1875-ben e napon rendezte a Magyar Athletikai Club a kontinens első szabadtéri sportversenyét Budapesten. Ennek emlékére a kormány 2000. május 2-án hozott határozata alapján május 6-án tartják A MAGYAR SPORT NAPJÁt.
Olajban főtt Szent János
A május 6-i emlékünnep voltaképpen a római S. Joannis ante portam Latinam (a „Latin-kapu előtti Szent János”) templom fölszentelési ünnepe. A titulus János evangélista és apostol „mártíromságát” idézi. Legendája szerint Domitianus idejében a már öreg apostolt a későbbi templom helyén fortyogó olajjal teli katlanba vetették. János nemcsak hogy sértetlenül lépett ki belőle, de valósággal megfiatalodott (mesékből ismert mozzanat ez).
Az olívaolaj, amit az olajfa terméséből sajtolnak, a mediterráneumban a gabona mellett a legfontosabb termék. Nemcsak főztek vele, használták gyógykenetként is mérges csípések, égési és más sebek kezelésére, testápolószerként és mécsesbe, hogy az égő kanócot táplálja. Fájdalomcsökkentő és sebgyógyító hatásának tulajdonítható, hogy az ókori Egyiptom halott-kultuszában rituális kenetként használták, mint aminek hatalma van az élet fölött, mivel „egyesíti a tagokat, összeforrasztja a csontokat, s azokra visszanöveszti a húst”, vagyis segít megakadályozni a holttest teljes fölbomlását, ami az eltávozott túlvilági életét lehetetlenné tenné. Szent olajjal kenték föl – „tartósították” jelképesen – a zsidók királyait, ennek nyomán e művelet az európai koronázási szertartásoknak is legfontosabb mozzanata lett. Az olajfa termékenység- és tavaszpont-jelkép volt. Az antik világban az olaj(fa) a tavaszpont körüli fesztiválokon jutott szerephez, s az időszak védnökének, Athénének szent fája volt. Héraklész olajfa-buzogánya is részben tavaszpont-jelkép, a naphéroszok mindig ekkor ragadnak először fegyvert. A bibliai vízözön-elbeszélés galambjának a csőrében lévő olajág a téli árvizeket felszárító meleg érkeztét hirdeti. Tavasz-jelkép az olajág a keresztény szimbolikában is. Gábor főangyalt liliom helyett olajággal is ábrázolja az Angyali üdvözlet ábrázolásokon (március 25!), pálma helyett néha olajágat adnak a festők a hozsannázók kezébe Jézus jeruzsálemi bevonulásának ábrázolásain; a spanyolországi „ágak vasárnapján” (virágvasárnap) mindmáig az olajágé a főszerep, Jézust az Olajfák-hegyén fogják el ellenségei. Mindez összefügg azzal, hogy az olajütés elsősorban tavaszi munka. (Az olajbogyószüret novembertől márciusig tart, de mennél tovább marad a termés a fákon, annál magasabb lesz a magvak olajtartalma.) Így a tavaszi pogány termékenység-rítusokon már új olajat használhattak, s jutott bőven abba az üstbe is, amiben Szent Jánost főzték. S ha az olaj tavaszjelkép, figyelemre méltó az is, hogy az olajban főtt szent ünnepe: május 6-a a régi Rómában a tavasz zárónapja volt, s a csillagászati tavasz kellős közepére esik, 45–45 nap választja el mind a tavaszi napéjegyenlőségtől, mind a nyári napfordulótól.
1745. május 6-án Mária Terézia szabad parasztokká nyilvánította a Német Lovagrend földesúri hatósága alól magukat kiváltó jászkunokat. Ennek emlékére Jászjákóhalma önkormányzata 1991-ben határozta el, hogy az eseményről minden évben megemlékeznek A JÁSZOK NAPJÁn.
