1946-ban ezen a napon hangzott el Winston Churchill fultoni beszéde, melyben elmondta: „A Balti-tenger mellett fekvő Stettintől az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le Európára.” A volt brit miniszterelnök ezzel megalkotta a negyven éven át tartó osztott világrend jelképét.

Március 5-én történt

1608 Rákóczi Zsigmond, a Rákóczi család vagyonának és hatalmának megalapozója birtokbeli kárpótlás ellenében, Báthory Gábor javára lemondott az erdélyi fejedelemségről.
1674 A pozsonyi rendkívüli bíróság több mint 700 protestáns papot és tanítót idézett maga elé, akiket hivatásuk és hitük feladására kötelezett. Az áttérést megtagadó 42 prédikátort 1675-ben gályarabságra ítélték.
1684 I. Lipót Habsburg császár, Sobieski János lengyel király és a Velencei Köztársaság XI. Ince pápa védnöksége alatt Krakkóban létrehozta a Szent Ligát a törökök végleges kiűzésére Európából.
1854 Megjelent a Vasárnapi Újság című hetilap első száma.
1904 A francia Semmítőszék határozott a zsidó származású, 1894-ben hadititok kiszolgáltatásának vádjával életfogytiglani börtönre ítélt Alfred Dreyfus kapitány ügyének felülvizsgálatáról. (A Dreyfus-ügy egész Franciaországot megosztotta, a katonatisztet 1906-ban rehabilitálták.)
1933 A német birodalmi gyűlés utolsó többpárti választásán a nemzetiszocialisták (NSDAP) győzelmet arattak, így 288 képviselőjük került a Reichstagba.
1946 Az amerikai Fultonban mondott beszédében Winston Churchill volt brit miniszterelnök kijelentette: vasfüggöny ereszkedett le Európára. A vasfüggöny 40 éven át Európa és a világ megosztottságának jelképe lett.
1948 A kormány rendeletet adott ki a dolgozók iskolája megszervezéséről, valamint az Országos Sporthivatal és az Országos Sport- és Testnevelési Tanács felállításáról.
1970 Életbe lépett az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió által 1968. július 1-jén aláírt Atomsorompó Egyezmény.

Március 5-én született

1133 II. Henrik angol király
1224 Árpád-házi Szent Kinga magyar királylány, lengyel királyné, Lengyelország és Litvánia védőszentje
1326 I. (Nagy) Lajos Anjou-házi magyar és lengyel király
1512 Gerardus Mercator flamand származású német térképész, az általa kifejlesztett Mercator-vetület névadója
1887 Heitor Villa-Lobos brazil zeneszerző
1903 Alpár Gitta opera- és operetténekes
1908 Rex Harrison Oscar-díjas angol származású amerikai filmszínész
1918 James Tobin Nobel-díjas amerikai közgazdász
1922 Pier Paolo Pasolini olasz filmrendező, filmesztéta
1924 Zakariás József olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat tagja
1943 Balázs Péter Kossuth- és Jászai-Mari díjas
1944 Sterbinszky László Liszt Ferenc-díjas táncművész, balettmester
1954 Lévay Jenő Munkácsy Mihály-díjas grafikus színész, 2007–2021 között a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója
1958 Andy Gibb angol popénekes
1967 Kovácsházi István Liszt Ferenc-díjas operaénekes, tenor
1968 Bajnai Gordon közgazdász, politikus, 2009–2010-ben miniszterelnök
1968 Sántha Attila József Attila-díjas író
1982 Nagy Ákos zeneszerző
1985 Sághy Alexandra Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus
1992 Katona Kinga színésznő

Március 5-én halt meg

1534 Antonio Allegri Correggio olasz festő, a pármai iskola legjelentősebb mestere
1827 Pierre Simon Laplace francia matematikus, fizikus, csillagász
1827 Alessandro Volta olasz fizikus, fiziológus, nevét őrzi az elektromos feszültség SI-mértékegysége
1933 Komjádi Béla sportvezető, vízilabda szövetségi kapitány, sportújságíró
1953 Szergej Szergejevics Prokofjev szovjet–orosz zeneszerző
1953 Joszif Visszarionovics Sztálin grúz származású szovjet kommunista párt- és állami vezető, diktátor
1981 Gáli József József Attila-díjas költő, író, drámaíró, műfordító
1984 Tito Gobbi olasz bariton
1994 Paul Vincze magyar születésű éremművész, festő, szobrász, ő készítette II. Erzsébet brit királynő koronázási emlékérmét
1999 Kardos Ferenc Balázs Béla-díjas filmrendező, producer, érdemes művész

A képen a vasfüggöny a magyar–osztrák határon 1989-ben. Fotó: Urbán Tamás / Fortepan

#eztörténtma