Újjászülető reneszánsz kincs és újraélhető Esterházy-örökség

Az Interreg Magyarország–Szlovákia Együttműködési Program támogatásával 2024. július 1-jén elindult az „Együttműködés az esztergomi Vár Studiolójának és a zselízi Esterházy-kastély délnyugati részének az újranyitásáért” című, #CoMEin2 elnevezésű projekt (HUSK/2302/2.4/015). A projekt fő célja Esztergom vára egyedülálló értékeinek megőrzése, a Studiolo terem páratlan freskóinak bemutatása, valamint a zselízi Esterházy-kastély délnyugati szárnyának felújítása.

Városképek - Esztergom

Hungary, Esztergom, 2024. június 27.

A drónnal készült felvételen a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház, másik nevén az esztergomi bazilika, előtérben az esztergomi vár 2024. június 27-én.

Készítette: Máthé Zoltán
Tulajdonos: MTI/MTVA
Fájlnév: AD_MTZ202406270020
A drónnal készült felvételen a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház, másik nevén az esztergomi bazilika, előtérben az esztergomi vár 2024. június 27-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A projektet a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (vezető partner) és Zselíz Város Önkormányzata közösen valósítja meg. A beruházás teljes költségvetése 2 089 176 euró, amelyhez az Európai Unió 1 671 341 euróval járul hozzá. A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ önálló projektrészének költségvetése 1 120 710 euró, ebből 896 568 euró az uniós, 224 142 euró pedig a nemzeti hozzájárulás.

Esztergom vára és a Studiolo terem: egy reneszánsz kincs újjászületése

A projekt legkülönlegesebb eleme a Studiolo terem megnyitása a nagyközönség számára. A Studiolo a Fehér torony belsejében található, és páratlan freskóival az esztergomi reneszánsz egyik legrejtettebb kincsét őrzi. A terem freskóit a művészettörténészek Botticelli iskolájához kötik; a mitológiai és allegorikus jeleneteket eddig csak restaurátorok és szakértők láthatták. A CoMEin2 projekt keretében most egy innovatív, üvegszerkezetes bemutatótér jön létre, amely nemcsak a freskók épségét óvja, hanem lehetővé teszi, hogy a látogatók közelről csodálhassák meg ezeket az egyedülálló műalkotásokat.

A Studiolo kialakítása során különös hangsúlyt kap az élményszerűség; multimédiás megoldások, fényjátékok és audiovizuális tartalmak segítségével elevenednek meg a történetek a falakon. A terem nem csupán történeti értékénél fogva jelentős, hanem művészeti és turisztikai szempontból is új távlatokat nyit Esztergom kulturális életében: a Studiolo valódi zarándokhellyé válhat az itáliai reneszánsz szerelmesei számára.

A fejlesztés szerves részét képezi a Studiolo és környezetének szerkezeti megerősítése és vízszigetelése, amely hosszú távon biztosítja az esztergomi vár ezen szakaszának állagmegóvását. A Beatrix-terem, a Királypince, valamint a Studiolóval egy egységet alkotó könyvtárszoba új installációkkal, korszerű világítással és digitális információs pontokkal gazdagodik. A látogatók így egy komplex történelmi és kulturális élmény részesei lehetnek, ahol az épített örökség modern bemutatási technológiákkal találkozik.

Zselízi Esterházy-kastély: élménypont és kávézó a megújuló történelmi térben

A zselízi fejlesztés részeként megvalósul az Esterházy Történelmi Élményközpont (EHEP), egy turisztikai információs pont, valamint egy hangulatos kávézó az egykori kastélykonyha helyén, ahol Eduard Sacher is dolgozott. A projekt célja, hogy hozzájáruljon Zselíz kulturális életének fellendítéséhez, és az Esterházy-örökség újraélhető, élő részévé váljon a látogatók számára.

Kulturális csereprogram és fenntarthatóság

A projekt részeként Esztergomban és Zselízen is megrendeznek egy-egy nemzetközi kulturális eseményt, amelyek célja a hosszú távú, fenntartható partnerségek megalapozása. A záró rendezvényeken bemutatkoznak a felújított terek, az Esterházy Történelmi Élményközpont új szolgáltatásai, valamint a Studiolo különleges freskókkal díszített tere.

Ez is érdekelheti

Október 13-án történt

„Nincs elkeserítőbb, mint az olyan munka, amelynek semmi látszata sincs. Az ember gürcöl, agyonstrapálja magát, és az eredmény nulla. Kifolyik az egész, mint ujjunk közül a homok, és elfújja a szél” – fogalmazta az 1921. október 13-án született – és 1991-ben elhunyt – francia sanzonénekes és filmszínész, Yves Montand, akit olyan emlékezetes filmekben láthattunk, mint A félelem bére, A vörös kör, az I, mint Ikarusz, a Salemi boszorkányok, A bűn árnyékában, A fegyverek választása, a Police Python 357 és a Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája.

Október 12-én történt

1979. október 12-én hunyt el Marton Endre kétszeres Kossuth-díjas színész, rendező. Pályáját a Madách Színház Stúdiójában kezdte, majd 1945-ben a Vígszínházhoz került, ahol rövidesen főrendező lett. A Nemzeti Színházhoz 1949-ben szerződött: előbb a teátrum rendezője, főrendezője, majd az igazgatója volt. Mindemellett tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, illetve filmeket, tévéjátékokat is rendezett. Legismertebb alkotása az 1961-es Katonazene volt, de az Uborkafa, A hamis Néró és a Már nem olyan időket élünk című filmek is nevéhez fűződnek.

Október 11-én történt

„Ismergetjük, tanuljuk egész életünkben anyanyelvünket is, ezt a sokszínű, sokarcú csodát. S minél jobban megismerjük, annál szebbnek, gazdagabbnak, csillogóbbnak látjuk” – fogalmazta az 1993. október 11-én elhunyt Lőrincze Lajos állami díjas nyelvész, a névtudomány, a nyelvjárások és a nyelvművelés kutatója, a szép magyar beszéd ápolója, a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk és a Magyar Televízió Tessék kérdezni – a nyelvész válaszol című nyelvművelő műsorának vezetője, a Nyelv és élet, a Nyelvőrségen és az Emberközpontú nyelvművelés című kötetek szerzője.

Frontátvonulás, művészkönyvvásár és a bor dicsérete – Programajánló

Nemzetközi Művészkönyv Vásár, táncelőadás a bor dicséretéről, Frontátvonulás az Akváriumban, Szalóki Ági legjobb gyerekdalai, Czillei és a Hunyadiak Székesfehérváron, Lábas Viki összművészeti estje a pécsi Kodály Központban – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.