójával, a mohácsi csatatérkutatás és az emlékpark tömegsírfeltárásának vezetőjével beszélgettünk.
A nőrablástól a polgári házasságkötésig
A házasság szokásai, hagyományai és jogi formái az aktuális gazdasági, vallási és szekuláris törvényi keretekhez képest az elmúlt évezredekben jelentősen átalakultak. Ezt tekintjük át az alábbiakban nagy vonalakban, a kezdetektől a ma is bevett szokások kialakulásáig.
Pénteki kultúrrandi M. Kiss Márti festőművésszel
Szívéből és ecsetjéből a természet derűje árad. Lehengerlő közvetlenséggel adja át képekben és szavakban, hogy milyen páratlan adottságok között él. Pedig első ránézésre nincs ott semmi szemfényvesztés, pusztán a csallóközi mindennapok csodája. Mindaz, ami vászonra való.
„Igenis van élvezhető, átélhető, mély szépirodalom ma” – Szöllősi Mátyással beszélgettünk
A határhelyzetek, a megoldhatatlannak tűnő szituációk érdeklik, és ez ugyanúgy igaz költészetére és prózájára, mint fotós tevékenységére: több olyan képsorozata készült, amely nehéz körülmények között, például Kárpátalján vagy Baskíriában élő emberek mindennapjait mutatják be.
Tíz kép Tichy Gyulától, a szimbolizmus mesterétől
Tichy Gyula, bár kevésbé ismert, mint öccse, a szintén festőművész Kálmán, kivételes életművet hagyott maga után. Alkotásait angol és bécsi szecessziós mesterek, Walter Crane, Gustav Klimt művei inspirálták, dekoratívan megfogalmazott témái a szimbolistákhoz sorolják. Mutatunk tőle tíz szép művet.
Szőcs Géza az egyenes, tiszta beszéd költője volt – Interjú Bollobás Enikővel
„Szőcs verseiben sok a játékosság, a humor. Sok verse felemel, kiemel bennünket a hétköznapi létből, s életünk nagy értékeire és örömeire világít rá. Mások a szellemi és politikai tartás, méltóság, ismét mások kulturális hagyományaink gazdagságának felmutatásával szereznek örömet.”
Munkácsy blue chip – Békéscsaba: egy gyűjtemény története
Munkácsy Mihály Európában és Amerikában elért sikereit csodálkozva figyelték kortársai. A korabeli műbarátok örököseinek, a 21. század emberének azonban elképzelni is nehéz, milyen volt alkotói lendülete, vibráló személyisége.
Berlinben heccre készültek a nácik, de a zúgó taps elnémította őket
A húszas évek végén a revü- és a jazzoperettben látták a zenés színház jövőjét. Köztük volt Ábrahám Pál is, aki egyszerre újította meg a műfajt, és zárt le egy korszakot.
Több mint negyven év után tudta megreparálni Az imposztor végét Spiró György
Spiró Györgynek, a magát színházidegennek tartó írónak új drámakötete jelent meg két vadonatúj és egy átírt művel.
Mészöly Ágnes: Mesés világ, hetedhét határon is túl
Mészöly Ágnes íróval Nyulász Péter készített interjút.
Marco Rossi: A pályán csak úgy lehetsz sikeres, ha csapatban dolgozol
Minden Torinóban kezdődött. Itt fogta meg nagyapja, Gino papa Marco Rossi kezét, és vitte el hétévesen a Torino FC arénájába, a Stadio Filadelfiába.
Petőfi körtefája: tudás, hagyomány, közösség
A szimbolikus gesztusok gyakorlása által őrizzük meg kultúránkat, válunk kultúrafogyasztókból kultúrateremtőkké. Erről is szól a Petőfi körtefája kezdeményezés, amely a költő bicentenáriuma alkalmából, az eredeti körtefáról származó oltványokkal a Kárpát-medence magyarságának összetartozását erősíti.
Bob Dylan nyomán Donovan élesztette fel a brit folkot
Bár Bob Dylan és társai már a hatvanas évek hajnalán megindították a társadalomkritikai töltetű amerikai folk revivalt, a brit fiatalok csak hatvan évvel ezelőtt fedezték fel az angol-kelta folkzenét.
Szlama László: a koboz rabja vagyok
A kobozművészethez vezető útjáról, a népművészet és népzene jelentőségéről, a zenekarában eltöltött másfél évtizedről és a közelgő jubileumi koncertről beszélgettünk a Bordó Sárkány frontemberével.
A vers igaznak legyen igaz, az mindegy, hogy valódi-e
Mikor talál be egy vers? Milyen izgalmak előzték meg A heterók istenéhez című kötet születését? Létezik túl személyes? Mi az igaz és mi a valódi? Kupihár Rebeka Petri György-díjas költővel beszélgettünk.
A jövő gyerekkönyves alkotóit fedezte fel a szakma az Aranyvackor díjátadóján
Az Aranyvackor-díjra idén 370 nevezés érkezett. November 14-én, csütörtökön adták át a díjakat az alkotóknak a Bartók Pagonyban.
Tűbe fűzött asszonysorsok a Nemzeti Színház díszfüggönyén
Hímzőasszonyok évek óta öltögetik a magyar népművészet motívumait a Nemzeti Színház készülő díszfüggönyébe. Szerte a Kárpát-medencében tizenkét bársonytekerccsel utazik hozzájuk Kustán Melinda textilművész, aki megálmodta ezt az iparművészeti alkotást.