Szkalnitzky Antal születésnapja – 1836
A kiegyezés és a városegyesítés nyomán kialakuló főváros arculatának meghatározó építésze, SZKALNITZKY ANTAL (Lak, 1836. május 6. – Budapest, 1878. június 9.) a bécsi Polytechnikumban és a berlini Bauakademie-n tanult. 1860-tól a főváros és az ország egyik legfoglalkoztatottabb építésze volt; tervezőmunkája mellett a Műegyetem elődjében, a budai politechnikumban is tanított. Részt vett az Akadémia székházára kiírt tervpályázaton, azonban azt berlini tanára, Friedrich Schüler nyerte meg; ő végül Ybl Miklóssal a kivitelezést vezette. Korai művei romantikus stílusban készültek, ilyen például a debreceni színház (1861–65), a korszak egyik legjelentősebb vidéki középülete. Az ő alkotása a monumentális hajdúhadházi református templom. Később a neoreneszánsz stílusában dolgozott. Legfontosabb munkái: a pesti főposta, a Nemzeti Múzeum mögötti palotanegyed több épülete, az Oktogon négy meghatározó háza, az Egyetemi Könyvtár és a régi Nemzeti Színház épületegyüttese.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)
Szablik István születésnapja – 1746
SZABLIK ISTVÁN, (Szeged, 1746. május 6. – Kalocsa, 1816. május 12.): fizikus, tanár, az első magyarországi léghajó-kísérletek kivitelezője. 1762-ban lépett a piarista rendbe Privigyén. A noviciatus elvégzése után Nyitrára került, ahol bölcseletet tanult. 1765-ben Szegedre, 1768-ban Vácra helyezték tanárnak. 1771-72-ben Nyitrán, 1774–75-ben Veszprémben tartózkodott, majd Nagykanizsán történelmet és természettant tanított, innét Tatára, majd Pestre küldték elöljárói. Különösen a fizikában széleskörű, alapos ismereteivel tűnt ki. 1783-ban a Montgolfier testvérek kísérletei alapján léggömböt készített és 1784. augusztus 15-én a maga költségén készült első magyar léghajót indította el a piarista ház udvaráról, melynek megszemlélésére Buda és Pest lakói és a városi tanács is kivonult. 1781-84-ig terjedő pesti tanárkodása után Szegeden mint igazgató működött, egészen 1790-ig. 1785-ben Szegeden is megismételte léggömb-kísérletét. II. József tanügyi rendeleteit és iskolai rendszerét nem volt hajlandó bevezetni, ezért a központi kormányzat részéről sorozatos támadások érték, de a megyei közigazgatás kiállt mellette. Egy ideig még Veszprémben és Nagykanizsán házfőnök volt, pályája végén Kalocsán oktatott. A fizika körébe vágó fontos kéziratai ma már nem fellelhetők, fizikai szereit és találmányait sokáig Vácott őrizték.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Május 6-án történt
1889-ben ezen a napon nyitották meg a közönség előtt a párizsi Eiffel-tornyot, mely mára a francia főváros jelképévé vált. A nap híres szülöttei Sigmund Freud pszichiáter, Gaston Leroux író és Orson Welles színész-rendező.
Sigmund Freud Max Halberstadt felvételén, 1921-ben. Forrás: Wikipedia
A táncház napja – az 1972. május 6-án megrendezett első „városi” táncház évfordulójára emlékezve ünnepeljük.
A jászok napja (a jászkun önmegváltás emléknapja) – 1745. május 6-án Mária Terézia aláírta a jászkunok 1702-ben elveszített kiváltságainak visszaadásáról szóló okmányt. Ennek emlékére az Országgyűlés 2014-ben határozatot hozott a jászkun önmegváltás emléknapjának megtartásáról.
A magyar sport napja – 2000 óta tartják annak emlékére, hogy 1875-ben ezen a napon rendezte meg a Magyar Athletikai Club a kontinens első szabadtéri sportversenyét Budapesten.
Az anya nélkül nevelkedő gyermekek – A Nevelői Közösségek Nemzetközi Szövetségének hazai tagszervezete, a Nevelőotthonok Magyarországi Egyesülete kezdeményezésére először 1990. május 7-én tartották, a továbbiakban pedig az anyák napja utáni hétfőn rendezik.
A fogyókúra-ellenesség nemzetközi napja – Megrendezését 1992-ben kezdeményezte a brit Mary Evans Young, aki korábban maga is anorexiás beteg volt.
Holokauszt-emléknap Izraelben / Jom hásoá – Az úgynevezett jom hásoá, a pusztítás gyásznapja Izraelben. A zsidó naptár szerint niszán hó 27. napja az ünnep, amely a Gergely-naptár szerint minden évben más napra esik, és az ünnep előestéjén kezdődik. (Ha a niszán hó 27-e a szombatra esik, az ünnepet egy nappal eltolják.)
Damaszkuszi Szent János ünnepe – teológus, szerzetes, a katolikus egyház utolsó egyházatyája, egyháztanító.
Május 6-án történt
1338 III. András lánya, Erzsébet halálával nőágon is kihalt az Árpád-ház.
1527 V. Károly spanyol és német király (1530-tól német-római császár) zsoldosai elfoglalták Róma városát, az ostromot követően pedig feldúlták és kifosztották az örök várost. A vérengzés Sacco di Roma néven vonult be a történelembe.
1837 Elkészült a Hild István tervezte egri bazilika, az esztergomi és a budapesti után az ország harmadik legnagyobb temploma.
