Kertész Imre.jpg

Megjelent Kertész Imre Lét és írás. Feljegyzések 1959–1973 című műve

A Sorstalanság című regény keletkezéstörténetét árnyaló mű a korábbi forrásoknál mélyrehatóbb képet ad arról, hogy milyen irodalmi, filozófiai és történeti műveket olvasott a Nobel-díjas író.

A Kertész Imre Intézetet fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában 2020 decemberében jelent meg a Nobel-díjas író Világvég-történetek című elbeszéléskötete, amelyet még Kertész Imre állított össze 1995-ben. A könyv a szerző korábbi, kevésbé ismert műveiből egy kisregényt, két elbeszélést, két novellát és egy esszét tartalmazott.

Két évvel később, Kertész Imre húsz éve átadott irodalmi Nobel-díjának évfordulóján jelent meg a Sorstalanság című világhírű regény 33. kiadása, amelynek alapját az 1993-as, a szerző által átdolgozott kiadás adta. A kötet különlegessége volt, hogy a szöveg idegen és régies kifejezéseinek megértését magyarázó jegyzetek segítették.

Kertész Imre születésnapján, 2023 novemberében ismerhette meg a közönség a Vázlatok. Feljegyzések, tématervek 1958–1963 című műhelynaplót, amelyet a Sorstalanság megírásával párhuzamosan vezetett a Nobel-díjas író. A „műhelyfeljegyzéseket” és eddig sosem publikált novella-, kisregény- és színműterveket egyaránt tartalmazó kötetben nyomon követhető volt az az alkotófolyamat, amelyben Kertész irodalmi formába öntötte a haláltáborokban átélt élményeit.

A Sorstalanság keletkezéstörténetét árnyalja tovább a Kertész Imre Intézet gondozásában, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kiadásában az idei könyvhétre megjelent Lét és írás. Feljegyzések 1959–1973 című szövegfüzér, amelyet Kertész Imre a regény 1973-as visszautasítását követően állított össze a mű születéséhez kapcsolódó dokumentumokból. A könyv minden korábbi forrásnál mélyebb betekintést nyújt abba, hogyan gondolkodott, valamint hogy milyen irodalmi, filozófiai és történeti műveket olvasott Kertész Imre.

Az író önéletrajzi feljegyzéseit mintegy 400 magyarázó jegyzet, gazdag fogalomtár és informatív névmutató kíséri. A kötet utószavában pedig Soltész Márton, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója a kézirat keletkezéstörténetét, irodalmi és filozófiai adalékait tárja az olvasók elé.

A könyv bemutatója szerdán 16 órakor lesz a Kertész Imre Intézetben. A kötetről a 95. Ünnepi Könyvhéten beszélgetés is lesz június 15-én a Vörösmarty téri színpadon, a mű keletkezéstörténetét pedig Soltész Márton a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány standjánál ismerteti.

Ez is érdekelheti

A fény festője, akinek a nevéből angol filmszakmai kifejezés lett – Koltai Lajos 80

Április 2-án ünnepli nyolcvanadik születésnapját Koltai Lajos Kossuth-díjas operatőr, rendező, a nemzet művésze, aki operatőrként többek között Szabó Istvánnal, András Ferenccel, Mészáros Mártával, Gothár Péterrel és Kovács Andrással forgatott, rendezőként pedig a Sorstalanság, az Este és a Semmelweis című filmeket jegyzi.

Kertész Imre úgy vélte, Auschwitz nélkül csak egy átlagember lett volna

Tíz éve, 2016. március 31-én hunyt el Kertész Imre Nobel-, Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, a Sorstalanság, A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért, A holocaust mint kultúra és A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt című kötetek szerzője.

Március 31-én történt

„A balettmester azért van ott, hogy megmondja, mit csinál jól vagy rosszul a növendék, és azért, hogy átadja, hogyan kell csinálni. Ehhez viszont nagyon fontos elsajátítani a jelenben élés képességét, ami azonban sokszor sajnos még a felnőttekből is hiányzik” – fogalmazta a ma hatvankettedik születésnapját ünneplő Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magántáncos, érdemes művész, Volf Katalin, aki számos nemzetközi balettversenyen vett részt és aratott sikereket, illetve Európa valamennyi jelentősebb balettszínpadán vendégszerepelt.

November 9-én történt

Ma ünnepli ötvennyolcadik születésnapját Tóth Auguszta Jászai Mari-díjas színésznő, akit többek között a Nemzeti Színház, az Új Színház, a Játékszín, a Radnóti Miklós Színház és a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház darabjaiban, illetve a Magyar Passió, a Hölgyek és urak, a Szappanbuborék, a Boldog békeidők és az Ők tudják, mi a szerelem című filmekben láthatott a közönség.