Kertek alatt – Mikor, mit és hogyan metsszünk a ház körül?
Cikksorozatunkban Mészáros Zsolt segítségével merülünk el az otthoni kertészkedés fortélyaiban, a tudatos természetszemlélés és nem utolsósorban a fák, erdők és mezők világában. Ha te is úgy érzed, hogy több időt töltenél növények társaságában, ha egy kicsit otthonosabban mozognál a kertben, és szívesen megismernéd közelebbről a körülöttünk élő növényvilágot, a Kertek alatt neked szól! Az első részben a metszés legfontosabb tudnivalóival ismerkedhetsz meg.
Univerzális metszési szabályok, amit minden növénynél érdemes betartani
A metszést úgy lehet a legegyszerűbben elkezdeni, hogy figyeljük a növényünk virágzási idejét. A tavasszal virágzó cserjéket és fákat virágzás után kell metszeni, mert ha most állunk neki visszavágni, akkor levágjuk a virágrügyeket, és akkor nem fognak virágozni tavasszal. Amik nyáron virágoznak, azokat jellemzően akár ilyenkor, kora tavasszal is lehet metszeni.
Fák tekintetében van három nagyon fontos kivétel, amit nem szabad ilyenkor visszametszenünk: a dió, a nyír, illetve sokan nem tudják, de a juharok is idetartoznak. Ezeket télen és kora tavasszal nem szabad metszeni, mert nagy a gyökérnyomásuk, és emiatt elkezd nedvezni a sebfelületük, amit mi okozunk a metszés során, és gombásodáshoz vezethet. Ezeket inkább nyár végén, ősz elején érdemes visszametszeni.
A másik alapszabály, hogy mindig rügy felett vágjunk vissza úgy, hogy egy kicsike részt hagyunk a vesszőből a rügy felett. Például a bodzának egymással szemben lévő rügyei vannak, és aztán van egy nagy ízköz. Ha megfigyelünk egy bodzát, gyakorlatilag lehet látni a szinteket, hiszen van két pár rügyünk, majd aztán van egy üres ízköz, majd újra két rügypárunk van. Akkor értelemszerűen itt is, ahogy a többi növénynél, a rügy felett vágjuk vissza.
Nagyon fontos dolog, hogy ha nagyobb, ujjnyi vastagságú ágakat vágnánk le, akkor ne hagyjunk csonkot. Tehát ne legyen egy olyan rész, amire rá tudnánk akasztani a kalapunkat vagy a kabátunkat, hanem teljes mértékben a törzs vagy egy vastagabb ágnak a kérgéig kell visszametszeni, sima sebfelületet hagyva. Ugyanakkor figyelni kell az ággallérra – arra a gyűrött kéregrészre, ahol az ág csatlakozik a törzshöz. Ebbe nem szabad belevágni, mert itt képződik a hegszövet, ami segíti a seb gyógyulását.
Milyen eszközökkel dolgozzon egy hobbikertész?
Érdemes többféle metszőollót beszerezni: egy kisebb, hegyes ollót, egy hagyományos metszőollót és akár teleszkópos ágvágót is. Aki nagy fát nevel, annak egy láncfűrész is hasznos lehet, főleg viharkárok után, amikor a sérült ágakat biztonságosan kell eltávolítani.
Gyümölcsfák, rózsa, málna – mit lehet metszeni most?
Ha meghagytuk erre az időszakra a metszést, akkor a sárgabarackot, a meggyet, cseresznyét most is vissza lehet vágni. A kiskertekben ilyenkor nyugodtan vissza lehet metszeni bármilyen gyümölcsfajtát, remélhetőleg komolyabb fagyok már nem érkeznek, amik kárt okoznának. A rózsát is ilyenkor érdemes erősen visszavágni, ugyanis mikor már nagyon megindulnak a hajtásai, már el vagyunk késve. Viszont amikor még csak éppen kis vöröslő, szinte gombszerű rügyeket látunk rajta, akkor kell ezeket visszametszeni jó erősen. Nem kell sajnálni, mert a friss hajtásokon virágzik, és a metszés dúsabb virágzást eredményez.
A málnát is vissza lehet metszeni. A tavasszal termő málnáknál az elszáradt, tavalyi hajtásokat kell kipucolni. A folytontermő málnát – amiről akár ősszel is lehet enni termést – nyugodtan vissza lehet metszeni, mert az az évi hajtáson hoz termést. Ez a legegyszerűbb, nem kell figyelni, hogy melyik vessző hány éves, vagy el van-e száradva, nyugodtan vissza lehet metszeni őket.
Metszeni vagy békén hagyni? Hogyan dönt a kertész?
A növényeknél ez ugye az örökölt tulajdonságaitól függ, vagy hogy mit akarunk mi elérni. A beteg, sérült részeket mindenképp érdemes eltávolítani. Az erdőben nem sétálgatnak az állatok vagy az emberek metszőollóval a kezükben, a növények mégis jól érzik magukat. A rózsát például azért metsszük vissza, mert dúsabb virágzást akarunk elérni nála. Hogyha békén hagynánk a rózsát, akkor is virágozna, csak nem olyan mértékben, meg egyre jobban a fejünk fölé nőne.
A metszéssel tehát irányíthatjuk a fának a növekedését, az irányát, illetve azt is, hogy mekkora legyen: a magasságát is tudjuk mértékelni. Ha kisebb fát akarunk a kertünkbe, akkor már kicsi korától úgy kell nevelnünk, hogy minden évben visszavágjuk. Ilyen esetben nem szabad hagyni, hogy fölnőjön az egekig, és aztán derékban elvágni a fát, az ugyanis nem túl jó az ő életére nézve.
Levendula, sövények és örökzöldek metszése
A keskeny levelű levendulát bátrabban lehet visszavágni, az tényleg könnyen és szépen kihajt. A nemesített, szinte gombócszerű levendulákat – amik igazán nagyra nőnek –, szelídebben kell metszeni, mindig a fás rész fölött. Ha nem metsszük, a gömbszerű bokrunk szétesik.
A sövényeket és örökzöldeket általában tavasz közepén, április elején érdemes metszeni. A babérmeggyeket is visszametszhetjük, bár – ez most személyes vélemény – annak olyan isteni illata van, amikor virágzik, hogy én biztos nem metszeném vissza virágzás előtt. Virágzás után esetleg rá lehet késztetni arra, hogy hajtson, utána viszont már, április eleje után, nem ajánlott metszeni semmit se. Nyáron, különösen a nagy hőségben, nem ajánlott komoly metszést végezni, mert a növények könnyen megéghetnek. Ilyenkor inkább csak támogatni, öntözni kell őket. Nyár végén, szeptember környékén lehet újra nekilátni a komolyabb metszéseknek.
Gyakori félreértés: az „aranyeső” metszése
Az aranyeső valódi neve aranycserje, nemsokára virágzik. Ha kisebb bokrot szeretnénk, a virágzás után érdemes metszeni. Nagyon hálás növény, nagyon könnyű dugványról szaporítani. Tízcentis hajtásokat szedünk róla és azokból szépen új növényeket tudunk létrehozni, akár egy aranycserjesort is ki tudunk nevelni magunknak.
Fotók: Csiki Vivien/Kultúra.hu