1889 A párizsi világkiállításon megnyitották a közönség előtt a francia főváros jelképévé vált Eiffel-tornyot.
1937 A New York melletti Lakehurst fölött felrobbant és lezuhant a hitleri Németország büszkesége, a Hindenburg nevét viselő Zeppelin léghajó.
1942 A Midway-szigetek térségében megkezdődött a második világháború csendes-óceáni hadszínterén fordulatot jelentő tengeri ütközet az amerikai és a japán erők között.
1946 Az Egyesült Államokban működni kezdett a világ első programozható, elektronikus, digitális számítógépe, az ENIAC.
1959 Pekingben megkötötték a magyar–kínai barátsági és együttműködési szerződést.
1972 A Liszt Ferenc téri könyvklubban, egy bérelt teremben megrendezték az első táncházat a Bartók, a Bihari, a Vadrózsák és a Vasas táncegyüttes részvételével.
1982 Magyarország a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tagja lett.
1994 Felavatták az Anglia és Franciaország között, a La Manche csatorna alatt épült alagutat (Csalagút).
2023 A londoni Westminster-apátságban, az angol–brit monarchia ősi koronázótemplomában megkoronázták III. Károly királyt, az Egyesült Királyság és 14 további nemzetközösségi ország – 2022. szeptember 8-án trónra lépett – uralkodóját és királynői rangú hitvesét, Kamillát.
Május 6-án született
973 Szent II. Henrik német-római császár, Gizella királyné bátyja
1574 X. Ince, a 236. római pápa
1758 Maximilien Robespierre, a francia forradalom alatt a jakobinus terror vezéralakja, „a megvesztegethetetlen”
1828 Ráth György jogász, művészettörténész és műgyűjtő
1856 Sigmund Freud osztrák pszichiáter, a pszichoanalízis módszerének kidolgozója
1856 Robert Peary amerikai sarkkutató, aki 1909-ben elsőként érte el az Északi-sarkot
1868 Gaston Leroux francia író, fő műve a musicalként és filmen is sikert aratott Az operaház fantomja
1904 Harry Martinson Nobel-díjas svéd író és költő
1904 Újváry Sándor író, költő, könyvkiadó
1913 Dávid Gyula Kossuth-díjas zeneszerző, zenepedagógus
1915 Orson Welles Oscar-díjas amerikai színész, rendező, az Aranypolgár című filmklasszikus alkotója
1930 Pázmándi Margit kétszeres Ybl Miklós-díjas építész
1943 Türk Péter Munkácsy Mihály-díjas festő- és grafikusművész, érdemes művész
1946 Endrényi Egon Balázs Béla-díjas fotóművész
1953 Sir Tony Blair volt brit miniszterelnök
1957 Dánielfy Zsolt Jászai Mari-díjas színművész, filmrendező, forgatókönyvíró
1958 Nagy T. Katalin Németh Lajos-díjas művészettörténész
1961 Goretity József József Attila-díjas irodalomtörténész, műfordító
1961 George Clooney kétszeres Oscar-díjas amerikai filmszínész, producer és rendező
1963 Kocsár Balázs Liszt Ferenc-díjas karmester, érdemes és kiváló művész
Május 6-án halt meg
1338 Boldog Erzsébet magyar királyi hercegnő, domonkos apáca, az Árpád-ház utolsó sarja férfiágon
1638 Cornelius Jansen holland teológus
1859 Alexander von Humboldt német természettudós
1862 Henry David Thoreau amerikai költő, író, a polgári engedetlenség filozófiai megalapozója
1904 Franz von Lenbach német festő
1949 Maurice Maeterlinck Nobel-díjas belga flamand származású francia nyelvű drámaíró, költő, esszéíró
1952 Maria Montessori olasz orvos, pedagógus
1960 Ábrahám Pál operettkomponista
1963 Kármán Tódor matematikus, fizikus, az aerodinamika és a repüléstudomány kiemelkedő alakja
1975 Mindszenty József esztergomi érsek, bíboros, az utolsó hercegprímás
1978 Csalog József régész, etnográfus, múzeumigazgató
1992 Marlene Dietrich német–amerikai filmszínésznő, énekesnő
1994 Mészáros István, az első magyar kajakozó-világbajnok
2002 Lakatos István költő, műfordító, Baumgarten-, Kossuth- és József Attila-díjas
2004 Barney Kessel amerikai dzsesszgitáros, az akkordalapú dallamok mestere
2008 Gencsy Sári operaénekes, érdemes művész
2019 John Lukacs Széchenyi-díjas magyar történész
2022 Berki Krisztián labdarúgó, influenszer
