SZENT ATANÁZ 295 körül Alexandriában született keresztény szülőktől. Elkísérte püspökét, Sándort a niceai zsinatra, az Egyház első egyetemes püspökévé választották. Egész életében nehéz feladat volt számára, hogy különbséget tegyen az emberek és az általuk képviselt vélemények között. Alexandriában újra kezdődtek az áskálódások Atanáz ellen, méghozzá olyan mértékben, hogy a püspök jobbnak látta, ha elhagyja a várost, és eltűnik egy felső-egyiptomi kolostorban. A császár Trierbe küldte. Atanáz öt száműzetése közül ez volt az első, püspökségének 46 évéből húszat száműzetésben töltött. Kortársai csodálták tetteinek szilárdságáért és határozottságáért. Minden eszközt megragadott, hogy a győzelmet megszerezze és közben megkérdőjelezhető eszközöket is alkalmazott. Teológiája nem elmélet volt, hanem a tan szilárdsága, inkább állítás, mint fontolgatás. Hatalmával kímélet nélkül élt, energikus volt az erőszakosságig. 373. május 2-án halt meg Alexandriában. A római naptárba 1550-ben vették föl ünnepét.
Diószegi Vilmos születésnapja – 1923
Az ősi magyar hitvilág kutatója, Diószegi Vilmos (Budapest, 1923. május 2. – Budapest, 1972. július 22.) 1947-től dolgozott etnográfusként a Néprajzi Múzeumban. 1963-tól az MTA kutatócsoportjának tagja, majd osztályvezetője lett. Több kutatóutat tett az ázsiai nomád népek között; főként a sámánok és a régi magyar hitvilág foglalkoztatta, ezen belül az ősmagyarság természetszemlélete. A témában számos könyve jelent meg, például: Sámánok nyomában Szibéria földjén (1962), A pogány magyarok hitvilága (1967).
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1998, Magyar Életrajzi Lexikon)
Goldberger Leó születésnapja – 1878
A sikeres textilgyártás és a textilipari kutatás hazai megteremtője, Goldberger Leó (Budapest, 1878. május 2. – Mauthausen, 1945. máj ?) a textilkereskedelemmel foglalkozó család ötödik generációjába tartozott. Először jogásznak tanult, majd bátyja és apja halála után neki kellett átvenni az Óbudán működő és éppen akkor, 1913-ban súlyos gazdasági helyzetben levő vállalatot. Az első világháború alatt tovább romlott a helyzet, a Tanácsköztársaság kikiáltása után pedig a család Svájcba menekült. Ezt a helyzetet Goldberger Leó arra használta fel, hogy az emigráció alatt szakmai ismereteket szerezzen. Visszatérte után 1923-ban megalapította a kelenföldi szövödét és külföldi tőke bevonásával radikálisan modernizálta az óbudai üzemet. Magyarországon ő vezette be a filmnyomást és megkezdte a műselyem feldolgozást is. Új gyártóberendezéseket, licenceket vásárolt, külföldi szakembereket: mérnököket és iparművészeket alkalmazott. Sikerének számottevő tényezője volt az első magyar textilipari kutatólaboratórium létrehozása. A Műegyetemen textilkémiai tanszéket létesítettek Goldberger 35 000 pengős alapítványa segítségével.
A németek 1944-es bevonulása után az elsők között hurcolták el; koncentrációs táborban halt meg.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Tudománytörténeti Intézet)
Május 2-án történt
505 éve hunyt el a Vincibe való jegyző fia, Leonardo, az „uomo universale”, azaz az univerzális ember, aki festő, tudós, matematikus, mérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zenész, filozófus és író volt egy személyben. Találmányaival, elméleteivel saját korát megelőzte, mára pedig popkulturális ikonná vált.
1749 Mária Terézia rendeletben szabályozta a Habsburg Birodalom központi hatóságainak szervezetét és egységes ügyvitelét.
1849 A szabadságharc alatt, a Habsburgok trónfosztása után megalakult Szemere Bertalan kormánya.
1896 A millennium évében I. Ferenc József megnyitotta a budapesti Ezredéves Országos Kiállítást, ugyanezen a napon indult meg a rendszeres forgalom Európa második és a kontinens első földalatti vasútján.
