Keresés
Végre láthatjuk a tihanyi alapítólevelet!
Az I. András király által 1055-ben alapított apátság birkabőrre írt oklevelét a magyar nyelv első írásbeli emlékeként tartjuk számon. Augusztus végéig végre élőben is megtekinthetjük a tihanyi templomban a levelet, amit a pannonhalmi apátság levéltárában őriznek.
A világ túlfelén meglelt boldogság
A Gingko Könyvkiadó a könyvhétre egészen különleges művel: Lázár Zsófia, Lázár Ervin lánya Ne vedd el tőlem az eget című kisregényével lepte meg az olvasókat.
Mindenkit beszippant a tolnai falu, Novák Péter is majdnem ott maradt
Permakultúra, vályogvetés és játék – Novák Péter ezúttal a tolnai falut, Nagyszékelyt látogatta meg, ahol gyorsan munkára fogták őt a helyiek. A falu bolondja harmadik részében a tradicionális építkezés, földművelés és állattartás folyamatai mellett betekintést nyerhetünk a kisközösség iskolájának életébe is.
A könyörtelen figuráktól a humanista hősökön át a zsémbes öregemberekig – Robert De Niro pályája
Ma 80 éves Robert De Niro, Hollywood egyik legkeresettebb színésze. Egyformán hiteles a legkülönbözőbb karakterekben, az erőszakos, könyörtelen figuráktól a humanista hősökig. Az utóbbi években pedig szinte lubickol a zsörtölődő, morcos öregemberek szerepében.
Ének a határtalanról – Tímár Sára lemezbemutató koncertje a Zeneakadémián
A napokban jelent meg Tímár Sára és zenekara ötödik lemeze, az Ének a határtalanról. Weöres Sándor költeményét választották címként, amely jelzi, hogy komoly témák kerülnek terítékre. A lemezt május 17-én mutatják be élőben a Zeneakadémia Solti Termében.
Sok a paraszt, kevés a hiba – A Mesterjátszma című filmről
Tóth Barnabás legújabb filmje komplex és csavaros. Sosem tudhatjuk biztosan, pontosan mi is történik benne. Stílusosan fogalmazva: a szűk másfél órás játékidő minden perce sakkban tartja a nézőt. Az azonban nem kérdés, hogy a Mesterjátszma izgalmas, gondolatgazdag és fájdalmas mozi. Kritika.
A magyar kultúra napján megemlékezést tartottak az Országházban
Megemlékezést tartottak a Himnusz születésének 200. évfordulója alkalmából vasárnap az Országházban, ahol irodalmi összeállítással és közös szavalással ünnepelték a magyar kultúra napját.
Mozgó emlékművek – Petőfi a magyar filmben
A film mindig is szerette Petőfit, mert a mozi mindig is szerette a hősöket. Mind költészetéhez, mind legendákkal övezett alakjához gyakran fordultak a rendezők.
Közönségszavazást hirdet a Magyar Zene Háza
A Magyar Zene Háza szavazást hirdet az első showcase fesztiváljához kapcsolódóan. A legjobb 12 produkció egy-egy videóban mutatkozik be, a szavazók egy rövid regisztrációt követően választhatják ki kedvenc előadásukat. A november 11-ig legtöbb szavazatot elnyerő program közönségdíjban részesül.
Kálvin János: a kártya, a kocsma és a tánc kíméletlen ellensége
Kálvin János francia származású svájci vallásreformátor, a kálvinizmus névadója négyszázhatvan éve, 1564. május 27-én halt meg Genfben.
A görög kormány minden fél számára elfogadható megoldást keres a Parthenón-vitára
A görög Parthenónból származó, a British Múzeumban őrzött műkincsek sorsával kapcsolatban jelenleg is folynak a tárgyalások.
Átadták a legrangosabb magyar építészeti díjakat
A legsokszínűbb életművet hátrahagyó magyar építész és művész, Kós Károly születésnapján tartott ünnepen átadták a legrangosabb magyar építészeti díjakat, többek között a Kós Károly-életműdíjat és az Ybl Miklós-díjat is.
A nyúlon túl: 15 híres tapsifüles a popkultúrából
Noha a húsvéti nyúl a legnagyobb sztár, faunánk tapsifülesei között akadnak még olyan nyúlalakok, amelyek az irodalomnak és a filmművészetnek hála, netán a popkultúra nyúlüregeiből szétszóródva hódítottak meg világszerte tömegeket. Vegyük hát sorra minden idők leghíresebb hazai és nemzetközi celebnyulait!
Krúdy szerint a szemöldök a lélek tükre
Három fontos szemöldök van a magyar lírában. Sorrendben: egy fekete, egy barna és egy szivárvány. Mindhárom nőé – a férfi-szemöldök pedig marad a prózának (Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét).
Gubik Petra karácsonyra megmutatta a zsebét
Mi van a zsebemben? címmel jelent meg Gubik Petra színművész, énekes legújabb lemeze. Az albumra koncertestjének anyagából választotta ki a számára legkedvesebb dalokat.
Örményországban nemzeti hős, a franciáknak a sanzon Napóleonja
Száz éve, 1924. május 22-én született Charles Aznavour, a francia sanzon utolsó nagy alakja. Zenei pályafutása mellett filmszínészként is ismert és elismert volt. Művészi tevékenységén túl sokat tett örmény honfitársaiért.
A gyötrődő zseni, a lélekrajz páratlan mestere
Kétszáztíz éve, 1814. június 12-én született Alvincon Kemény Zsigmond író, publicista, politikus, a reformkor, majd a kiegyezés korának jelentős alakja. Leghíresebb regényeiből – így az Özvegy és leányából, a Zord időből, illetve A rajongókból sikeres tévés és színpadi adaptációk készültek.
A Semmelweis és az Elfogy a levegő is díjat kapott Szicíliában
A Semmelweist és az Elfogy a levegőt is díjakkal méltatta a Cataniában megrendezett KinEst Fest zsűrije. Koltai Lajos az anyák megmentőjéről szóló alkotása a kutatói zsűri különdíját, Moldovai Katalin megtörtént eseményeket feldolgozó drámája pedig a fesztiválzsűri díját és a közönségdíjat is elnyerte a közép-európai alkotásokat felvonultató fesztiválon.
Nehéz a slágerektől búcsút venni – Szenes Iván száz éve
1924. április 25-én született az egyik legsikeresebb és legtermékenyebb magyar dalszerző, akinek olyan slágerek fűződnek a nevéhez, mint a Nehéz a boldogságtól búcsút venni, az Isten véled, édes Piroskám, a Kislány a zongoránál, a Nem csak a húszéveseké a világ, a Jöjjön ki Óbudára és a Kicsit szomorkás a hangulatom…
Egész uton haza felé – Petőfi vándorlása A Magyar Nyelv Múzeumában
A Petőfi-emlékévhez kapcsolódva, 2023. május 12-én nyílt meg a Petőfi Irodalmi Múzeum – A Magyar Nyelv Múzeumának legújabb, időszakos kiállítása Széphalmon.