Az indoklás szerint a tudósok az elismerést az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért kapják.
Krausz Ferenc tavaly a fizikai Wolf-díjat is elnyerte szintén Anne L’Huillierrel közösen. A Gábor Dénes-díjas kutató az MTA külső tagja.
Krausz Ferenc Móron született, 1985-ben szerzett villamosmérnöki oklevelet a Műegyetemen és fizikusi diplomát az ELTE TTK-n. 2003 óta a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, emellett 2004 óta a müncheni Lajos–Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője.
Már az 1990-es évek elején érdeklődésének középpontjába került a térben és időben egyre kisebb méretek vizsgálata ultrarövid időtartamú fényimpulzusok felhasználásával. Ezt az akkoriban robbanásszerű fejlődésnek induló femtoszekundumos lézertechnológia tette lehetővé, amelynek tökéletesítésében Krausz Ferenc is úttörő szerepet vállalt az SZFKI (a mai Wigner FK) lézerfizikus kutatóival szoros együttműködésben. A kutatómunka eredményeként a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat Krausz Ferenc csoportja állította elő és mérte meg a 2000-es évek elején. Ezzel a professzor először végezhetett valós idejű megfigyeléseket az elektronok mozgásáról atomi léptékben.
Jelenleg orvosi-diagnosztikai területen kutat, a femtoszekundumos és attoszekundumos technológiát használja vérminták elemzésére, illetve az összetételükben bekövetkező apró változások kimutatására. A csoport azt vizsgálja, hogy ezek a változások elég specifikusak-e ahhoz, hogy lehetővé tegyék a daganatos betegségek egyértelmű diagnosztizálását azok kezdeti szakaszában.
A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (368 millió forintnyi összegen) osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
Forrás: MTI, MTA
Nyitókép: Krausz Ferenc Németországban élő kísérleti fizikus 2015-ben. Fotó: Kovács Tamás / MTI