1931 A jeruzsálemi Sion-hegyen gróf Zichy Gyula kalocsai érsek felszentelte a Magyarok Nagyasszonya-kápolnát.
1945 A második világháború végén megadta magát a szovjet Vörös Hadseregnek a Berlint védő német helyőrség.
1950 Megkezdődött az első magyarországi szocialista város, Sztálinváros (a mai Dunaújváros) építése.
1969 Elindult első útjára az angliai Southamptonból New Yorkba a kor legnagyobb utasszállító hajója, a Queen Elizabeth 2 luxus-óceánjáró.
1974 A Szovjetunióban megkezdődött a világ egyik leghosszabb vasútvonala, a 3819 km hosszú Bajkál–Amur-vasútvonal építése.
1982 A Falkland-szigeteki háborúban a HMS Conqueror brit atom-tengeralattjáró torpedóval elsüllyesztette a General Belgrano argentin cirkálót, a támadásban 321 ember vesztette életét.
1990 Megalakult a 43 év után első szabadon választott, többpárti Országgyűlés, amely munkájának első napján Göncz Árpádot választotta ideiglenes köztársasági elnökké és törvényt alkotott az 1956-os forradalom és szabadságharc jelentőségéről.
2011 Amerikai elitkommandó végzett a pakisztáni Abbottábád városában az Egyesült Államok elleni 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat kitervelő Oszama bin Ladennel, az al-Kaida terrorszervezet vezetőjével.
Május 2-án született
1360 Ming Jung-lö kínai császár, akinek uralkodása alatt épült fel a pekingi Tiltott Város
1729 II. (Nagy) Katalin orosz cárnő
1859 Jerome K. Jerome angol író, a Három ember egy csónakban című regény szerzője
1860 Herzl Tivadar, a cionizmus atyja, az önálló zsidó állam megteremtésének szorgalmazója
1892 Manfred von Richthofen, az első világháború leghíresebb, német pilótája, a Vörös Báró
1912 Axel Springer német sajtómágnás
1939 Szatmáry Zoltán Széchenyi-díjas fizikus
1939 Moravcsik Edit magyar-amerikai nyelvész, akadémikus
1944 Martin József Aranytoll- és Táncsics Mihály-díjas újságíró
1946 David Suchet angol színész, Poirot megformálója
1975 David Beckham angol labdarúgó
1985 Kiss Norbert négyszeres Európa-bajnok kamionversenyző
1985 Lily Allen angol énekesnő
2015 Sarolta brit királyi hercegnő
Május 2-án halt meg
1519 Leonardo da Vinci olasz festő, szobrász, építész, író, polihisztor, a reneszánsz és az egyetemes művészet kiemelkedő alakja
1864 Giacomo Meyerbeer német zeneszerző, a francia nagyopera képviselője
1894 Miklós Gyula szőlész, a magyar szőlőtermesztés újjászervezője, a magyar konyakipar létrehozója
1945 Manninger Vilmos sebészorvos, a rák elleni küzdelem hazai úttörője, a Magyar Sebésztársaság megalapítója
1957 Joseph McCarthy amerikai szenátor, a kommunistaellenes boszorkányüldözés elindítója
1972 John Edgar Hoover, az FBI igazgatója, aki 1924-től haláláig nyolc amerikai elnök alatt dolgozott
1979 Giulio Natta Nobel-díjas olasz vegyész
1980 George Pal Oscar-díjas magyar-amerikai rajz- és bábfilmrendező
1984 Barabás Tibor Kossuth-díjas író
1997 John Eccles Nobel-díjas ausztrál fiziológus
1999 Oliver Reed angol filmszínész
1999 Tibor Kalman magyar származású amerikai tervező, a vizuális kommunikáció meghatározó alakja
2005 Bob Hunter kanadai környezetvédő, a Greenpeace egyik alapítója
2015 Maja Pliszeckaja szovjet-orosz prímabalerina
2017 Komlós Péter kétszeres Kossuth-díjas hegedűművész
