Az országban ilyen nagy méretű – 18 és 15 négyzetméter alapterületű – téglaégető kemence kiemelésére még nem volt példa.

A kemence alatti, 15-20 centiméteres földréteg alatt vaslapot helyeztek el, a több tonnányi, speciális oldattal kezelt, gézzel bevont objektumot tömbökre feldarabolva emelik ki a lelőhelyről. Előkészítés és száradás után a dobozba zárva szállítják a restaurátorműhelybe.

A kemencék az előkerült leletanyagok és a régészeti rétegződések alapján a 14. század végén, a 15. század elején működhettek. A település 1394-ben a veszprémi püspökséghez került, a források szerint akkor építették fel a püspöki udvarházat, és valószínűleg akkor zajlott a középkori plébániatemplom gótikus átépítése is.

A területek közelsége és a téglaméretek – a templom melletti temetőkápolna és a kemencékből előkerült téglák mérete szinte megegyezik – arra utalnak, hogy az építkezéshez használt téglákat ezekben az égetőkben készítették. A feltárt területen valószínűleg több téglaégető működött, de ezeket az objektumokat az Egerszeg vár erődítései megbolygatták. Két kemence szinte teljesen megsemmisült, csak a helyét tudták meghatározni, kettő viszont nagyon jó állapotban maradt meg.

A várostörténeti és országos szempontból is jelentős objektumok két évvel ezelőtt kerültek elő a csaknem 900 négyzetméteres ásatási területen. A feltárást követően ideiglenes állagmegóvás történt. Idén, a Mindszenty Múzeum építésének kezdetén a kivitelező jelezte, hogy olyan gépi munkákat végeznek, amelyek megsemmisítheti az objektumokat.

Az Örökségvédelmi Hivatallal és kivitelezővel közösen a Göcseji Múzeumnak sikerült olyan megállapodást kötnie, hogy a kemencéket kiemelik, így meg tudják menteni az utókornak. A restaurált téglaégető kemencék két év múlva az eredeti lelőhelyhez közel, az új múzeum kiállítóterébe kerülnek.

Fotók: MTI / Varga György