Újjászülető reneszánsz kincs és újraélhető Esterházy-örökség

Az Interreg Magyarország–Szlovákia Együttműködési Program támogatásával 2024. július 1-jén elindult az „Együttműködés az esztergomi Vár Studiolójának és a zselízi Esterházy-kastély délnyugati részének az újranyitásáért” című, #CoMEin2 elnevezésű projekt (HUSK/2302/2.4/015). A projekt fő célja Esztergom vára egyedülálló értékeinek megőrzése, a Studiolo terem páratlan freskóinak bemutatása, valamint a zselízi Esterházy-kastély délnyugati szárnyának felújítása.

Városképek - Esztergom

Hungary, Esztergom, 2024. június 27.

A drónnal készült felvételen a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház, másik nevén az esztergomi bazilika, előtérben az esztergomi vár 2024. június 27-én.

Készítette: Máthé Zoltán
Tulajdonos: MTI/MTVA
Fájlnév: AD_MTZ202406270020
A drónnal készült felvételen a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház, másik nevén az esztergomi bazilika, előtérben az esztergomi vár 2024. június 27-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A projektet a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (vezető partner) és Zselíz Város Önkormányzata közösen valósítja meg. A beruházás teljes költségvetése 2 089 176 euró, amelyhez az Európai Unió 1 671 341 euróval járul hozzá. A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ önálló projektrészének költségvetése 1 120 710 euró, ebből 896 568 euró az uniós, 224 142 euró pedig a nemzeti hozzájárulás.

Esztergom vára és a Studiolo terem: egy reneszánsz kincs újjászületése

A projekt legkülönlegesebb eleme a Studiolo terem megnyitása a nagyközönség számára. A Studiolo a Fehér torony belsejében található, és páratlan freskóival az esztergomi reneszánsz egyik legrejtettebb kincsét őrzi. A terem freskóit a művészettörténészek Botticelli iskolájához kötik; a mitológiai és allegorikus jeleneteket eddig csak restaurátorok és szakértők láthatták. A CoMEin2 projekt keretében most egy innovatív, üvegszerkezetes bemutatótér jön létre, amely nemcsak a freskók épségét óvja, hanem lehetővé teszi, hogy a látogatók közelről csodálhassák meg ezeket az egyedülálló műalkotásokat.

A Studiolo kialakítása során különös hangsúlyt kap az élményszerűség; multimédiás megoldások, fényjátékok és audiovizuális tartalmak segítségével elevenednek meg a történetek a falakon. A terem nem csupán történeti értékénél fogva jelentős, hanem művészeti és turisztikai szempontból is új távlatokat nyit Esztergom kulturális életében: a Studiolo valódi zarándokhellyé válhat az itáliai reneszánsz szerelmesei számára.

A fejlesztés szerves részét képezi a Studiolo és környezetének szerkezeti megerősítése és vízszigetelése, amely hosszú távon biztosítja az esztergomi vár ezen szakaszának állagmegóvását. A Beatrix-terem, a Királypince, valamint a Studiolóval egy egységet alkotó könyvtárszoba új installációkkal, korszerű világítással és digitális információs pontokkal gazdagodik. A látogatók így egy komplex történelmi és kulturális élmény részesei lehetnek, ahol az épített örökség modern bemutatási technológiákkal találkozik.

Zselízi Esterházy-kastély: élménypont és kávézó a megújuló történelmi térben

A zselízi fejlesztés részeként megvalósul az Esterházy Történelmi Élményközpont (EHEP), egy turisztikai információs pont, valamint egy hangulatos kávézó az egykori kastélykonyha helyén, ahol Eduard Sacher is dolgozott. A projekt célja, hogy hozzájáruljon Zselíz kulturális életének fellendítéséhez, és az Esterházy-örökség újraélhető, élő részévé váljon a látogatók számára.

Kulturális csereprogram és fenntarthatóság

A projekt részeként Esztergomban és Zselízen is megrendeznek egy-egy nemzetközi kulturális eseményt, amelyek célja a hosszú távú, fenntartható partnerségek megalapozása. A záró rendezvényeken bemutatkoznak a felújított terek, az Esterházy Történelmi Élményközpont új szolgáltatásai, valamint a Studiolo különleges freskókkal díszített tere.

Ez is érdekelheti

November 23-án történt

„A színésztől nem lehet elvenni az alapegyéniségét, mert akkor meghal. A színész csak abban a szerepkörben létezhet, amit lényegében önmagában hordoz. És annyit ér, amennyit a saját belső tartalma” – fogalmazta az 1935. november 23-án született – és 2021-ben elhunyt – Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Törőcsik Mari. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett művésznőt többek között a Nemzeti Színház és a Katona József Színház előadásaiban, illetve a Körhinta, az Édes Anna, a Szamárköhögés, A Pál utcai fiúk és a Hosszú alkony című filmekben láthattuk.

November 22-én történt

„Nagyon komolyan veszem a munkámat. Amikor valamit csinálok, annak helyesnek kell tűnnie. Mindennek stimmelnie kell. Nem vagyok ambiciózus a karrieremmel kapcsolatban, de minden munkával az vagyok. Elég idegesítő tud lenni velem dolgozni. Nincsenek kompromisszumok. Fogalmazzunk így: a kompromisszumok a pokolból valók” – mondta a ma hatvanegyedik születésnapját ünneplő dán színművész, Mads Mikkelsen, akit többek között a Gengszterek fogadója, a Zöld hentesek, A vikingek felemelkedése, az Ádám almái és a Még egy kört mindenkinek című filmekben láthattunk.

November 21-én történt

„Ha nem szereted önmagad, dühös leszel azokra, akik szeretnek. A legjobb, amit tehetsz, ha megtanulod szeretni magadat, így aztán értékelni fogod az ő szeretetüket is” – fogalmazta a ma nyolcvanegyedik születésnapját ünneplő Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színművész, rendező, énekesnő és filmproducer, Goldie Hawn. A magyar felmenőkkel is rendelkező művésznőt olyan emlékezetes filmekben láthattunk, mint a Sugarlandi hajtóvadászat, A kaktusz virága, a Hárman a slamasztikában, az Óvakodj a törpétől, az Elvált nők klubja és a Jól áll neki a halál.

November 20-án történt

„Az ember úgy dolgozzon, hogy szórakoztassa a jó Istent. És az pedig örökkévaló, és fenntartja és kormányozza ezt a világot, ha őt sikerül szórakoztatni, akkor az egész világ kapott valamit” – fogalmazta az 1935. november 20-án született – és 2011-ben elhunyt – Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész, Makovecz Imre. A magyar organikus építészet iskolateremtő személyiségének nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint a paksi Szentlélek-templom, a makói Hagymaház, az egri uszoda, a Farkasréti temető ravatalozója és az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja.