Hetvenéves lett Besenyő Pista bácsi, a KFT lelke
Bár a ma 70 éves Laár András idén májusban – negyvennégy év közös zenélés után – otthagyta első számú zenei közegét, az újhullámos KFT-t, illetve bő három éve – szintén emberi okokra hivatkozva – pedig másik lényegi közegéből, az abszurd humort játszó L’art pour l’art Társulatból is kilépett, akárhonnan nézzük, ezekben a formációkban alkotta életműve legjavát.
Sokszor elmondtam már: amikor 1981 augusztusában a KFT felbukkant az akkori egyetlen magyar televízió képernyőjén a Bábu vagy című dalukkal, arra a produkcióra tizenhat éves hard rocker kamaszként még magam is felkaptam a fejemet. Nemcsak sajátos, fehér maszkos, marionettbábut utánzó előadásmódjukkal lógtak ki az akkori mezőnyből, hanem az elvben szerelmes dal szövegével is, mely az akkori politikai miliőben kétségkívül merésznek hatott. Nem sokra rá az állami monopolhelyzetben lévő Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnál megjelenhetett az első nagylemezük (Macska az úton), négy hónap alatt kétszáz koncertet adtak, klubjuk volt a Lágymányosi Közösségi Házban, a Szkéné Színházban bemutatták Elmúltak az ünnepek című zenés darabjukat (miként fogalmazták: „még nem színház, már nem koncert”). S bár jómagam sosem lettem a rajongójuk, groteszk, abszurd, olykor agyzsibbasztó hangvételű, a valóságot gyakran görbe tükörben ábrázoló intellektuális dalaikkal magam is szimpatizáltam.
KFT: Bábu vagy (1981, részlet)
A KFT két meghatározó arca, Laár András (gitár, ének) és Bornai Tibor (billentyűsök, ének) persze már nem ebben a formációban találkoztak először – 1973 óta több zenekarban játszottak együtt. Mindenekelőtt az 1975-ben létrehozott, trió felállású Küllőrojtban (az útszéli gyomnövény nevére a növényhatározóban találtak), melyet két évvel később Almáriumra kereszteltek át. A zongorázó és csellózó Bornain kívül Laár András (hegedű, gitár) és Szőllősi Mihály (fuvola, gitár) játszott benne, és persze valamennyien énekeltek. Nagyjából ebben az időszakban kapta Bornai Tibor a Dráni ragadványnevét, melyről 2021-ben a Nőiváltón így nyilatkozott: „Laár András rám nézett, és azt mondta, hogy az én világhoz való hozzáállásom komolyságát legkifejezőbben a Dranath szó adja vissza (hindu név, jelentése elemző – a szerk.). És akkor egy ideig Dránáth voltam. Aztán a Dránáth becenévnek lett egy beceneve, az a Dráni. Anyukám hívott Tibinek utoljára.”
1979-ben már Márton András ott dobolt mögöttük a Kentaurban, ugyanebben az évben Laár rövid időre a Panta Rhei énekeseként is bemutatkozott az együttes egyetlen nagylemezén, majd 1981 februárjában hármasban megalapították a KFT-t, mely II. Lengyelfi Miklóssal (basszusgitár, bőgő) adta bemutatkozó koncertjét 1981 márciusában.
KFT – Afrika (1984)
A második nagylemezük után szabta a továbbiakban feltételül az állami lemezcég, hogy népszerű slágereket is írjanak, így született meg legnagyobb sikerük, az Afrika, majd egy évre rá a Balatoni nyár. Miközben 1985-ben Hazel O’Connorral turnéztak itthon, Jugoszláviában és Ausztriában, és közös kislemezt készítettek. 1988-ban elsőként szerződtek magáncéghez (más kérdés, hogy rá is fáztak), majd két évvel később ismét kiadót váltottak. Ahogy Laár fogalmazta: „Végig úgy éreztük, hogy homokban biciklizünk.” Még egy darabig bicikliztek, majd 1991-ben a tízéves jubileumi koncertjük egyben a búcsút is jelentette.
