Megnyílt Mengyán András jubileumi kiállítása a Vasarely Múzeumban

Ünnepélyes keretek között megnyílt Mengyán András monografikus kiállítása, amelyet a művész nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendeztek meg a Vasarely Múzeum Budapest kamaratermében. A jubileumi tárlat a sokoldalú képző- és iparművész utóbbi években készült kísérleteiből mutat be különleges válogatást. A május 11-ig látogatható tárlaton kívül a művész egyik alkotásával a múzeum emeleti kiállítótereiben megrendezett Képzene című kortárs nemzetközi kiállításon is találkozhatunk.

Mengyán András kiállítása. Fotó: Sulyok Miklós / Vasarely Múzeum Budapest
Mengyán András kiállítása. Fotó: Sulyok Miklós / Vasarely Múzeum Budapest

Mengyán András képzőművész, designer és professzor, a magyar képző- és iparművészet kiemelkedő alakja, 2024-ben elnyerte a Prima Primissima díjat. Az OSAS Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület alapítótagjaként rendszeresen kiállít a Vasarely Múzeumban. A geometri- kus absztrakció és a konstruktivizmus örökségét továbbgondolva egyaránt otthonosan mozog a festészet, a tárgyalkotás és a multimédiás installációk világában. 1968-ban az Iparművészeti Főiskolán fejezte be tanulmányait. A formatervezéssel való kapcsolata mindvégig megmaradt, de alkotói érdeklődése a képzőművészet felé fordult. Munkái konceptuális, geometrikus és sze- riális megközelítéssel születnek, egy sajátos rendszerszemléletbe ágyazva. Az 1980-as években Magyarországon és nemzetközi szinten is úttörő jelentőségű számítógépes műveket és environ- menteket alkotott. Innovatív módon egyesítette a fény, a hang, a film, a tükrök és huzalok által formált térélményt, aktívan bevonva a nézőt műveibe.

Az óbudai Vasarely Múzeum földszinti kamaratermében bemutatott tárlaton még a Mengyán művészetét jól ismerők számára is új dimenzókat nyitnak meg a fotolumineszcens festékek használatával az UV-fény hatására térbelivé váló geometriai formákból szőtt képek, a művész nagy méretű, egy egész termet betöltő lézerinstallációja pedig a közösségi befogadás élményét tartogatja a látogatóknak.

„A művész alkotásai felnyitják, megkerülik és cseppfolyóssá lényegítik át a fizikai környezetet. A mágikus erejű kompozíciók egy totális élmény részeseivé avatnak bennünket. Az emberi látást egy (ön)reflektív folyamatként tekintő munkák egyszerre szólnak az intellektushoz és az érzékszervekhez. Elgondolkodtatnak, gyönyörködtetnek, miközben különös érzékenységgel tárják fel az optikai ingerek gazdagságának a művészet eszköztárán keresztül megjeleníthető spektrumát” – írja Orosz Márton, a kiállítás kurátora Mengyán műveiről.

A Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület Képzene című kortárs nemzetközi kiállítása képek és hangok közötti át- hallások, átjárások, kapcsolatok sokféle lehetőségei közül mutat be olyanokat, melyekkel részben a konkrét művészetben találkozhatunk, részben pedig – a téma sajátossága miatt ‒ a műfaji ha- tárokon túllépő alkotásokban, illetve az ezektől a határoktól teljesen független interdiszciplináris vonatkozású kísérletekben jelennek meg.

A kiállítás célja nemcsak a különböző területek közötti kapcsolódás érzékeltetetése, hanem a felfedezés, az alkotásokat mozgató törvényszerűségek megismerése, végső soron a művészet közelebb hozása. A kiállítás kurátorai, Benedek Barna és Haász Katalin hálásak a zenészeknek, akik nyitottak voltak arra, hogy együttműködjenek a képzőművészekkel közös projektekben, vagy hogy önálló munkájuk során időnként képi kérdéseket is megfogalmazzanak, különösen azoknak az alkotóknak, akiknél a két terület szinte szétválaszthatatlan egymástól: pontosan az ilyen művészek újabb és újabb munkái miatt vált időszerűvé a kiállítás előkészítése és megvalósítása. A tárlat május 11-ig látogatható.

Ez is érdekelheti

Simon Debóra: Nem szeretném, hogy a képek teljesen elnehezüljenek

Simon Debóra Eszter festményein puha, lazúros felületek találkoznak tűkkel, ollókkal, szemekkel és vörös cseppekkel. A képek első pillantásra meditatív, szinte súlytalan világokat nyitnak meg, közelebbről nézve azonban rendre felbukkan bennük valamilyen behatolás vagy fenyegetés. A művésszel gyerekkori rajzairól, az édesapja elvesztése után megjelenő felhőkről, az irányított véletlenekről, és a tanításról beszélgettünk.

David Hockney magyar művészekkel mutatja meg, milyen világ marad a gépek után

Mit kezd egy autógyártó cég az iparosodás, a sebesség és a hatalom árnyoldalaival? A Mercedes-Benz Art Collection első magyarországi bemutatkozása meglepően önreflexív választ ad: nemzetközi világsztárok és nagyszerű magyar alkotók művein keresztül vizsgálja, milyen világot hozott létre a gép – és mi maradhat utána.

Renderelt művészet – Mátrai Erik

Mátrai Eriket fényművészként tartjuk számon, de a festőként végzett alkotó akkor is hű marad klasszikus gyökereihez, amikor nem táblaképet készít: installációiban is festőként gondolkodik. Műtermében az alkotófolyamatok mellett arról is beszélgettünk, hogyan vált a lélegzet festői eszközzé.

Végh Júlia egzotikus növényi motívumai egészen Ferenc Józsefig vezetnek vissza

A Gutenberg-ház legfelső szintjén, egy gyönyörű ólomüveges ajtón keresztül jutunk Végh Júlia műtermébe, ahonnan elképesztő kilátás nyílik a városra. Nem meglepő, hogy az alkotó kompozícióin folyamatosan megjelennek a titokzatos belső tereket és különös tájakat idéző világok, amelyek valamilyen módon mindig túlmutatnak a hétköznapiságon.