shutterstock_1048032109.jpg

Minél okosabb a mesterséges intelligencia, annál többet hallucinál

A legújabb MI-modellek kreatívabbak, de egyre gyakrabban gyártanak téves, valótlan információkat, ezért kritikával kell kezelni a válaszokat.

A mesterséges intelligencia fejlődésével párhuzamosan egyre gyakrabban fordul elő az úgynevezett hallucináció jelensége, amikor az MI-rendszerek valótlan, pontatlan információkat generálnak - írja a Lifescience. Az OpenAI kutatásai szerint a legújabb, fejlett modellek – mint az o3 és az o4-mini – jóval gyakrabban hallucinálnak (33 és 48 százalékos arányban), mint korábbi változatuk, az o1. Bár ezek a modellek összetettebb feladatokat képesek megoldani és pontosabb eredményeket is adhatnak, az ezzel járó félrevezető tartalom mennyisége aggodalomra ad okot.

A probléma azért különösen jelentős, mert a felhasználók sokszor teljesen megbíznak az MI által közölt információkban, ez pedig különösen kritikus olyan területeken, mint a jog, az orvostudomány vagy a pénzügy.

A hallucináció valójában az MI-rendszerek kreativitásának alapja is: ha csak a tanított adatokból másolna, nem tudna új ötleteket, szövegeket, megoldásokat alkotni, azaz hasonlóan működik, mint az emberi képzelet vagy álmodás.

A szakértők szerint a hibák csökkentésének egyik lehetséges módja a visszakereséssel bővített szöveggenerálás módszer, amikor a modell külső, hiteles adatforrásokkal támasztja alá válaszait. Más megközelítés a logikai lépések követésének kényszerítése, önellenőrzésre ösztönzés vagy a bizonytalanság felismerése, amikor a modell inkább emberi beavatkozást javasol. Ám teljesen megszüntetni valószínűleg sosem lehet a jelenséget – ezért a szakértők azt tanácsolják, hogy a MI válaszait ugyanazzal a kritikával kezeljük, mint egy emberi forrásét.

Ez is érdekelheti

Gyllenhaal szerint kevés a női rendező, Clooney a mesterséges intelligenciától félti a filmipart

Maggie Gyllenhaal a 83. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál zsűrijének elnökeként beszélt a nők helyzetéről a filmiparban, George Clooney az idei fesztivál egyik életműdíjasaként pedig a mesterséges intelligenciáról értekezett a filmszemle nyitónapján.

Hírmozaik – augusztus 25.

Lemondta koncertjét a SZIN nyitónapjának sztárvendége, Müller Péter Sziámi éjszaka vendégeskedik az állatkertben, minden eddiginél szigorúbb intézkedést vezetett be Ausztrália az AI-generált dalok slágerlistákon való szereplésével kapcsolatban – hírösszefoglalónk.

Renderelt művészet – Kálmán Mátyás

Kálmán Mátyást nem lehet bepréselni egyetlen szakmai skatulyába: dokumentumfilmes, média- és fényművész, AI-alapú vizuális produkciók létrehozója. Az Inota Fesztivál alapítása vagy a Budapest 150. születésnapjára készült Fénysugárút is a nevéhez kötődik, de ő a Fénydóm egyik fő szervezője, miközben az idei augusztus 20-i ünnepségsorozat vizuális koncepciójának kialakításában is részt vett.

Egy igényes nyelvet használó műfordítónak szinten aluli a mesterséges intelligencia

A műfordító és a szinkronszínész munkájának láthatatlan alkotói folyamatait járja körül az Irodalmi Szigliget összművészeti fesztivál Magyar hangja című programja augusztus 22-én a Szigligeti Alkotóházban. Lanczkor Gábor író, költő, műfordítóval, az 1749 Online Világirodalmi Magazin főszerkesztőjével beszélgettünk, aki a fesztiválon Für Anikó színművésszel és szinkronszínésszel együtt Molnár Viola Anna újságíró, szerkesztő, műsorvezető vendége lesz majd a színpadon.