Laár visszavonult, a Buddhista Főiskolán tanított, Bornai szólólemezeket adott ki, Márton történelmi újságot alapított, és a Beatles-dalszövegfordításait rendezte kötetbe, Lengyelfi zenei lapot szerkesztett, és sessionzenészként dolgozott. Aztán 1996 októberében a Budapest Sportcsarnokban a Bál az Interneten című különleges produkcióval ismét színre léptek. Az új évezredben Márton ismét összehozta a zenekart. És azóta a KFT számos új nagylemezt gurított ki, a legutóbbit Még mit nem címmel tavaly ősszel jelentették meg. S bár 2025 májusában Laár András közölte, hogy negyvennégy év után otthagyja társait, a többiek – Nedvig Balambérrel – folytatják tovább.
KFT – Elizabet (koncert, 1996)
A KFT-koncerteken Laár András a dalok között nem hagyományos összekötő szövegeket mondott, hanem szellemes, groteszk, abszurd verseit szavalta. Ezekre építve hozta össze Galla Miklóssal azt az abszurd színházi estet, melyet 1986 márciusában a Török Pál utcai Pinceszínházban mutattak be. Ebből született – Dolák-Saly Róbert és Bálint Bea csatlakozásával – a kezdetben Laár pour Laár Társulatnak nevezett, egy évre rá L’art pour l’art Társulatra átkeresztelt produkció. Teljesen új színt hoztak a hazai humor és a színjátszás területén, klubokban, egyetemi színpadokon léptek fel, frenetikus sikerrel. Főleg az angol abszurd humorból merítettek, de saját szófacsaró ötleteik is igen újszerűen hatottak. 1988-ban Bálint helyére Nagy Natália került a csapatba. Az együttes akkor lett országosan népszerű, amikor 1991-ben bemutathatták a Vastyúk is talál szeget című műsorukat. Ettől kezdve évekig a legnépszerűbb sztároknak számítottak, előadói stílusuk, látásmódjuk, szóvicceik, valamint a Besenyő család című abszurd televíziós szappanoperájuk milliós nézettséget biztosított számukra.
A Laár András által alakított kocsmai filozófus, Besenyő Pista bácsi – aki a Besenyő család feje volt, felesége Margit, három gyermekük Evetke, Rücsök és Zigóta – 1991-ben tűnt fel a L’art pour l’art műsorában, és azóta is a társulat gyakorlatilag összes televíziós produkciójában és színházi előadásában látható.
Besenyő család – Pista bácsi monológja a menésről (2007)
1996 végén Galla Miklós, majd 1997-ben Nagy Natália is kilépett a csapatból, de a helyükre érkező Pethő Zsolttal (Satöbbi), majd az addig íróként közreműködő Szászi Mónival a társulat töretlenül folytatta működését. Még azt követően is, hogy 2022 februárjában – emberi okokra hivatkozva – kilépett az alapító Laár András.
Besenyő Pista bácsi a lisztjavító szerről és a térfogatnövelőről (2011)
Laár András – mikor épp nem volt KFT – elvégezte a Kőrösi Csoma Buddhológiai Intézet buddhistapap-képző szemináriumát, majd buddhista filozófiát tanított A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán. Emellett alapító tagja a Budapesten működő Tündér Tantra Körnek, mely kör tagjai heti rendszerességgel összeültek, és buddhista, szanszkrit nyelvű mantrákat, hindi bhajanokat, magyar dalokat énekeltek közösen. Ezekből a mantrákból 2009-ben és 2012-ben önálló lemezeket is jelentetett meg. Emellett pedig a kétezertízes évek második felében zenésztársaival – Laár András Grotex Band néven – alkalmanként az abszurd humort és a beates, rock and rollos világot idéző, roppant szórakoztató koncerteket adott.
Laár András Grotex Band: Önmagáról szóló dal (2017)
Miközben azért életműve legjavát a ma 70 éves Laár András mégiscsak két egykori zenei közegében, a KFT és a L’art pour l’art Társulat tagjaként gurította elénk.
