Megtartotta tavaszi közgyűlését a Magyar Művészeti Akadémia

Kultpol

A Magyar Művészeti Akadémia május 13-án az MMA székházában, a Pesti Vigadóban tartotta közgyűlését. Turi Attila, az MMA elnöke prezentációjában ismertette a Művészliget program megvalósításának helyzetét. A közgyűlés a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjává választotta a Nemzet Művésze címet 2024-ben elnyert Ferenczfy-Kovács Attilát, Lázár Antalt és Uhrik Teodórát.

A sajtóközlemény kiemeli, a Magyar Művészeti Akadémia tavaszi közgyűlésén köszöntőt mondott Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára. „Mindig hangsúlyoznom kell azt az igazságot, hogy a kultúra nem olyan kincs, amelyet puszta őrzéssel meg lehetne tartani – idézte a kultúráért felelős államtitkár Klebelsberg Kunó 1922 augusztusában elhangzott szavait a neves kultúrpolitikus emlékéve alkalmából. – A művelődést minden egyes nemzedéknek verejtékes munkával kell újra és újra kiküzdenie, s a nemzetnek is folyvást dolgoznia kell, hogy a maga művelődési szintjét fenntarthassa. Ha azt vizsgálom, hogy melyek azok az eszközök, amelyekkel a nemzetek művelődésüket megtarthatják és továbbfejleszthetik, akkor én erre főleg két nagy eszközt látok. Az első a népműveltségnek, a tömegműveltségnek a fejlesztése, a második magának a tudományosságnak az ápolása.”

Az MMA közleménye szerint Závogyán Magdolna felidézte: Fekete György 83 esztendős korában úgy nyilatkozott, hogy nincs felesleges, csak hiányzó tudás. „Megszívlelendő intelem ez egy olyan embertől, aki a saját szavai szerint gondoskodni akart a kultúráról. Olyan ritkán használjuk ezt a szót a művészeti életben: mindig a megőrzés és gyarapítás koordinátái között mozognak gondolataink, miközben a gondoskodásban talán mindkettő benne van” – mondta a kultúráért felelős államtitkár. E gyönyörű feladatban – tette hozzá – benne foglaltatik a maga teljességében a megóvás, az építkező terelgetés és talán a tanítás is. Megerősítette: „A Magyar Művészeti Akadémia nélkülözhetetlen zászlóshajó, tevékenysége megkerülhetetlen, küldetése a jövőépítés hatalma. A feladat szerteágazó, elméletben és logisztikában, térben és időben, kollégák, alkotótársak, közösségeink és a magyar családok felé egyaránt. A feladat adott, a felelősséget értjük és érezzük.”

A köszöntőt követően a közgyűlés tagjai egyperces néma főhajtással emlékeztek meg a közelmúltban elhunyt Sánta Ferenc, Szalai Györgyi, Csáji Attila, Mécs Károly és Tamás Menyhért akadémikusokról.

A közgyűlésen szó esett arról, hogy a Debrecen, Győr, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Szeged és Veszprém székhelyű regionális munkacsoportok után 2025-ben a regionális működés az Erdélyi Bizottság megalakulásával tovább bővült. A közlemény kiemeli, ez az MMA erdélyi regionális jelenlétének megteremtését szolgálja, feladata a lehetséges együttműködő partnerek, támogatandó projektek, kezdeményezések felkutatása, javaslattétel az Erdélyben megvalósuló programok egyedi támogatására.

Az összefoglaló szerint a közgyűlés elfogadta a Magyar Művészeti Akadémia elnökének, elnökségének, valamint főtitkárának, továbbá az MMA tagozatainak, regionális munkacsoportjainak, bizottságainak 2024. évi munkájáról szóló beszámolóját és a köztestület 2025. évi költségvetési irányelveit. Az eseményen tájékoztató hangzott el az MMA 2025. évi művészeti, szakmai programtervéről.

A közgyűlés továbbá megerősítette az elnökség döntését, amely szerint a köztestület 2025-ben MMA Életműdíjat, MMA Nagydíjat, MMA Aranyérmet, MMA Művészeti Írói Díjat, MMA Kováts Flórián-emlékérmet adományoz. A díjátadó június 19-én lesz a Pesti Vigadóban, ünnepélyes keretek között.

A közgyűlés a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjává választotta a Nemzet Művésze címmel 2024-ben kitüntetett Ferenczfy-Kovács Attila, Lázár Antal és Uhrik Teodóra művészeket.

A közlemény kiemeli, a szavazást elnöki prezentáció követte a Művészliget program megvalósításának helyzetéről. Turi Attila a beruházásról elmondta: a Magyar Építészeti Múzeum végleges elhelyezésére szolgáló, az MMA tulajdonába került Városligeti fasor 9-13. szám alatti ingatlanegyüttes rekonstrukciójának megtervezése és kivitelezése kiemelt jelentőséggel bír az akadémia életében. Több mint ötéves előkészítés után a Magyar Építészeti Központ és Múzeum meghívásos, kétfordulós, nyílt és titkos építészeti pályázata sikeresen lezárult 2023 decemberében. A közbeszerzési törvény biztosította lehetőségekkel élve még 2023-ban megindult a hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás a nyertes pályázóval, amelyet a tervezési szerződés aláírása követett 2024 januárjában.

„A tervezési munka, valamint a mérnöki és az építészkamarákkal való együttműködés eredményeként a beruházás első fázisaként a Köztestületek Háza valósulhat meg. A Kárpát-medencei és a magyarországi lakhatási körülményeket középpontba állító új építészeti központ – Művészliget – kiviteli tervei 2025 első negyedévében elkészültek, a kivitelezési munkálatok a költségvetési források rendelkezésre állása esetén és a vonatkozó közbeszerzési eljárások lebonyolítását követően indulhatnak meg. Szeretnénk olyan multivizuális teret létrehozni, amelyben vetítéssel, mozgó falakkal, zenével átélhető építészetünk belső lényege, a tér művészete” – mondta Turi Attila, aki felhívta a figyelmet a Pesti Vigadóban látható időszaki kiállításokra is.

Az MMA és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet együttműködésében megvalósult Kós András 110 című vándorkiállítás június 15-ig látogatható. Molnár László József 50 év című retrospektív tárlata és Gosztonyi Zoltán Szarvasösvényen című életmű-kiállítása június 22-ig megtekinthető, szintén a Pesti Vigadóban.