shutterstock_1048032109.jpg

Minél okosabb a mesterséges intelligencia, annál többet hallucinál

A legújabb MI-modellek kreatívabbak, de egyre gyakrabban gyártanak téves, valótlan információkat, ezért kritikával kell kezelni a válaszokat.

A mesterséges intelligencia fejlődésével párhuzamosan egyre gyakrabban fordul elő az úgynevezett hallucináció jelensége, amikor az MI-rendszerek valótlan, pontatlan információkat generálnak - írja a Lifescience. Az OpenAI kutatásai szerint a legújabb, fejlett modellek – mint az o3 és az o4-mini – jóval gyakrabban hallucinálnak (33 és 48 százalékos arányban), mint korábbi változatuk, az o1. Bár ezek a modellek összetettebb feladatokat képesek megoldani és pontosabb eredményeket is adhatnak, az ezzel járó félrevezető tartalom mennyisége aggodalomra ad okot.

A probléma azért különösen jelentős, mert a felhasználók sokszor teljesen megbíznak az MI által közölt információkban, ez pedig különösen kritikus olyan területeken, mint a jog, az orvostudomány vagy a pénzügy.

A hallucináció valójában az MI-rendszerek kreativitásának alapja is: ha csak a tanított adatokból másolna, nem tudna új ötleteket, szövegeket, megoldásokat alkotni, azaz hasonlóan működik, mint az emberi képzelet vagy álmodás.

A szakértők szerint a hibák csökkentésének egyik lehetséges módja a visszakereséssel bővített szöveggenerálás módszer, amikor a modell külső, hiteles adatforrásokkal támasztja alá válaszait. Más megközelítés a logikai lépések követésének kényszerítése, önellenőrzésre ösztönzés vagy a bizonytalanság felismerése, amikor a modell inkább emberi beavatkozást javasol. Ám teljesen megszüntetni valószínűleg sosem lehet a jelenséget – ezért a szakértők azt tanácsolják, hogy a MI válaszait ugyanazzal a kritikával kezeljük, mint egy emberi forrásét.

Ez is érdekelheti

Olyan, mint egy kapcsolat, vagy valóban az?

Kivel beszélgetünk, ha imádkozunk? Ha álmodunk? Ha elképzelünk egy beszélgetést, vagy fejben teljes vitákat folytatunk le? Valódi kapcsolatba léphetünk, ha nem tudjuk pontosan, ki – vagy mi – válaszol? Mi történik, ha egy gép felel? Spitzer Fruzsina képzőművész, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Számítógépes Művészeti Szakosztályának alelnöke az alkotásai által nem válaszokat ad, hanem egy határhelyzetbe visz: oda, ahol az ember és a gép közötti kapcsolat megtapasztalható.

A varrógéptől a mesterséges intelligenciáig vezet a Magyar Kultúra magazin legújabb száma

Mindnyájunk életét behálózzák, meghatározzák, hogyan és kivel kommunikálhatunk, ha kell, műtenek, akár gondolkodnak is helyettünk – a gépek a mindennapjaink részei, mégsem biztos, hogy kellően ismerjük a működésüket és ránk gyakorolt hatásukat. A Magyar Kultúra magazin Gép lapszáma a technológia és az ember kapcsolatát boncolgatja.

A Deezer technológiájával szűri a mesterséges intelligencia által generált zenéket az EJI

Az emberi közreműködés nélkül létrehozott felvételek kiszűrése és ezáltal a jogdíjak arányosabb felosztása érdekében az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület megállapodott a Deezer globális zeneszolgáltatóval az AI Detection Solution elnevezésű alkalmazás használati jogának megvásárlásáról.

Renderelt művészet – Kemény György

Mitől válik művészetté az, ami képernyőkön, kódokban és hálózatokban születik? Új sorozatunk ennek kérdését járja körül. Az első részben Kemény Györggyel beszélgettünk.