Keresés
Csokonai fogfájásától Rippl-Rónai laborbalesetéig utazunk
Gyógyítókról, receptúrákról, mágikus tárgyakról és szimbolikus nevekről mesélnek a patikamúzeumok, de arra is fény derül, hajdanán mivel enyhítették a szerelmi fájdalmakat.
Tóth Péter Lóránt: A belső utazáshoz elengedhetetlen fizikai értelemben is útra kelnem
„Van egy nagyon nagy biztonságérzetem ezeken az utakon, miközben az ember azt gondolná, hogy ez egy eszeveszett, kaotikus létforma” – mondja a versvándorként ismert Tóth Péter Lóránt, akinek az élete már-már egyet jelent az utazással, úton levéssel. Csaknem húszéves versvándorlása alatt körbejárta a Kárpát-medencét, eljutott tizenöt európai országba, de még a tengeren túlra is magával vitte költőink verseit és történetét. Mindenről megkérdeztük, ami úttal és irodalommal kapcsolatos – s nála nehezen találni olyat, aminek nem ezekhez van köze.
Búzától a bitekig: így készül a jövő kenyere
Az új kenyér ünnepe jó apropó arra, hogy bepillantsunk a búza titkos életébe, amelyet a drónoktól a klímaváltozáson át a talaj mikrobiomjáig sok minden formál.
Bach volt minden idők egyik legnagyobb zenei lángelméje
Kétszázhetvenöt éve, 1750. július 28-án halt meg Johann Sebastian Bach. A szerénységéről ismert zenei zseni titkának a szorgalmat tartotta, és úgy vélte: bárki viheti annyira, mint ő, ha kitartóan gyakorol.
Jókai keresztlányai
A ma Tímea alakban viszonylag sok nő és lány által viselt név Jókai alkotása, Az arany ember című regényben tűnik fel először. De vajon csak ez a név származik Jókaitól? Más írók is találtak ki neveket? Hogy is van ezekkel a nevekkel?
Homok alatt, homok felett
Denis Villeneuve végre betetőzte Paul Atreides monumentális felnövéstörténetét – az Oscar-díjas Dűne második felvonása látványban és hangban hibátlan, sőt a megváltozott médium lehetőségeihez képest Frank Herbert regényéhez is hű marad. Kritika.
Szeptember 18-án történt
1905. szeptember 18-án született Greta Garbo Oscar-díjas svéd színésznő, a Mata Hari, az Anna Karenina, a Walewska grófnő és A kaméliás hölgy című filmek főszereplője. Garbo azon kevés hollywoodi sztárok egyike volt, akiknek karrierjét nem törte derékba a hangosfilm megjelenése, ráadásul az öltözködésével is divatot teremtett.
Kováts Adél lesz az Arcus Temporum idei háziasszonya
Találkozás, közösségi élmény, harmónia, béke, zene, irodalom, képzőművészet és spiritualitás – a Pannonhalmi Főapátság bencés szerzetesközössége idén augusztus 22-e és 24-e között, 21. alkalommal, mintegy harminc programot kínálva rendezi meg az Arcus Temporum fesztivált.
Február 16-án történt
2019-ben ezen a napon halt meg Bruno Ganz svájci színész. Bruno Ganz 19 éves korában lépett először kamera elé, később olyan filmekben játszott, mint A brazíliai fiúk, a Berlin felett az ég, A mandzsúriai jelölt, A felolvasó vagy Az amerikai barát. Kiemelkedő alakítása volt Oliver Hirschbiegel A bukás – Hitler utolsó napjai című filmjének főszerepe 2004-ben.
December 26-án történt
Lenyűgözte Ferenc Józsefet, feldíszítette az ország legnevezetesebb épületeit, így a Zeneakadémiát és az Országházat is, de rendkívüli tehetségét hirdetik munkái a mexikói nemzeti színházban és a holland királyi palotában is. 159 évvel ezelőtt ezen a napon született Róth Miksa, üvegfestő és üvegmozaik-készítő, a szecessziós magyar üvegművészet kivételes mestere.
November 28-án történt
Ezen a napon született 1933-ban a magyar mozgókép mestere, Sára Sándor. A Kossuth-díjas filmrendező és operatőr számára főiskolai évei legfontosabb tanulsága a következő volt: „hogyha nincs más, akkor három szöggel és egy dróttal is tudunk filmet csinálni”.
Augusztus 25-én történt
1960-ban ezen a napon megkezdődött Rómában a 17. nyári olimpia, amelyen a magyar sportolók 6 arany-, 8 ezüst- és 7 bronzérmet nyertek. Az olasz fővárosban lenyűgöző történelmi díszletek alkották a versenyek hátterét: a tornászok Caracalla Kr. e. 200 körül épült fürdőjében, a birkózók a Maxentius-bazilikában küzdöttek, a maratonfutás céljának pedig Constantinus diadalíve szolgált.
Fejér vármegye
Egyike a magyarok legősibb szálláshelyeinek. Székhelye Székesfehérvár, amely a középkorban a Magyar Királyság egyik fővárosa volt. Területe természetföldrajzilag a legváltozatosabb az országban: hegyek, alföldek, nagy tavak és jelentős folyók egyaránt fellelhetők itt.
Április 27-én történt
Párizsban 1867-ben ezen a napon mutatták be Charles Gounod Rómeó és Júlia című operáját. A nap híres szülöttei Őze Lajos színművész, akit többek között Az ötödik pecsétből ismerhetünk, a Jadviga párnája filmváltozatát jegyző Deák Krisztina rendező-forgatókönyvíró, illetve Sztevanovity Dusán dalszövegíró.
Folyékony kenyér és fűszeres elefánt a házfalon
Mindegy, mit nyitott valaki, az első dolga minden vállalkozónak a címfestő felkeresése volt, hiszen tisztességes hirdetőtábla nélkül nem jutott messzire. Ezek a cifra feliratok váltották fel a cégéreket, amelyeket aztán a neon, a fém és a műanyag szorított ki. A Fortepan képei ebből is, abból is jó párat megőriztek.
Bach és a népzene találkozik a MOM Kulturális Központban
Október 26-án különleges utazásra hívja a közönséget a Danubia Zenekar: Hámori Máté karmester vezényletével, Pál István Szalonnával és bandájával lépnek a zenészek a pódiumra, hogy közösen kutassák fel a népzene és a klasszikus zene találkozási pontjait Bach D-dúr szvitjének híres dallamain keresztül.
Temesváron mérik össze tudásukat a színházi világ képviselői
A párizsi olimpia lezárult ugyan, de a színház világában a versenyláz csak most kezdődik! Augusztus 30. és szeptember 1. között zajlik a színJÁTÉKOK – theatreGAMES elnevezésű (korábban Színész olimpia néven ismert) nemzetközi amatőr sportesemény, amelyet a ProTeszt Egyesület és a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház évek óta a nyári pihenő után, évadnyitó tornaként szervez meg.
Jamamoto Riken japán építész kapja idén a Pritzker-díjat
A közösséget a középpontba állító japán építésznek, Jamamoto Rikennek ítélték idén az építészet legrangosabb elismerésének számító, százezer dollárral járó Pritzker-díjat.