(MTI) - A fiatal tudósok elismerésére szolgáló díjat Kenyeres Sándor üzletember hozta létre 2002-ben magánvagyonából. 2007 óta művészek is részesülnek az elismerésből, eddig 27 kutatót és négy művészt díjaztak.
    
Pálinkás József, az MTA elnöke, aki egyben a Talentum Díjat odaítélő Közép-Európai Tehetségkutató Alapítvány kuratóriumának a vezetője is, arra hívta fel a figyelmet, hogy a talentumnak, a tehetségnek a köz javát kell szolgálnia. S hogy ez megvalósulhasson, hogy a tehetségek kibontakozhassanak, megfelelő "gazdasági és szellemi" feltételeket kell biztosítani a kutatók, a művészek számára. Ebben egyaránt van felelőssége az államnak, a társadalomnak, a Magyar Tudományos Akadémiának. "Amennyiben megteremtjük a feltételeket, szellemileg, anyagilag egyaránt előrelépünk" - fogalmazott Pálinkás József.
    
Kenyeres Sándor azt emelte ki, hogy a Talentum Díjjal az ország figyelmét fiatal géniuszaira, Magyarország legnagyobb kincsére, a hazai szellemi és művészeti kapacitásokra szerette volna ráirányítani. "Hiszem, tudom, érzem, hogy a befektetett munka és anyagi ráfordítás Magyarország egészére nézve hasznosul majd" - hangsúlyozta Kenyeres Sándor.
    
Hetényi Csaba, az ELTE Genetikai Tanszékének ösztöndíjas kutatója a számítógépes molekulaszerkezeti kutatások területén ért el kimagasló eredményeket, amelyek a biofizika, a gyógyszeripar, a biotechnológiák területén hasznosulhatnak.
    
Fekete Andrea, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinikájának orvosa a cukorbetegség hátterében álló komplex anyagcserezavarokat kutatja. Vizsgálatai olyan genetikai variációk szerepét igazolhatják, amelyeknek rendszeres szűrése hozzásegítheti a diabétesz következtében kialakuló veseszövődmények és retina-elváltozások előrejelzését.
    

Cseke Ákos, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Esztétikai Tanszékének az adjunktusa az elhangzott méltatás szerint a késő antikvitás és kora keresztény gondolkodás egyik legjobb hazai szakértője. Kutatási témájául olyan témát, a középkori esztétikát választotta, amellyel Magyarországon eddig szinte senki sem foglalkozott alaposabban.
    

Lóth Balázs, aki eddigi munkáival pályázott, több mint kétszáz filmprodukció rendezésében, operatőri munkájában vett részt. Diplomafilmjét, az Epilógust tizennégy rangos nemzetközi filmfesztivál válogatta be versenyprogramjába. Számos nemzetközi elismerés után az olaszországi Kimera Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb rendező díját ítélték oda neki, s ugyanitt közönségdíjat is kapott a kisjátékfilmje. Munkájára felfigyelt több európai filmgyártó cég. 
    
"Egy új irány képviselője a magyar filmművészetben: a nemzetköziség és a magyar értékek összekapcsolásával minőségi filmalkotásokat szeretne megvalósítani, minél szélesebb körben, multinacionális közönség számára" - hangzott el Lóth Balázs laudációjában.