shutterstock_1048032109.jpg

Minél okosabb a mesterséges intelligencia, annál többet hallucinál

A legújabb MI-modellek kreatívabbak, de egyre gyakrabban gyártanak téves, valótlan információkat, ezért kritikával kell kezelni a válaszokat.

A mesterséges intelligencia fejlődésével párhuzamosan egyre gyakrabban fordul elő az úgynevezett hallucináció jelensége, amikor az MI-rendszerek valótlan, pontatlan információkat generálnak - írja a Lifescience. Az OpenAI kutatásai szerint a legújabb, fejlett modellek – mint az o3 és az o4-mini – jóval gyakrabban hallucinálnak (33 és 48 százalékos arányban), mint korábbi változatuk, az o1. Bár ezek a modellek összetettebb feladatokat képesek megoldani és pontosabb eredményeket is adhatnak, az ezzel járó félrevezető tartalom mennyisége aggodalomra ad okot.

A probléma azért különösen jelentős, mert a felhasználók sokszor teljesen megbíznak az MI által közölt információkban, ez pedig különösen kritikus olyan területeken, mint a jog, az orvostudomány vagy a pénzügy.

A hallucináció valójában az MI-rendszerek kreativitásának alapja is: ha csak a tanított adatokból másolna, nem tudna új ötleteket, szövegeket, megoldásokat alkotni, azaz hasonlóan működik, mint az emberi képzelet vagy álmodás.

A szakértők szerint a hibák csökkentésének egyik lehetséges módja a visszakereséssel bővített szöveggenerálás módszer, amikor a modell külső, hiteles adatforrásokkal támasztja alá válaszait. Más megközelítés a logikai lépések követésének kényszerítése, önellenőrzésre ösztönzés vagy a bizonytalanság felismerése, amikor a modell inkább emberi beavatkozást javasol. Ám teljesen megszüntetni valószínűleg sosem lehet a jelenséget – ezért a szakértők azt tanácsolják, hogy a MI válaszait ugyanazzal a kritikával kezeljük, mint egy emberi forrásét.

Ez is érdekelheti

Hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a fotográfia szerepét?

No és a hitelességét és társadalmi hatását? Visszamenőleg még a múltra is hatással lehet? A Capa-központ nyolcadik alkalommal rendezte meg a Capazine workshopot, amelynek központi témája ezúttal az algoritmikus képalkotás volt – különös tekintettel az AI segítségével előállított képekre. A projekt alapítójával, Mucsi Emese kurátorral beszélgettünk.

A túlélés lehetőségeit keresi a magyar zeneipari konferencia

Mi kell a magyar zeneipar túléléséhez és a továbblépéshez? – erre a kérdésre keresi a választ a XIV. Music Hungary Konferencia & Showcase, amelyet 2026. november 16-án rendeznek meg Budapesten, a Magyar Zene Házában.

Vérfarkasok, techmogulok és Robert Capa: huszonöt film, amit epedve várunk

Ha egy kicsit csípősebb lesz odakint az idő, az csak egy dolgot jelenthet: beköszöntött az év legizgalmasabb időszaka – mozis szempontból legalábbis biztosan. Az idei szezon pedig különösen erősnek ígérkezik.

Képes Gábor: Sokáig egészen biztos voltam abban, hogy a számítógép a műveltségterjesztés eszköze

Könyvtárak, archívumok, teljes életművek elérhetők egyetlen kattintással – mégsem lettünk műveltebbek, egyre nehezebb elmélyülni bármiben. Hol szakad meg a lánc a hozzáférés és a valódi tudás között? Képes Gábor muzeológussal, a KSH Könyvtár kutatástámogató és statisztikatörténeti főosztályának digitális tartalomfejlesztőjével beszélgettünk.