Kuroszava az Art+ Cinemába költözteti Japánt
Augusztus 14. és 20. között mindennap megnézhetjük a legendás rendező egy klasszikusát.
A műsorhetet augusztus 14-én, csütörtökön a Ran – Káosz című film (1985) nyitja, amiért Kuroszava egyetlen, személyre szóló Oscar-jelölését kapta. A francia pénzből készült alkotás kacifántos úton maradt ki az idegen nyelvű mezőnyből, és a rendezőibe is külön kampánnyal került. A 162 perces film sokat merített Shakespeare Lear királyából, de japán környezetbe ágyazta azt. Négy Oscar-jelöléséből egyet váltott aranyszoborra: a jelmeztervezését.
Az augusztus 15-én, pénteken vetített Álmok (1990) Kuroszava saját visszatérő álmaiból született. A fantasyt súroló, 119 perces, nyolc epizodikus jelenetből álló alkotás mélyen személyes, így nem meglepő, hogy a rendező egyedül írta a forgatókönyvet (ez volt az első alkalom a pályáján). A munkálatokat producerként segítette Steven Spielberg, de George Lucas és Francis Ford Coppola is közreműködtek a produkcióban. Érdekesség, hogy a filmben Vincent van Gogh szerepében Martin Scorsese látható.
Akik másnap jönnének, azok augusztus 16-án, szombaton A hét mesterlövészt inspiráló A hét szamurájt (1954) nézhetik meg. Ennek pikantériája, hogy John Ford westernjei ihlették. A feudális Japánban játszódó többi filmhez képest merész és formabontó volt, ahogy Kuroszava a szigetországba vitte az amerikai akcióstílust és humort, miközben saját kultúrájának attribútumaiból is sokat megőrzött a 209 perc alatt.
A vetítéssorozat vasárnap, augusztus 17-én a Véres trónnal (1957) folytatódik. A 110 perces moziban ismét egy Shakespeare-mű, a Macbeth került át Japánba, az országra jellemző elemekkel. A mozi a Fudzsinál forgott, közel a későbbi versenypályához. Kuroszava korábban is filmre akarta vinni, de Orson Welles verziója miatt jegelte. A japán rendező vitt a történetbe eredetiséget, a mű végét picit átírta.
Hétfőn, augusztus 18-án a Derszu Uzala (1975) kerül terítékre, melynek eredeti magyar premiere 1976-ban volt. A 136 perces szovjet produkció Vlagyimir Arszenyjev regényét dolgozza föl, amelyben az 1900-as évek elején próbálják feltérképezni Szibéria ismeretlen tájait. Orosz színészei és nyelve miatt a szovjetek nevezése lett az Oscarra, amit meg is nyert. Ez a második Kuroszava-film, amely győzött a legjobb idegen nyelvű alkotás kategóriájában.
Augusztus 19-én Az árnyéklovas (1980) következik. A háromórás történelmi eposz az 1570-es években játszódik, és egy alsó osztályból jövő bűnöző történetét meséli el, aki egy haldokló lord helyére ugrik be dublőrként, hogy összezavarja a klánt megtámadni kívánókat. Megosztva a Mindhalálig zenével, Kuroszava ezzel az alkotásával elnyerte az Arany Pálmát a cannes-i filmfesztiválon.
A maratont A félkegyelmű (1951) zárja. A 166 perces film egy Dosztojevszkij-adaptáció, a már ismerős japán környezetbe áthelyezve. Kuroszava legkedvesebb saját rendezését eredetileg kétrészesre tervezte, azonban végül száz percet kivágva egyben mutatták be, így bár a megmaradt változat szöveghűsége sokat sérült, azért követi a regény cselekményét és karakterábrázolását.