Újjászülető reneszánsz kincs és újraélhető Esterházy-örökség

Az Interreg Magyarország–Szlovákia Együttműködési Program támogatásával 2024. július 1-jén elindult az „Együttműködés az esztergomi Vár Studiolójának és a zselízi Esterházy-kastély délnyugati részének az újranyitásáért” című, #CoMEin2 elnevezésű projekt (HUSK/2302/2.4/015). A projekt fő célja Esztergom vára egyedülálló értékeinek megőrzése, a Studiolo terem páratlan freskóinak bemutatása, valamint a zselízi Esterházy-kastély délnyugati szárnyának felújítása.

Városképek - Esztergom

Hungary, Esztergom, 2024. június 27.

A drónnal készült felvételen a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház, másik nevén az esztergomi bazilika, előtérben az esztergomi vár 2024. június 27-én.

Készítette: Máthé Zoltán
Tulajdonos: MTI/MTVA
Fájlnév: AD_MTZ202406270020
A drónnal készült felvételen a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház, másik nevén az esztergomi bazilika, előtérben az esztergomi vár 2024. június 27-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A projektet a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (vezető partner) és Zselíz Város Önkormányzata közösen valósítja meg. A beruházás teljes költségvetése 2 089 176 euró, amelyhez az Európai Unió 1 671 341 euróval járul hozzá. A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ önálló projektrészének költségvetése 1 120 710 euró, ebből 896 568 euró az uniós, 224 142 euró pedig a nemzeti hozzájárulás.

Esztergom vára és a Studiolo terem: egy reneszánsz kincs újjászületése

A projekt legkülönlegesebb eleme a Studiolo terem megnyitása a nagyközönség számára. A Studiolo a Fehér torony belsejében található, és páratlan freskóival az esztergomi reneszánsz egyik legrejtettebb kincsét őrzi. A terem freskóit a művészettörténészek Botticelli iskolájához kötik; a mitológiai és allegorikus jeleneteket eddig csak restaurátorok és szakértők láthatták. A CoMEin2 projekt keretében most egy innovatív, üvegszerkezetes bemutatótér jön létre, amely nemcsak a freskók épségét óvja, hanem lehetővé teszi, hogy a látogatók közelről csodálhassák meg ezeket az egyedülálló műalkotásokat.

A Studiolo kialakítása során különös hangsúlyt kap az élményszerűség; multimédiás megoldások, fényjátékok és audiovizuális tartalmak segítségével elevenednek meg a történetek a falakon. A terem nem csupán történeti értékénél fogva jelentős, hanem művészeti és turisztikai szempontból is új távlatokat nyit Esztergom kulturális életében: a Studiolo valódi zarándokhellyé válhat az itáliai reneszánsz szerelmesei számára.

A fejlesztés szerves részét képezi a Studiolo és környezetének szerkezeti megerősítése és vízszigetelése, amely hosszú távon biztosítja az esztergomi vár ezen szakaszának állagmegóvását. A Beatrix-terem, a Királypince, valamint a Studiolóval egy egységet alkotó könyvtárszoba új installációkkal, korszerű világítással és digitális információs pontokkal gazdagodik. A látogatók így egy komplex történelmi és kulturális élmény részesei lehetnek, ahol az épített örökség modern bemutatási technológiákkal találkozik.

Zselízi Esterházy-kastély: élménypont és kávézó a megújuló történelmi térben

A zselízi fejlesztés részeként megvalósul az Esterházy Történelmi Élményközpont (EHEP), egy turisztikai információs pont, valamint egy hangulatos kávézó az egykori kastélykonyha helyén, ahol Eduard Sacher is dolgozott. A projekt célja, hogy hozzájáruljon Zselíz kulturális életének fellendítéséhez, és az Esterházy-örökség újraélhető, élő részévé váljon a látogatók számára.

Kulturális csereprogram és fenntarthatóság

A projekt részeként Esztergomban és Zselízen is megrendeznek egy-egy nemzetközi kulturális eseményt, amelyek célja a hosszú távú, fenntartható partnerségek megalapozása. A záró rendezvényeken bemutatkoznak a felújított terek, az Esterházy Történelmi Élményközpont új szolgáltatásai, valamint a Studiolo különleges freskókkal díszített tere.

Ez is érdekelheti

Május 5-én történt

„Nemegyszer ért bennünket is az a vád, hogy hogy merünk hozzányúlni a népzenéhez, de mi egy idő után szerettük volna a saját zenénket játszani. Ha ezt az irányt választja az ember, mivel elég szűk mezsgyén mozog, nyilván tudnia kell tartani a mértéket, hogy ne csináljon giccset. Mi, úgy hiszem, úttörők voltunk ebben a műfajban” – fogalmazta egy interjúban a ma hatvannegyedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas énekes, gitáros, zeneszerző, Szarka Gyula, a felvidéki Ghymes együttes alapító tagja, aki a zene mellett borászkodással is foglalkozik.

Május 4-én történt

„A szakma elismerése mindenképpen nagy dolog, de önmagában nem elég, a közönségével együtt viszont már tárgyalási alap” – fogalmazta a ma ötvenhetedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színművész, Anger Zsolt, akit többek között a Szegedi Nemzeti Színház, a kaposvári Csiky Gergely Színház, a Vígszínház és az Örkény István Színház előadásaiban, a Nyomozó, a Czukor Show, a Post Mortem, az Utóélet, A martfűi rém és az Indián nyár című filmekben, valamint a Hacktion, a Fapad és az Aranyélet című tévésorozatokban láthattunk.

Május 3-án történt

„Korábban mindig féltem a kudarctól, attól, hogy valami nem úgy fog sikerülni, mint ahogy elterveztem. És ezt sikerült kiiktatni, mert a kudarcból egyelőre mindig sokkal többet sikerül tanulnom, mint a győzelmekből” – fogalmazta a ma harminchetedik születésnapját ünneplő háromszoros olimpiai, huszonhatszoros világ- és harmincötszörös Európa-bajnok úszónő, Hosszú Katinka, akinek viaszfigurája megtekinthető a Madame Tussauds Budapest Múzeumban, és akinek a 483454 Hosszúkatinka elnevezésű kisbolygó is őrzi a nevét.

Május 2-án történt

„Az, hogy az ember önmaga számára értékelhetően dolgozzon a saját szakmájában, ahhoz nagyon fontos, hogy először saját magával szemben legyen kegyetlen zsűri” – fogalmazta a ma ötvenedik születésnapját ünneplő színész, énekes, zenei producer, Bereczki Zoltán. Az EMeRTon- és Fonogram-díjas művészt többek között a Budapesti Operettszínház és a Centrál Színház előadásaiban, valamint a Hosszú szökés, a Gondolj rám, A kárókatonák még nem jöttek vissza és az Egy szerelem gasztronómiája című filmekben láthatta a nagyközönség.