A Kertész Imre Intézet utazó tárlata – amelynek ötödik állomása a FSZEK – ezúttal digitális tartalmakkal is kiegészül: a látogatók monitoros vetítés, valamint érintőképernyős applikációk segítségével még közelebb kerülhetnek az egyetlen magyar Nobel-díjas író életéhez, korához, valamint első könyve, a Sorstalanság keletkezésének élményszerű megismeréséhez.

Kertész Imre élete és művei még jócskán felfedezésre várnak – hangsúlyozta Hafner Zoltán, a Kertész Imre Intézet kutatási igazgatója. Kifejtette, hogy az utazó kiállítás a szerző legkevésbé ismert életszakaszára, a kezdetekre koncentrál, azokra az élményekre, amelyek alkotói pályája későbbi irányát és témaválasztásait is meghatározták. Kertész Imre iskolai évei 1934-ben kezdődtek, amikor ötéves korában szülei elváltak, és egy neves pesti fiúinternátusba íratták, ahol elemi iskolai tanulmányait végezte. A kiállítás végigköveti Kertész Imre életét a gimnáziumi és a rövid ideig tartó újságírói éveken, valamint első feleségével való megismerkedésén át egészen 1955-ig, amikor úgy döntött, hogy a független írói pályát választja.

A kiállítás megnyitója után bemutatták az intézet gondozásában megjelent Kertész Imre művei című bibliográfiát. Hafner Zoltán, a kötet szerkesztője elmondta, hogy a kiadvány egyfajta felmérése és összegzése az író eddig kiadott műveinek: nyolc tematikus fejezetben összesíti megjelent köteteit, írásait, a vele készült interjúkat, műfordításait, leveleit és idegen nyelven megjelent könyveit is.

„A kötetben azt mutatjuk meg, hogy eddig milyen ismeretekkel rendelkezünk a Kertész-művek tekintetében, így jobban látjuk a továbblépés lehetőségeit” – mondta, hozzátéve: sok kézirata kiadatlan maradt, műfordításai pedig csaknem 30 éve nem jelentek meg.

Az intézet tervei között szerepel a sok ezer oldalnyi kézirat feldolgozása, de újabb kiállításokkal is készülnek, közben kiadványok szerkesztésével és szöveggondozással is foglalkoznak, és folyamatos gyűjtőmunkát végeznek. Kertész Imrének sok műve nem maradt fent a hagyatékban, köztük az összes műfordítása (nagyjából 25 kötet), de a cikkeit, a vele készült interjúkat és zenés vígjátékainak gépiratait sem őrizte meg.