A dél-erdélyi erődítményben működő Vajdahunyadi Vármúzeum közösségi oldalán számolt be a felfedezésről, a bejegyzéshez képeket is csatoltak az új falképekről. A frissen felfedezett ábrázolások tovább gazdagítják az Országháztermet díszítő medalionokba foglalt portré- és vedutasorozatot.
A falképeken medalionokba foglalva egy-egy férfialak látható elegáns viseletben. A kor keleti ihletésű divatja szerint hosszú ruházat van rajtuk, az egyiké piros, meggyszínű virágmintával díszített, a másiké sötét színű, mely fölött szőrmével bélelt piros kaftánt visel. Mindkét férfi kezében alabárd látható – olvasható a múzeum leírásában. Mint írták, a szakemberek megpróbálják megfejteni, hogy melyik történelmi személyiségeket ábrázolhatja a most talált két falkép, illetve mikor és milyen céllal festették fel őket a fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló terem falára.
Sorin Tincu múzeumigazgató a GO Hunedoara helyi hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy a most talált falképek nagy valószínűséggel a 17. századból valók. Közölte: az alakok ruházata, fegyverzete segít beazonosítani az időszakot, amikor készültek, de a festékpigmentekből is következtetni lehet erre. Mint mondta, a szakembereknek eddig az Országházterem freskóinak felét sikerült restaurálni, és amint végeznek, a Buzogánytoronyban folytatják a munkát, ahol már fel is állították az állványzatot. A restaurálási munkálatok a torony csúcsán található, páncélt viselő középkori katonát ábrázoló bronzszoborra is kiterjednek.
Az Adevarul hírportál szerint az Országházteremben legutóbb az 1950-es években zajlottak restaurálási munkálatok. A helyiség falképei akkor leromlott állapotban voltak a dél-erdélyi várban még 1854-ben bekövetkezett tűzeset nyomán. A lap az 1955 és 1957 közötti restaurálásban részt vevő Oliver Verescu román történészt idézi, aki arról ír, hogy a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem idején készült falképek nemcsak a családot, hanem korabeli uralkodókat is ábrázolhattak, tekintve, hogy török pasa is van a falképeken szereplő személyiségek között. Egyes román történészek Matei Basarab havasalföldi fejedelmet és Vasile Lupu moldvai vajdát is felfedezni vélték a falképeken, Verescu azonban emlékeztetett, hogy ők nem voltak Bethlen kortársai, csupán az erdélyi fejedelem halála után kerültek trónra.
Az Országházterem freskóinak restaurálása a vajdahunyadi vár felújítását célzó projekt második szakaszában valósul meg, mely a 2019 és 2023 között ötmillió euróból lezajlott első szakasz folytatása. Azokat a munkálatokat tartalmazza, melyekre a felújítás első szakaszában pénzhiány miatt nem kerülhetett sor. Idetartozik sok másik munkálat mellett az Országházterem és a Buzogánytorony freskóinak a restaurálása, a Lovagterem padlózatának és két hídnak a helyreállítása is. A Vajdahunyad önkormányzata által megpályázott 6,6 millió eurós támogatást az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) keretében biztosítják.
Az Erdély legfestőibb középkori erődítményének tartott vajdahunyadi vár a 13. században, a tatárjárás után épült gótikus stílusban, Luxemburgi Zsigmond király 1409-ben adományozta katonai érdemeiért Hunyadi János apjának, Vajknak. Hunyadi az 1440-es években lovagvárrá építtette át, kaputornyokkal és bástyákkal látta el, gótikus kápolnát is építtetett. Kormányzósága alatt itt élt felesége, Szilágyi Erzsébet, aki Hunyadi halála után reneszánsz stílusban bővíttette tovább. A vár később Bethlen Gábor erdélyi fejedelem birtokában volt, a török hódoltság után elkerülte a megsemmisítés sorsát. A dél-erdélyi vár, amelyet Mikszáth Kálmán „a várak királyának” nevezett, szolgált az 1896-os millenniumi ünnepségek részeként a budapesti Városligetben épült Vajdahunyadvár mintájául.
